Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.
Ülésnapok - 1869-178
0|g 178. országos ülés május 21. 1870. szesen: 160,543,532 frt 74% krt. Tehát a rendes és rendkívüli kiadásoknál az előirányzathoz képest megtakarítás mutatkozik: 2,223,012 frt 26V, kr. Aznnbaü ezen megtakarítás inkább csak látszólagos, miután a vámjövedelmeknek többlete a közös költségekre megszavazott összeget 2,310,883 frt 75% krral szállította le. Szembeállítva ezen Összeget a rendes és rendkívüli kiadásoknál eredményezett kisebb kiadással, mely — mint emiitettem - tett 2,223,012 frt 257, krt; — az összes minisztériumok kiadásait tekintetbe véve, valóban 87,871 frt 50 krral mutatkozik több rendes és rendkívüli kiadás, mely tulkiadás, ámbár az egyes minisztériumok nevezetes megtakarításokat tettek, leginkább a pénzügyminisztériumnál a nagyobb jövedelmek előállítása végett elkerülhetlenül szükségessé vált nagyobb kiadásokban találja indokolását. Ennélfogva a végeredmény azt mutatja, hogy a rendes ós rendkívüli kiadásoknál a kedvezőbb tétel 2,223,012 frt 25 1 /* krt, azaz enynyivel kevesebbet adtunk ki, mint a mire a törvény fölhatalmazott; a rendes és rendkívüli bevételeknél pedig a kedvezőbb tétel 11,431,215 frt 75 l 4 krt tesz, ennyivel vettünk be többet mint reméllettünk ; összesen tehát kedvezőbb az eredmény 13,654,228 frt 1 krral; miből levonva az előirányzott pénztári hiányt 12,214,739 írttal mutatkozik az előirányzott hiánynak és minden rendkívüli költségnek fedezése után, melyben a legnagyobb tételt a honvédség felszerelése teszi, az előirányzott hiány helyett 1,439,480 frt 1 kr. pénztári felesleg a nélkül, hogy a minisztérium az 1868 : L. tcz. által megszavazott fölhatalmazást pénztári utalványok kibocsátására nézve igénybe vette volna. (Élénk éljenzés jobb felől.) Tehát az 1869-ik év végével, sőt még az 1870-ik év 5-ik hónapjában is azon helyzetben voltam, hogy nemcsak az egész 1869ben, de a jelen év első hónapjaiban is minden költséget teljesen fedezni képes voltam, amellett adósak senkinél sem vagyunk, s pénztári utalvány forgalomba hozásának szüksége be nem állott. Tagadhatatlan tények bizonyítják, hogy hazánk adóképessége nevezetesen emelkedett, minek bizonyságául szolgál az 1869-ik évi kezelési kimutatás is, mert ámbár az 1869-iki év korántsem sorozható a kedvező évek közé; miután a termés az országban a középszerűn aluli volt, a termékek ára pedig nem hogy emelkedett volna, de még alászállott: mindamellett az adóknak majdnem minden neme, még az előirányzathoz képest is, melyben pedig a bevételi tételek magasabbra vétettek, mint az 1868-iki évben, nevezetesen emelkedett. Szabad legyen az ezt bizonyító számokat elősorolnom. (Halljuk!) Az egyenes adók előirányozva voltak 53,921,000 írttal, bejött pedig a múlt év folytán 57,825,000 frt; tehát az egyenes adók többlete tesz: 3,904,000 frtot, tehát közel 4 milliót. A fogyasztási adók előirányozva voltak: 11,293,000 írttal; a valóságos eredmény tesz: 13,663,000 frtot, tehát 2,370,000 írttal többet az előirányzatnál. Az egyenes és fogyasztási adók együttvéve pedig többet hoztak összesen : 6,274,000 írttal. A sójövedék előirányozva volt 11.411,000 írttal; a bevétel tett 11,706,000 frtot, tehát 295,000 írttal többet. A dohányjövedék előirányozva volt 22,571,000 írttal; a valóságos bevétel tett: 23,990,000 frtot, tehát 1,419,000 írttal többet. A lotto-jövedék kevesebbet hozott 58,922 írttal, (Fölkiáltások: Hála Istennek!) tehát a jövedék csak egyedül ezen neménél mutatkozik fogyatkozás. Az összes jövedékből ezen hiányt levonva, marad a jövedékeknél nagyobb bevétel: 1,655,000 frt. (Tetszés.) A bélyeg előirányozva volt: 3,962,000 írttal; a bevétel tett: 4,017,000 frtot, tehát 55,000 írttal többet. A dijak és jogilletékekre előszámitva volt: 6,512,000 frt; a bevétel tett: 8,929,000 frtot; a többlet tett: 2,417,000 frtot. Erre nézve megjegyzem, hogy a nagyobb jövedelemre bizonyos tekintettel befolyással volt a rendszeresebb kezelés, melyet már a múlt évben létesíteni lehetett; továbbá ezen összegben benfoglaltatnak a régibb hátralékokból behajtott összegek is, melyeknek behajtását az által voltam képes elérni, hogy a késedelmi kamatokból beszedési dijak fejében bizonyos csekély percentualis tételt engedélyeztem a behajtó közegeknek. Az ut és hídvám előirányozva volt 205,000 írttal; bejött: 361,000 frt, tehát 156,000 írttal több. A fém-jelzés többet hozott 2,270 forinttal. Az összes illetékek többet jövedelmeztek tehát összesen 2,632,000 írttal. Az államvagyon jövedelme előszámitva volt 30,396,000 írttal; a bevétel tett: 32,139,000 frtot; tehát 1,743,000 írttal többet, {Halljuk!) Mi nagy részt az erdészet és bányászat jövedelmei növekedésének tulaj donit ható. Bárha nem tartozik előadásom keretébe, minthogy azonban amúgy is számos kötetből álló dolgozatokat mutattam be a t. háznak, ez alkalommal szabadságot veszek magamnak arra, hogy Divald osz-
