Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-191

191. országos Ülés június 20. 1870. 367 latot teszi a képviselőháznak : utasítaná oda a kormányt, hogy a vágvölgyi vonalat tanulmá­nyozván, annak engedélyezése iránt nyisson tár­gyalásokat, ennek kiépítése iránt nyújtson be törvényjavaslatot; de egyúttal, hogy a nyitra­völgyi vidéken tul egy szárnyvonal kiépitését Üzbégtől Nyitra-Zsámbokrótig hozza javaslatba. A pénzügyi bizottság előtt feküdvén a kérdés, kötelességének ismerte a bizottság a vasúti bi­zottság e fontos votumának figyelembe vétele mellett az engedélyokmányt a legnagyobb lelki­ismerettel tüzetes beható tárgyalása s vitatása tárgyává tenni. Az egyik beadványt az engedélyes, dr. Srtouss­berg terjesztette be, melyben kijelenti, hogy azon esetre, ha a törvényhozás az érsekujvár-nyitra-tren­csóni vasút iránti engedélyokmányt mértfölden­kint 33,900 frfcnyi kamatbiztositás mellett megadja, kötelezi magát és késznek nyilatkozik a komá­rom-érsekujvári 4 mértföldnyi vonalaknak min­den államsegély ós kamatbiztositás nélküli kiépí­tésére. Egyúttal kötelezi magát egy vágvölgyi szárnyvonalnak Üzbégtől Nagyszombatig terjedő kiépítésére : egyedül az építési költségek 5%-ának biztosítása mellett. A harmadik beadvány, mely a pénzügyi bi­zottsághoz elnöki utón érkezett, volt az „Oester­reichisehe Centralbank" beadványa,melyben a maga s egy általa alakított eonsortium több tagja ne­vében kijelenti, hogy a vágvölgyi vasutat egy Tapolcsányig vezető szárnyvonallal kész kiépíte­ni 28,500 ftnyi kamatbiztositás mellett. Ezen beadványok feküdtek a pénzügyi bizottság előtt, midőn az engedélyokmány tárgyalása meg­kezdetett. Mindenekelőtt azon kérdés fölött tartotta a bizottság szükségesnek dönteni: vajon a két ver­senyző irány közül melyik az, a mely országos szempontból a helyesebben választott irányú vo­nal s a mely országos szempontból nagyobb fon­tossággal bír? A kérdésnek minden oldalú meg­vitatása és tüzetes megvizsgálása után helyes­nek tartotta a pénzügyi bizottság határozatilag kimondani: hogy országos szempontból sokkal fon­tosabbnak és egyedül helyesnek a nyitravölgyi vo­nalat tartja, és így az engedélyokmánynak és törvényjavaslatnak azon intentiója, miszerint ezen vonal Nyitrától Trencsénig a Nyitravölgyőn át vezettessék helyes, az ország érdekében jól van választva és egyedül elfogadható. Ezen szavazat indokolásául legyen szabad föl­hoznom, miszerint a pénzügyi bizottság nézete az, hogy sokkal fontosabb és nagyobb előnynyel bi­ró vonal az. mely közelebb indulván ki az or­szág központjából, egyenesebb irányban éri el a határokat, mmt azon vonal, mely figyelmen kívül hagyván a központ forgalmi és kereskedel­mi érdekeit, inkább decentralisálja a kereske­dést akkor is, midőn a centralisatio által nem­csak nincs csorbítva és veszélyeztetve a forgalom és kereskedelem, hanem ennek eleget tévén, elég­tétetik egy úttal a központ érdekének is. Ez volt az első indok, mely a központi bizottságot néze­tében vezérelte. A másik indok az, hogy strategicus, védel­mi szempontból nagyobb fontosságnak tartja a nyitravölgyi vonalat, mely hegylánezolatok ál­tal védve inkább .uralkodik a körülötte fekvő terü­leten s nincs annyira kitéve az ellenség táma­dásainak és ezen kivül természetes védvonalat képez Komáromtól Olmützig. Végre nem is tekintve ezen szempontokat, melyek a mérleget mindenesetre a nyitravölgyi va­sút részére vonják, még számos indok van, a melyek a nyitravölgyi vasút mellett szó­lanak. A Nyitravölgyben a közlekedési eszközök nagy hiánya uralkodik s mégis ezen hiány mellett is nagymérvű felvirágzásnak nevezetes elemeit már­is magában foglalja. Minden kamatbiztositás és államsegély nél­kül biztosítva van a Komáromtól Érsekújvárig terjedő 4 mértföldnyi vonal kiépítése. Azon nézetben volt a pénzügyi bizottság, hogy ezen vonalnak a Dunával való összekötte­tése egy felől, más felől Komáromnál való össze­kapcsolása mind forgalmi, kereskededelmi és nemzetgazdászati, mind pedig védelmi szempont­ból előnyös, melyek ezen vonal mellett határo­zottan szólnak, a nélkül, hogy hosszabban kelljen indokolni: mert Komáromnak Ersekujvárral össze­kapcsolása, más felől ezen vasútnak a Dunával va­ló összekötése mindenkor oly czélok, melyeket megvalósítani az államnak érdekében áll még akkor is. ha áldozatokba kerülne. Pedig ez eset­ben, t. ház, nemcsak hogy tetemes áldozatokba nem kerül; hanem ezen vonalnak kiépítése tete­mesen lejebb szállítja eredményében is a kamat­biztositás összegét, annyira, hogy mindenesetre an­nak előnye kitűnik. Ezek voltak azon szempontok, melyekre Íté­letét a pénzügyi bizottság alapította, midőn ha­tározottan a ÍJyitravölgy mellett nyilatkozott. Szükségesnek tartom még kinyilatkoztatni, hogy midőn már ítéletét a pénzügyi bizottság meghoz­ta, egy ujabb ajánlat érkezett, melyet dr. Mayer Ottó, mint gr. Pálffy Miklós és érdektársainak meg­hatalmazottja adott be, és melyben kijelenti, hogy a nyitrvölgyi vonalat, azon kivül az érsekujvár­komáromi szakaszt azon kivül egy szárnyvonalat Üzbégtől Nagyszombatig, de meg azon kivül a nagy szombati lóvasutnak gőzmozdonyu vasuttá leendő átváltoztatását is kész elvállalni, évenkint 26,900 irt kamatbiztositás mellett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom