Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

32 164. országos Ülés ápril 8. 1870. hibásabb a kettő közül? Vajon a fél világosítsa e föl az ügyvédet arról, hogy ezen esetben vi­lágos a törvény; a fél világositsa-e föl az ügy­védet? Én azt hiszem, hogy az megfordítva áll, t. i. az ügyvéd van kötelezve fölvilágosítani a felet arról, hogy ezen esetben a törvény világos értelme ellen folyamodnék pörorvoslathoz, az ügyvéd kötelességének tartom : fölvilágosítani a felet arról, hogy ha ily esetben felebbezéssel él, bírság fogja érni, és ha az ügyvéd ezt tenni elmulasztaná : első sorban az ügyvédet hibázta­tom és azt teszem felelőssé. Azt gondolom, hogy a törvényhozás czélja : megakadályozni a konok perekedéseket, a jelen szerkezetben pedig azt semmi esetre sem érjük, el; mert a törvény csak azt mondja, hogy „ha a fél egyenes utasítása ellen él föllebbezéssel," tehát a törvény feltételezi, hogy a fél vizsgálja meg az ügyet és utasítja ügyvédét arra, hogy ne éljen föllebbezéssel. En azt gondolom, hogy azt meg kell fordi. tani, és erre nézve következő szerkezetet aján­lok a 2-ik §-hoz: Ha az ügyvéd az általa képviselt fél külön e ezélra kiadott írásbeli utasítás nélkül él fölleb­bezéssel, az elmarasztalt fél viszkereseti joga mind a birságra, mind az okozott költségekre az ügyvéd ellen fönhagyatik. Azt gondolom t. ház, hogyha javítunk e szakaszon javítsunk ugy, hogy a ezélnak teljesen megfeleljen. Széll Kálmán jegyző: (olvassa Hal­mossy Endre mődositványát.) Hodossy Imre előadó : Halmossy Endre képviselő ur módositványára kénytelen va­gyok azon ellenvetést tenni, melyet Várady Gá­bor képviselő ur módositványára is tettem, mert ez is elvi uj intézkedést tartalmaz. Az eredeti szer­kezet, melyet a miniszter ur bemutatott, semmi mást nem czéloz, mint azt, hogy azon bünteté­sek, melyek a perrendtartás által már most is ki vannak szabva: fölebb emeltessenek és szigo­rúbban alkalmaztassanak azok ellen, kik okai a perlekedésnek. Hanem azon viszony, mely a per­rendtartás szerint az ügyvéd és fél között fel­állíttatott, és mely, bár a képviselő ur az ellen­kezőjét állítja ; az ügyvédre nézve gyakran túl­ságosan terhes, azon viszony elvi megállapítását csak igy per tangentem és mellékesen megoldani a magam részéről ezélszerünek nem tartom. Meg­lehet, hogy azon osztályban, melynek a képvi­selő ur tagja, ez megvitattatott; hanem én erre s Tisza Kálmán képviselő ur előbbi észrevételére csak azt vagyok bátor megjegyezni, hogy nem elégséges az, hogy valamely kérdés egy osztály­ban fölvétessék, és ott szóba hozassék: hanem szükséges, hogy előbb a háznak bemutattassék, s j az osztályokhoz utasittassék. Bátor vagyok to­vábbra is ajánlani a központi bizottság által ja­vaslatba hozott szerkezetet. Győrffy Gyula : Nem tudom, hogy ha­sonló eljárásban fogja-e a t. ház részesiterii Hal­mossy képviselő ur indítványát, mint a melyben Vá­rady képviselő társamét részesítette. Hogy ha a t. ház következetes akar lenni magához: akkor ezen módosításhoz alig lehet hozzászólani. Azért röviden csak annyit jegyzek meg, hogy ezen módosit­ványt kivihetlennek tartom és nem hiszem, hogy a czél, melyet a t. képviselő ur kitűzött, ezen módositvány által elérethessék. Ha a vesztett Íté­let kézbesítése után kellene az ügyvédnek a fél­től utasítást nyerni az iránt, hogy fölebbezéssel éljen-e vagy ne; miután igen sokszor megtör­ténhetik, hogy azon rövid idő alatt, mely a fel­lebbezés beadására ki van tűzve, az ügyvéd a féllel tényleg összeköttetésben nincs, ós nem is lehet, például távol lakás miatt: igen gyakran megtörténhetik, hogy az ügyvéd önmaga iránti óvatosságból el fogná mulasztani a fölebbezést, és ez által egyszersmind az igazság kiderítése is hátrányt szenvedne. Áttérve saját módositványomra, az elébb, midőn, elismerem, tévedésből roszul választott al­kalommal felszólaltam, igyekeztem az igazságügy­miniszter urnák mai előadásából kimutatni azt, hogy annak, miszerint a legfőbb törvényszéknél a íölebbviteli esetek össze vannak halmozva: csak egyik oka a konokság, és azon visszaélés, mely a perorvoslatokkal elkövettetik. De van­nak más okok is, melyeket figyelmen kivül hagyni nem lehet. Hivatkoztam a polgári törvények hiányára, a perrendtartás hibáira, és azon zavarra, mely ez által előidéztetett. Még csak azt vagyok bátor a t. háznak és az igazságügyi miniszter urnák becses figyelmébe ajánlani,hogy ha bár ennem szeretem, és kerülöm azon kifejezéseket, melyek a bíróságok tekintélyét és azok iránti bizalmát hazánkban meg­rontják : mégis kénytelen vagyok kimondani, hogy a bíróságok eddigi eljárása még nem szerezte meg magának az országban azon tekintélyt, amelyre idővel, remélem, hogy emekedni fog. Midőn t. ház, mindezen okok a gyakori fö­lebbvitel eseteire befolyással birnak: én valóban nem tartom helyesnek a törvényjavaslatot ugy szövegezni, hogy abban korlátlan hatalom adas­sék a bírónak minden egyes perben, a per ösz­szegére való tekintet nélkül, a bírságot 1000 frtig kijelelni; mert ha ez korlátlanul a bíró ön­kényére hagyatik, igen könnyen megtörténik, hogy nem lesz fölebbezés, de nem lesz igazság­szolgáltatás sem : mert a felek a perorvoslattól vissza^ fognak riasztatni. En nem akarom azon czélt, melyet a törvény-

Next

/
Oldalképek
Tartalom