Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-183

282 183. országos Ülés május 30. 1870. a merre a központi bizottság javasolja; de azt gondolom, hogy miután ezen kérvénynek azon szerencsétlen sorsa is volt, hogy — bár hónapok előtt érkezett be — ugyeltévedt, hogy a vasúti bizottságnál való tárgyalásig nem juthatott, ennélfogva is méltányos, hogy mielőtt a vonalat véglegesen kitűzzük: az e tekintetben fenforgó ellentétes kérvények figyelembe vétessenek. Meglehet — magam sem kötőm le magamat — hogy ha ez meg fogna történni, én is a másik vonal mellett fogok szavazni; de a részletes megállapodás előtt az előzetes vizsgálat okvetlenül szükséges. En tehát — mint mondom — ezen és a már felhozott indokoknál fogva Zsedényi t. képviselő határozati javaslatát pártolom. Csak egy megjegyzésem van még azon nagy erélylyel hangsúlyozott elvre nézve, melyet Hollán Ernő tisztelt államtitkár ur felhozott. 0 ugyanis igen melegen hangsúlyozta — a mit, azt hiszem mindnyájan érzünk, — hogy az ország biztonságát veszélyeztetni nem szabad. Tökéletes igaza van; de vagy oly imminens azon veszély, minőnek ő festette, vagy nem. Ha nem oly iminens, akkor lehet azon helyes utón eljárni, a mely itt inditványoztatik; ha pedig oly imminens, gondolja meg Hollán Ernő t. államtitkár ur, minő kárhoztatást mondott ki azon kormány ellen, a mely egy évig birtokában volt egy épen ily czélból hozott vasúti törvénynek és mégis semmit sem csinált? (Helyeslés a bal oldalon.) Ludvigh János: T. ház! Én sem a sürgősségnek, sem a stratégiai szempontnak okadatolását nem vagyok képes fölfogni és pedig azért nem : mert maga a kormány nem látta azt okadatoltnak. Bár a békekötésyíflroszország és a magyarosztrák állam között már 1867-ben történt; azóta a kormány magának még azon fáradságot sem vette, hogy ezen vonalakat tanulmányoztatta volna, és mégis most egyszerre oly sürgős lenne, hogy nem tudunk tanácskozni a fölött : vajon melyik vonalnak kell az elsőséget adni ? vagy mely egymásutánban kell a dolognak következni ? Galiczia felé három vasutat szavaztunk meg és ezek közül egyik sem felel meg a haza kereskedelmi és iparérdekeinek s ha van mégis ezen három között egy, mely talán mégis meg fog felelni : ez az eperjes-tarnovi és pedig a poprádvölgyi stryi vasútvonal lesz. Mindnyájan kívánjuk, hogy Magyarország vasút által keresztül legyen hasítva és mielőbb legyen a külfölddel összekötve. De, akár kereskedelmi, akar stratégiai tekintetben, mi haszna lesz ebből az országnak í mit fog kivinni ? Gabonát ? hisz Galiczia keleti részében olcsóbb mindig a gabona, mint Magyarországban, és ezenkívül mily nehézségekkel kell küzdeni, mily költségei lesznek az országnak ? Ha nozzá veszszuir még, hogy ez által a védelmet magunk lerontjuk mögöttünk, és a muszkát magunk hívjuk be, hogy hátunk mögött törjön ránk, mikor más felől kell az országot védeni: stratégiai tekintetben is inkább veszélyes, mint tanácsolni való volna. Szóba jött e házban és elkárhoztattatott az eddigi vasúti rendszer : miben áll az eddigi vasutrendszer ? nem másban, mint az állami, kamatbiztositásban, a mi csak bankrottra vezet, a sok agensi és a sensali költségnek hozzájárultával. En tehát nem látom át: mire vezet Zsedényi barátom indítványa ; mert az nem tesz különbséget az eredményre nézve. A kérdés a sietősségben, a dolog egymásutánjában rejlik. — Az itt a kérdés : mind a három vasutat egyszerre kell-e építeni ? Ha választani kell: építsük meg legelőször azt, mely az országnak leginkább van javára. A mi a megpendített bártfai vonalat illeti: erre nézve meg kell jegyeznem, hogy az eperjes-tarnovi vonal az országnak , az eddig kilátásban levő vasutak közt leginkább van érdekében. De most választani kell nemzetközi tekintetben is; mert Eperjesen innen mindegyik vasút egyforma fontossággal bír, Eperjesen tul egyik sem bir fontossággal, mert onnan nem igen lehet mást kivinni, mint legfölebb bártfai savanyu vizet, más felől Szepesből és Sárosból szulini és lublói vizet. Tehát ugy kell a jövőt tekinteni , hogy van-e mód abban, hogy a bártfai vasút összekösse az országot többi részeivel, mint a podrádvölgyi összeköti Szepes megyét Gömör, Liptó, Sáros megyékkel, következőleg az ország északi felének legiparosabb részeivel ? Eddigelé a felföld kereskedelmére nem volt semmi tekintet; már most e vasút kiépítésével azokat is előnyben kell részesíteni, és nem kell elfeledni azt sem, hogy a gömöri vasút legrövidebb irányát fogja adni a nemzetközi öszszeköttetéseknek, és mig azelőtt Magyarország a maga gyártmányait Gallieiába kiviheté, ezután is ki fogja vinni; mig ellenben stry és przemysl felé senki sem fogja kivinni. Ennélfogva nem látom a különbséget Zsedényi indítványa és a kormány javaslata közt; sőt inkább azt látnám szükségesnek, hogy állapítsuk meg a vasutak egymásutánját : mondjuk ki, mely vonalat kell mindenek előtt építeni és melyek halaszthatók el jövőre ? Ivánka Imre: T. ház! Megbocsátanak, ha egy pár rövid szót szólok. Mindenekelőtt kiemelem azt, hogy egészben véve Zsedényi Ede t. barátom indítványát pártolom, némi módosítással. — Fölemlittetett a házban, hogy vasúti