Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

164. országos Dlés áprll 8. 1870. 35 igazságügy miniszter ur nyomában járt volna, és megvizsgálta volna azon okokat, melyek okozták, hogy a perek fölhalmozva jönnek revisió alá. Az első ok, mely okozza a perek halmozását, a rósz perrendtartásban gyökerezik. Nem ismerem el, az állam azon jogát, hogy a perlekedő feleket, kik a harmadik bíróságtól vélik az igazságot nyerhetni, bármi büntetések kiszabása által ettől elriasztássá. Minden honpolgár adózója az államnak, azért áll társaságba a polgár, hogy személye és vagyona biztosítva legyen, azért viseli az állam költségeit és terheit, hogy részére az igazság szolgáltassák ki. Én nagyon csodálkozom, hogy midőn e módositvány fölhozatott, az indokolásban az van földerítve, hogy a konok fölebbező által okozott károk némi pótlására hozassék be birság; hisz a perrendtartás világosan mondja, hogy a per megkezdésénél egyszersmind a biztosítási végrehajtásnak van helye, a perrendtartás világosan mondja, hogy ha a másod bíróság ítélete |fölebbeztetik a harmad bírósághoz, ez csak birtokon kívül tehető, mert a végrehajtást nem akadályozza meg a harmad bírósághoz való fölebbezés, és így, ha nincs a végrehajtás a harmad birósághuz való fölebbezés által megakadályozva,mit fog kárpótolni a fölfolyamodott fél a birsággal? hiszen az illető nyertes fél már végrehajtotta követelését, ebben tehát kára nincsen: az illető fél, a ki azt hiszi és reményii, hogy a harmad bíróság jobban fogja megvizsgálni ügyét, a fölebezés által nem tudja hátráltatni a nyertes fél végrehajtását, s igy ezen birságnak egyátalán semmi alapja nincsen. Szomorú dolog az hazánkban, hogy itt az igazságszolgáltatás hibáiért mindig csak az ügyvédek rovatnak meg: hogy miért felebbezaek; és akkor, mikor a bírákat függetlenné akarjuk tenni anynyira függetlenítjük, hogy utoljára tetszésökre van bízva a bíráknak, hogy az egyik ügyvédet vagy a másikat, a hogy tetszik, üldözhessék. Kern tudom, jobban fog-e lenni az állam akkor, s lesz-e nagyobb nyugalom a polgárok közt, ha ilyen bírságok behozatala által elriasztják a feleket, és nem engedtetik mód, hogy az illető fél, a harmad bíróságnál is próbálhassa meg az igazságszolgáltatás terén, ügyét eldöntetni t Azt ítélje meg a kormány, bölcs belátása szerint, hogy minő következtetéseket fog ez vonni maga után. Én azt hiszem, hogy a t. igasságügyminiszter ur indokolásában fölhozott erveket megczáfoltam annak kitüntetésével, hogy az illető pörös fél a fölebbezés által ily esetekben nem károsodik,mert a fölebbezés a harmad bírósághoz mindig csak birtokon kivül történhetik, s igy nincs ok, hogy nagyobb bírságot kellene behozni, mint a perrendtartásban megállapított 10—300 frt. Én ennélfogva csatlakozom Dietrich képviselőtársam azon indítványához, hogy ezen törvényjavaslat 2-ik és 3-ik §-a kihagyassók. Staneszku Imre: T. ház! Azon okok, melyeket a miniszter ur előadásában fölhozott, s melyek csakugyan okozzák azt, hogy igen sok hátralék van, nem egyszersmind azon indokok, melyek azt okozzák, hogy a köznép Magyarországban átalában óhajtja a fölebbezést. Valódi oka ennek az, hogy először bíráink — legalább az első folyam odásu bíróságoknál — roszak. Hisz példabeszéddé vált az itteni rósz igazságszolgáltatás és igy a peres fél már előre tudja, hogy a rósz bírótól jó ítéletet nem kaphat: minek folytán előre tudja azt is, hogy kénytelen fölebbezni. Másodszor valóságos oka az, hogy nincsen polgári anyagi jogunk, hanem minden csak a bíró bölcs belátásától, csak a gyakorlattól, csak a királyi Curia előre nem sejthető Ítéleteitől, döntvényeitől függ. Ha codificált polgári anyagi törvényünk, lesz,akkor lehet kisebb büntetést megállapítani : de addig, mig alapunk nincs, büntetést azok ellenében, kikről nem lehet azt mondani, hogy visszaéltek a joggal, a törvénynyel, az alappal, egyátalában alkalmazni nem lehet. Erre van több eset: bizonyos ügyben, midőn a kir. ítélő tábla egyik osztálya ilyen Ítéletet hozott, ugyanazon esetben a királyi tábla egy másik osztálya ellenkező ítéletet keltezett. Már most kérdés, hogy a kettő közül melyik áll, melyik törvényes, igazságos? — Már most hogyha valaki jogérzetében az egyik esetben hozott ítéletet, mely esetleg az első bíróságéval egyenlően ütött ki, nem találná igazságosnak a királyi itélő táblának evvel hasonló ügyben kifejezett másik nézetét, Ítéletét tekintetbe vévén, harmad bírósághoz fölebbezné, akkor vajon megbüntethető volna-e vagy nem? Igy a becsületsértési ügyeknél nincs meghatározva biztossággal: mennyi a birság a jobbágyok, a városi polgárok, s menynyi a nemesek közt? Némelyek azt mondják: 20 frt., mások meg, hogy 40 frt.; ismét mások már hivatkoznak az 1848-ki törvényre, mely szerint nemes és nem nemes egyenlő, s igy mindkettőre nézve 100 frt.; mások meg azt mondják, hogy régi pénzben fizetendő, tehát 105 frt. Es, hogyha például az első bíróság jobbágyok közti becsületsértési perben 20 frtot ítél s az felebbeztetik a királyi táblához, ott megállapitatik 20 írttal s ezután ha folyamodik a hétszemélyes táblához, ott már most megbüntessék azért, mert nincs praecisirózott törvényünk ? Az nem lehet. Igy vagyunk a becsületsértési ügyekben legközelebb gyakorlatba hozott bizonyítási móddal is : t. i. az eskübizonyitási móddal, a mi eddig sehol sem fogadtatott el bizonyítási móF.*