Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-164

164. országos Ülés áprii B. 1870. 17 szívesen hozzájárulok és magamévá teszem azokat. Mi a fizetéseket illeti, valóban ugy látszik, hogy mégis az oly bírónak, ki hosszabb ideig van alkalmazva birói állásában, nagyobb fizetés illik mint olyannak, kit most neveznek ki; de hiszen a miniszter ur erre már más módot talált föl az első bíróságok szervezéséről szóló törvényjavaslatban : azon módot t. i., hogy a birák fizetése a kinevezéstől fogva bizonyos szolgálati idő számításával, bizonyos perczentekkel emeltessék. Ezen elvet nem találom igaztalannak, mert több érdemet szerzett, és azért többet is érdemel az oly biró, ki hosszabb ideig szolgált. Ha tehát az mondatik, hogy ugyanazon fizetési rendszer alkalmaztassák, de a szolgálati idő szerint a fizetések javíttassanak, ezt helyesnek találom; de egészen helytelennek találom, ha két — alsó és fölebbvitéli bíróság — személyzetét összekeverjük. Azért pártolom a módosítást, hogy pótbirák helyett rendes birák neveztessenek ki. Nyáry Pál. T. ház! Igen nagy örömmel hallottam a t. miniszter urnák nyilatkozatát, melyben kijelenti, hogy csak azért nem fogadja el Jankovics indítványát most, mert ha a szóbeliség be íog hozatni a törvény által, akkor természetesen fel fog osztatni a felsőbb bíráknak mostani személyzete, s akkor nem volna igazság az, hogy Pesten csak ugy fizettetnék a biró, mint például Marosvásárhelyt. Én örültem, mondom, midőn hallottam, hogy az igazságügyminiszter ur elfogadta azt az elvet, miszerint a bírónak mindenütt egyformának kell lenni, mind fizetésére, mind elmozdithatlanságára, mind függetlenségére nézve. A t. miniszter urnák, ha azt méltóztatott elfogadni, ugy következetlenség nélkül el kell fogadnia azt is, hogy akár egy helyen legyenek a felsőbb birák, mint most Pesten, akár szétosztassanak, azoknak fizetésében különbség nem lehet hogy legyen, mert különben mindenesetre a marosvásárhelyi, vagy nem tudom hova való biró, kinek kisebb fizetése van, Pestre fog kívánkozni, hol a nagyobb a fizetés. (Fölkiáltások jobbról: Többet ér!) A biró, átalában a bíróság — sokszor mondtuk — legfőbb hatalom az államban, annak tehát tekintélyt és méltóságot is kell szerezni; és a birói állomás megnyerését nem kell árverésre bocsátani! az előbbi azonban csak ugy történhetik meg és az utóbbi csak ugy mellőztethetik el, hogyha a biró mindenütt egyforma ranggal és fizetéssel bir. Még az által a bírónak függetlensége nincs teljesen biztosítva, hogy őt csak per utján lehet elmozdítani. A biró ember is, igyekezni kell tehát a törvényhozásnak azt mindazon benyomásoktól, melyeknek a gyenge emberi kebel nyitva áll, megóvni és ez csak ugy fog megtörténni, ha KÉPV. H. KAPLÓ 18-U vni. megszüntettetik az ok, a miért azon biró, ki Maros* vásárhelyen lesz, majd Pestre vagy más helyre kívánkozik a jobb fizetésért. Én tehát azt gondolom, hogy, ha a miniszter urat nem tartóztatja fontosabb körülmény vagy ok abban, hogy a felsőbb bíráknak egyenlő fizetéséhez egyezését adja : vonja vissza e tekintetben érvelését. Kérem nagyon a t. házat: méltóztassék elhatározni, hogy a felsőbb bíráknak mind egyenlő fizetésők legyen. Halmossy Endre : Engedje meg a t. ház, hogy Dietrich képviselő urnák észrevételeire néhány rövid megjegyzést tegyek. Én előre bocsátom, hogy én elvül szintén elfogadom azt, hogy a fölebbviteli törvényszékeknél külön fokozatú birák rendszeresítve ne legyenek, és ha már a rendszeresítést fogjuk elővenni, akkor ón is ellene lennék annak, és az ellenzék által beadott módositványt elfogadnám. Dietrich Ignácz képviselő ur fölhozta, hogy ezen pótbirák majd nem birnak szükséges függetlenséggel, önállósággal, hogy ők majd mechaniee fognak a királyi táblai ülnökök véleményéhez csatlakozni, és azok véleménye ellen nem fognak szavazni; ő tehát a pótbiráknál megtagadja némileg a képesítést, és fölhozza az alispánok, szolgabirák és esküdtek példáját, hol — állítása szerint — többnyire az esküdt, illetőleg a szolgabíró csak figuráltak. En a praxisia hivatkozhatnám, és mondhatnám, hogy igen sok helyt a szolgabíró mindenben az esküdt véleményét fogadja el, mert e tekintetben nem az állás, hanem a képesség döntő. (Bal felől: A tudatlan!) Ez anomália sajnos viszonyaink kifolyása, csak annak t. i. hogy minekünk rendezett bíróságaink nincsenek, és hogy bíráink nagy része azon képesítéssel nem bir, hogy önálló véleményt képezhessen; nagyon természetes tehát, hogy a szolgabíró helyett az esküdt itél ott, hol az nincs képesítve, és a szolgabíró c^ak figurái és viszont: de ez nem a birák különféle fokozatának, rangjának kifolyása; hanem annak, hogy a személyek képességére a választásoknál kellő tekintet nem volt. A pótbiráknál ez nem fordul elő, mert a pótbirák kellő készültséggel, képesítéssel birnak, és mint a gyakorlat mutatja, ők tudják a függetlenséget fentartani és megvédeni, és a gyakorlat tanúsága után épen ezen indok az, a mely a pótbirák intézménye ellen épen nem hozható föl. Dietrich Ignácz képviselő ur azt is fölhozza, hogy az alsó bíróság tagjai a fölebbviteli bírósághoz nem oszthatók be. Tessék azonban a külföldre nézni, bármely sehematismusból megláthatja, hogy Ausztriában, (Gúnyos föllááltások balról: Igen, Ausztriában!) de egész Európában is, péld. Belgiumban, Franeziaországban és más országokban a rendkívüli hátralékok földolgozá3