Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-191
378 191. országos ülés június 20. 1870. miniszter ur most kilátásba helyez az egy délészaki vasút mellett még egy dél-északi vasutat; ha a Tiszán inneni kerületnek, mely adófizatés tekintetében velünk még csak párbuzanba sem hozathatik, a t. ház. nem tudom micsoda indokoknál fogva — nem akarom fölemlíteni, mert talán keserűségeket szülne, — 3 párhuzamos vonalat szavaz meg, és ha mindezenkivül két párhuzamos vonal építtetik nyugattól kelet felé is: azt hiszem, a t. miniszter ur be fogja látni, hogy képviseltjeim érdekében azon kérésem nem méltánytalan, sőt az igazsággal a legtökéletessebben, a legszorosabban megegyezik, mely abból áll: hogy a közlekedési miniszter ur ne csak azt ígérje, hogy tanulmányozás alá fogja venni a központi és pénzügyi bizottság által tett javaslatot ; hanem azt is, hogy az igazságosság érdekében mulhatlanul ki fogja terjeszteni figyelmét az ipoly-garanvölgyi vasútvonalra is, és pedig oly gyorsan, hogy már a legközelebbi ülésszakban terjeszsze be eziránti tervezetét a háznak. Ez ellen, t. ház, meglehet ugyan, hogy a t. pénzügyminiszter uruak lesz kifogása; de ha a t. pénzügyminiszter ur valahányszor pénzre van szüksége, épen azon főlvidéknek erszényét veszi igénybe a mely az odófizetésben legnagyobb részben vesz részt; a mely a közvetett adót is legnagyobb részben viseli és a melyet, mig az egész országban meg van engedve a dohánytermelés — Komárom vidékének kivételével — attól eltilt : nem elégséges, ha az általa tervezett azon mód alkalmaztatik, hogy az adók a kiépített vasutak arányához képest szállitassanak alább, mert akkor, midőn már az eddig is kiépített vasutvonalak oly helytelenül vezettettek, a mily helytelen vezetésnek talán az egész világon párja nincs — minő p. o. az, hogy PestHatvanon, Losonczon, Zólyom on keresztül köttetik össze Oderberggel — mi örökre nélkülözzük a vasútnak jótékonyságát? és jövedelmünk 1 | 4 részétől megfosztva maradjunk? (Ellenmondás.) Méltóztassanak párhuzamot vonni, az azelőtti és a jelenlegi piaczi árak közt s azt fogják tapasztalni, hogy mig az előtt a felsőmagyarországi — vágujhelyi, beszterczei, szent-benedeki, lévai pozsonyi — piaczok a legjobb árakat mutatták : mióta a privigyei vasútvonal építése megkezdetett, azon időtől fogva a piaczi árak nálunk a legroszabbak és a vidék ezáltal jövedelmének x | 4 részétől meg van fosztva. Méltán kérhetjük tehát az országtól, hogy akkor, midőn minden vidéknek, még a báttaszék zákányinak, még a szabolcsi homokbuczkáknak is megadta vasutvonalát, hogy akkor az IpolyGaran völgyének is, mely jelenleg is az adóterhek legnagyobb részét viseli, mely legpontosabban teljesiti, s melynek legkisebb hátramaradásai vannak, a vasútvonal valahára adassék. meg. Ebbeli alázatos kérelmemet a t. miniszter úrhoz intézem. Gorove István közlekedésügyi miniszter" T. ház! Ha csakugyan teljesen bebizonyítható az, hogy az előttünk fekvő tárgyban a pénzügyi bizottság helyesen járt el, és ha még az én meggyőződésemben, melylyel a pénzügyi bizottság eme megállapodásához hozzá járultam, sőt azt részben előmozdítottam, még megerősödnöm lehetne: semmiből sem meríthetnék nagyobb érveket, mint az igen t. előttem szóló Paczolay és igen t. Prileszky képviselő urak előadásából. Ezen két előadásnak legfőbb jellege — mert ne menjünk át a részletekbe, hanem maradjunk a főbb pontoknál, miután ezek határoznak mindenben ; — kérdem, hogy e két előadásnak főjellege micsoda ? localis érdek mellett vívott harez. Az igen t. előttem szóló, a Vágvonal mellett, a szavait most befejező követ ur pedig már az Ipoly és Garan völgye mellett is emelt szót. Én megengedem, hogy az illető két képviselő urnák saját vidékük érdekében teljes joguk van szót emelni: de sem a pénzügyi bizottságnak, sem pedig az állam ezen ügyeinek vezetésével megbízott miniszternek e térre nem szaoad állani. És, t. képviselőház, midőn ezen nehézség már a tárgyalások alkalmával feltűnt, midőn a bizottságban már láthattuk a versenyt, mely a két vidék érdekei mellett foiytattatott, kérdem : mi volt ekkor a menekülés, hogyan kellett a dolgot a maga valóságos terére visszavezetni 1 Kedvező alkalom kínálkozott rá, mely nélkül megvallom, e bajból kibontakozni nem kis nehézség lett volna, s ez alkalom volt az, midőn ajánlat tétetett a kormánynak és országgyűlésnek arra, hogy azon vonal, mely Érsekújváron át fogna észak felé vonulni — neveket nem is említek — összeköttetésbe jőjön a Duna egyik főpontjával. Ez volt az alkalom a dolgot a maga alapjára visszahelyezni, azon alapra t. i., hogy egy országos vonal állittassék elő, mely összekösse a Dunát Eszak-Németországgal a lehető legrövidebb utón. így a helyi érdekek harcza, kell hogy megszűnjék, kell hogy elnémuljon. A dolgok ezen állásának igy igen nagy akadályt gördített volna eléje azon körülmény, ha a kormány a ház múltkori határozata által előre oda lett volna utasítva, hogy a vasutat Érsekújváron, Üzbégen vagy akárhol a Vág völgyén vezesse Trenesénig, és nem az lett volna kimondva : hogy dolgoztassák ki tervezet és nyújtassák be törvényjavaslat az Ersekujvár-Nyitrán keresztül vezetendő trencséni vonalra nézve. A kormánynak azonban az említett határozat hozatalakor e tekintetben teljesen szabad keze maradt. Ki fogja most a kormányt megróhatni
