Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-179
179. országos Dlés május 23. IS79. 245 lásainak nyilvánossága és a jelen belügyminiszteri tárgyalások titokszerüsége mellett; azt kifejtette Ivánka Imre t. barátom; s itt elég megjegyeznem azt, hogy a ház ezen oldala akkor is sürgette, hogy adassék idő a publieum véleménynyilatkozatára : bár az akkori törvényjavaslatot nem a kormány, hanem egy nagyszámú országgyűlési bizottság nyújtotta be. Nem fogadtatott az sem el, az igaz, — de kénytelen vagyok jelzeni még azon meggyőződésemet is, hogy erre mint praecedensre hivatkozni legfölebb annyi volna, mint kimondani, hogy: minthogy egyszer hibáztunk, hibázzunk másodszor is, harmadszor, sőt huszonnégyszer is. Arról, hogy a törvényjavaslatot lehessen-e az osztályokhoz utasítani vagy nem ? szó nincs; de szólhatunk a „mikor ?"-ról, és én a beadott elleninditvány értelmében egész tisztelettel és teljes meggyőződéssel kérem a t. házat: méltóztassék ezen törvényjavaslatnak az osztályokban tárgyalását az őszi időszakra halasztani. (Helyeslés hal felől.) Vidliczkay József: T. ház! Én is a szőnyegen levő tárgyhoz igen röviden kívánok szólni. A tárgyat tekintve, annak egyik oldalát igen fontosnak tartom. Méltóztassanak megengedni, hogy előadásomat közvetlenül a házszabályokra alapítsam. A házszabályok 102. §-a szól azon törvényjavaslatokról, melyek egyes képviselők által tétetnek, s ezen §. szerint ily törvényjavaslatok : ha a ház kívánja, tárgyaltatnak és az osztályokhoz utasitatnak; ha pedig nem kívánja tárgyalni, akkor azok az osztályokhoz nem utasíttatnak. A 103. §. különböztet. szólván azon törvényjavaslatokról, melyek a miniszterek által tétetnek, és kötelességévé teszi a háznak azoknak az osztályokhoz való utasítását. En szerintem tehát e két szakasznak súlypontja egyenesen és közvetlenül ott van: hogy az egyes képviselők által beterjesztett törvényjavaslatot nem kénytelen a ház az osztályokhoz utasítani, a miniszter által beadott törvényjavaslatot ellenben köteles a ház az osztályokhoz utasítani. Azonban, t. ház, a „mikor" -ról nem intézkednek a házszabályok és azt hiszem, nem is szükséges, hogy arról intézkedjenek. Azon meggyőződésben vagyok ugyanis, hogy a háznak azon joga, mely szerint az tanácskozásainak menetét maga szabja meg: a háznak souverainitási joga, mely felette áll a házszabályoknak , s valamint nem azok által állapittatik meg, ugy nem is szükséges, hogy azokban meg említtessék. Én meg kívánom óvni a háznak ezen jogát s kívánom azon oknál fogva, mert, ha a tisztelt háznak nincs joga megállapítani a tanácskozás menetét, hanem ha azt, a mit j a minisztérium beterjeszt törvényjavaslatképen, minden további megfontolás és" meggondolás nélkül köteles azonnal az osztályokhoz utasítani: akkor, méltóztassanak megbocsátani, ezen ház nem fenséges törvényhozó testülete a hazának, hanem apparátus a miniszteri javaslatok keresztülvitelére. (Helyeslés bal felől.) Ez, szerintem, lényeges szempont; azon lényeges szempont, melyet a haza jövője és ezen tanácskozó testület jogai tekintetében megóvni tartozunk. Kérdés tehát e szerint csak az, t. ház, hogy: vajon maga a tárgy milyen ? vajon i olyan-e, melyet minden meggondolás nélkül lehet az osztályokhoz utasítani 1 vagy olyan, mely fontosságánál fogva • bővebb megfontolást kivan és igényel ? En azt hiszem, t. ház — és e felett nem fogok sokáig időzni — hogy a fenforgó tárgy egyike a legfontosabb kérdéseknek, melyek felett mi ezen I ülésszak alatt tanácskozni fogunk. Ez az alkotI mányos organismusnak egyik lényeges organuI máról, a törvényhatóságokról fog intézkedni: ez az államépületnek egyik sarkköve. Ha van valami, a mi bővebb megfontolást igényel, ez minden esetre az; és ha már a magán életben is igen okosan cselekszünk, ha midőn valamely fontos dologról határoznunk kell magunknak meggondolási időt adunk vagy kérünk azoktól, a kikkel végeznünk kell: ugy hiszem, nincs ok reá, hogy midőn ssf ország ezen legfontosabb dolgáról intézkedünk, magunknak meggondolási időt ne adjunk. Azt mondotta a t. közoktatásügyi miniszter ur, hogy a haza. a közvélemény tájékozva van e kérdés körül. Tájékozva van — az igaz, és pedig először arról, hogy szükséges a törvényhatóságokat reformálni és szabályozni; tájékozva van másodszor arról, hogy nem kell a hazának centralisatio: de ezen törvényjavaslatnak horderejéből, különösen az önkormányzat és centralisatio szempontjából, arról, hogy megállapitja-e az az önkormányzatot, vagy mennyiben | szolgál netalán a centralisatio czeljaira ? erről, t. ház. e házon kivül a haza és a közvélemény még I tájékozva nincsenek. Es, t. ház, ha a közvélemény tekintetét nem lehet figyelemmel mellőzni a törvény alkotásánál, t. i. már a központi bizottság véleményének tárgyalásánál; én azon nézetben vagyok, hogy tekintettel kell lennünk; a közvéleményre már most is, és mielőtt a törvényjavaslat az osztályokhoz utasíttatnék: mert az osztályok működése épen olyan törvényhozási fünctió, mint a mily törvényhozási működés a központi bizottság tárgyalása. Ha van abban súly, hogy tekintettel kell lenni a közvéleményre, mikor majd a központi bizottság véleményét