Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-184

302 184. országos ülés május 31. 1870. Miután a mai ülésnek tárgyai nem levén számosak, valószínűleg korább fog befejeztetni a tanácskozás, fölkérem az osztályokat, hogy a szent-péter - fiumei vonal tárgyalását bevégezzék, miután ma délben 12 órakor központi bizottsági ülést kell tartani. Nem végezték be a követ­kező osztályok : az 1-ső, 3-ik, 4-ik, 8-ik. Következik a napirenden levő tegnap meg­szakasztott tárgyalás folytatása. Halassy Gyula: T. ház! Azon fontos okok, melyek a törvényhozást a módosítandó törvény alkotására indították, kötelességemmé teszik, hogy a szóban levő törvényjavaslatra és a bizottságok jelentéseire észrevételeimet meg­tegyem, illetőleg a magam, s elvtársaim nevében benyújtandó módosítványómat a háznak figyel­mébe ajánljam. (Halljuk!) A Beszterczebányán, és a közel létező bányaipar, különösen a vasipar emelése s az azzal szoros összeköttetésben álló, országos érdekeknek előmozdítása volt azon czél, melynek elérése végett a törvényhozás az 1S68. XLIX. törvényczikk végpontjában, a magyar északi vasut-vonalat Beszterczebányán át és a vasúti kölcsönből befolyó pénzzel rendelte kiépít­tetni. Azonban a közlekedésügyi miniszter ur a a vasúti folyó évi költségvetés tárgyalása alkal­mával tett nyilatkozata szerint, a vonal tanul­mányozása alkalmával kitűnt, hogy Besztereze­bányánál nagy akadályok forognak tön, melyek­nél fogva a fővonal Körmöczbánya felé építése sokkal előnyösebb. A közlekedésügyi miniszter, hogy a törvényhozás szándékának megfeleljen; egyrészről, a fölmerült nehézségeket a fővonal irányának megváltoztatása által elhárítani, más­részről pedig a módosítandó törvényczikknek fő­ezélját, a bányaipar és azzal kapcsolatos országos érdekek előmozdítását Ó-Zólyomtól Besztercze­bányára vezetendő szárnyvonal által szándékozott elérni. Ámde az egyesült vasúti és pénzügyi bizottság, valamint a központi bizottság is; habár ezen törvényjavaslatot az ahoz kapcsolt kime­rítő indokolás szerint, műszaki ugy mint pénzügyi tekintetben eléggé indokoltnak tartja : annak 2-ik szakaszát a törvényből kitörlendőnek indít­ványozza, s a kormányt ezen szárnyvonal további tanulmányozására utasíttatni indítványozza. T. ház ! Nem akarom vizsgálni : minő érv rejlik azon ellenmondásban, hogy a bizottságok a két vonal közül kimerítő jelentés alapján tett ösz­szehasonlitás folytán, az egyiket a másiknál mind műszaki, mind pénzügyi tekintetben sok­kal előnyösebbnek tartják; másiknak pedig leg­könnyebb részét is, t. i. a minisztérium által ter­vezett szárnyvonalat is csak azután kívánják ta­nulmányoztatni. Mondom, nem akarom érvem erejét ez ellenmondásból meríteni: mert meg vagyok győ­ződve, hogy a t. közlekedési miniszter ur azon adatokkal melyekre a bizottságok elé terjesztett indokolását alapította, a törvényjavaslat másik részét is tudja, s szükség esetében fogja is tá­mogatni. Egyedül arra kívánom a tisztelt ház becses figyelmét alázatosan fölhívni, hogy ha ezen tör­vényjavaslat 2-ik §-sa a bizottságok jelentése ér­telmében a törvényből kimarad : sem ezen szárny­vonal iránya törvényileg megállapítva, sem pe­dig az arra szükséges költség a vasúti kölcsönből biztosítva nem lesz. Minthogy tehát a bizottságok jelentései második részének elfogadása a módosí­tandó törvény és a jelen törvényjavaslat kitűzött czélját koczkáztatná: kérem a tisztelt házat, hogy ezen részt mellőzni méltóztassék. Midőn azonban a kifejtett indokok alapján jelen törvényjavaslat mellett fölszólalok, kényte­len vagyok kijelenteni azt is, hogy a törvény gyors foganatosítása biztosítva nem lesz, ha az változatla­nul fogadtatik el.; minek folytán bátorkodom a tör­vényjavaslat 2-ik §-ának ezen szavai után: „In­dokolt javaslat :" „még ez évben," „törvényho­zás elé terjeszt" után pedig : „hogy annak alap­ján a mellékvonal Beszterczebányáig a fővonallal egyidejűleg állam-költségen kiépíttessék," szavak beigtatását alázatosan kérni. Bátorkodom e mó­dositványomat Írásban is benyújtani. {Helyeslés.) Irányi Dániel: T. ház! Nem akarom feszegetni: vajon az egyik vagy a másik vonal, a körmöcz- vagy beszterczebányai czélszerübb-e? azt sem fogom ezúttal vizsgálni: vajon helyesen indít­vány ozá a bizottság a 2. §-nak a törvényjavas­latból való kihagyását % hanem lehetetlen föl nem hivnom a t. ház becses figyelmét, azon körülményre, melyet itt tegnap képviselőtársunk Paulini Tóth Vilmos fölemlített. A t. képviselő ur t. i. azon tényt derítette föl, miszerint a kor­mány a közlekedési minisztérium, az 1868-ki tör­vény rendelete ellenére már tavaly kezdette el azon vonalnak Körmöcz felé építését, mielőtt a törvény­hozástól erre engedélyt, illetőleg a létező törvén}^­től való fölmentést kért volna. En tehát minde­nekelőtt arra vagyok bátor a közlekedési minisz­térium igen t. képviselőjét fölkérni : méltóztat­nék e tárgyban nyilatkozni, s a háznak fölvi­lágosítást adni • föntartván magamnak, hogy a válasz után beszédemet folytathassam, Hollán Ernő közlekedési minisz­teri államtitkár: 1. ház! Először is Irányi képviselő ur kérdésére válaszolva, bátor vagyok őt figyelmeztetni arra, hogy az idézett törvény­ben az északi vasútnak Salgó-Tarjántól Beszter­ezebánya feléi csatlakozása a kassá-óderbergi vasúthoz rendeltetett kiépíttetni. Megjegyzem második sorban azt, hogy a t. ház ezen vasútnak kiépítését államköltségen rendelte el, átalános közforgalmi szempontokból a nélkül, hogy a terve-

Next

/
Oldalképek
Tartalom