Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-178

208 178. országos Ülés május 21. 1870. nül vitt háború esélyei után a politikai átalakulás korszakában biztos hitelre számot alig tarthattunk, saját hitelünk az osztrák birodalom legutóbbi kedvezőtlen kölcsönei után mérlegeltetett, és ha ezen szempontból veszik tekintetbe az eszközlött eredményt: ugy nem kétlem, hogy azon elismerést tőlem megtagadni nem fogják: hogy legjobb tudomásom szerint s következetesen igyekeztem a kölcsön kötése alkalmával ejtett hibát kiigazítani s a kölcsönt kedvezőbbé tenni. Most már. annak szerenesés legombolyitása után, legkevésbbé sem habozom beismerni, hogy hiba voft, midőn a nagy pénzhatalmak csak az akkor is terhesnek látszó feltételek mellett állván szóba: én azt véltem, hogy egy még kezdő s megalapított hitellel nem biró államnak tanácsos kölcsönt kötni oly féllel, ki azt a legolcsóbban ajánlja, ha cautiót tesz le. Én avval kötöttem meg a szerződést, a ki a legkedvező bb ajánlatokat tette ; de mert nem állott egy európai pónzhatalom az ügy élén: az aláírás nagy eredményre nem vezetett, sőt az árkelet is minden igyekezetem s az a végett hozott áldozatok daczára is 95-ön felül nem birt emelkedni; azonban elég volt a további értékesítés végett egy Rothschild és "Wodianer házak, s a Credit-Anstaltból álló consortiummal szersződni, hogy az árkelet rögtön s folyvást emelkedjék, s most is 13 — ]4°/o-al magasabban áll, mint állott 1868-ban. A mi egyébiránt azon kérdést illeti, hogy mi történjék a vasúti kölcsön iránti jelentéssel ? a t. háztól függ: már most kivánja-e egy kiküldendő bizottság által a hitelszámvevőség részéről összeállított s általam bemutatott jelentést a hitelszámvevőség könyveinek alapján s a meglevő készletek megvizsgálása által megbiráltatni, s arról magának jelentést adatni, vagy pedig, miután mindezen tételek az 1869. évi zárszámadásban is előfordulnak, mely zárszámadás az év második felében fog a ház elé terjesztetni, nem tartja-e a tisztelt ház czélszerübbnek a zárszámadásokkal együtt s az azokra nézve megállapított mód szerint a vizsgálatot elrendelni ? Ezeket kívántam a vasúti kölcsön iránt a t. ház elé terjeszteni. A második fontos pénzügyi tárgy, melynek -^.jelenlegi állasáról a t. háznak jelentest tenni kötelességemnek ismerem: vonatkozik a közös activák és passivák leszámolása tárgyában eddig folytatott értekezletekre és elért eredményekre. (Halljuk!) Megvallom, óhajtottam volna ezen tárgyat véglegesen befejezni és a t. háznak a két minisztérium közti végleges megállapodásnak eredményét jelenteni; és tekintve azon őszinte jóakaratot és méltányosságot, melyet a birodalmi tanácsban képviselt országok volt pénzügyminisztere minden kérdésben, — és igy ezen kérdésben is a kölcsönös érintkezések alkalmával tanúsított, jogosult volt azon reményem, hogy — ámbár ezen kölcsönös leszámolás befejezése, már a dolog természete szerint is, nem csekély munka és sok nehézséggel jár — sikerűlend még ezen óv tavaszán az 1868. elején megkezdett és két éven át folytatott nagy munkát véglegesen befejezni. Ezen fontos ügy jelen állapotáról röviden tehetnék jelentést az által, ha bemutatnám a bizottsági munkálatoknak eddigi eredményét, melyből kiderülne, hogy a leszámolás igen számos tétele közül csak néhány tételre nézve léteznek még eltérő nézetek; azonban engedje meg a t. ház, hogy most csak átalánosságban tegyek jelentést, miután ugy hiszem, hogy a méltányosság alapján történendő kölcsönös kiegyenlítést az csak nehezítené, ha a mindkét részről elfoglalt különböző álláspontokat már most előre, mielőtt a még be nem fejezett kiegyenlítés újra fölvétetnék és — mint reménylem — szerencsésen befejeztetnék: ezen gyakran kényes természetű tárgyak nyilvános tárgyalás alá kerülnének. Szabad legyen azonban főbb vonalokban a kölcsönös leszámolás eddigi eredményeire nézve a következőket jelentenem. A minisztérium előtt a követendő eljárásra nézve irányadó volt az 1867. XV. t. ez. 8. §-a, mely azt rendeli, hogy : ,,külön leszámolási bizottság küldetik ki megvizsgálni és megállapítani a központi pénzügyek követelési tételeit, melyek, az illető feleknek föntartott adóhátralékokat és a 7. §-ban emiitett vasuttársulatok iránti követeléseket kizárva, az 1867. évi deczemberhó utolsó napján már lejárt, és ki nem vett kamatok ós tőkevisszafizetések fedezésére vannak határozva." Tehát a törvény azt rendeli: hogy mindkét minisztérium részéről küldessék ki egy leszámolási bizottság a közös activák megállapítására, és ezen közös activákból befolyandó összegek mindenekelőtt azon czélra rendeltetnek, hogy azok a régi államadósság már lejárt, de ínég föl nem vett kamatainak ós tőkevisszafizetéseknek fedezésére fordíttassanak. A két év leforgása alatt négy izben működött Bécsben a leszámolási bizottság, még pedig két izben egy-egy hétig, két izben pedig másfél hónapig ; — azonkívül a két minisztérium közt az egyes tételekre nézve a tárgyalások mindig folyamatban voltak. A leszámolás vonatkozott mind ének előtt azon activákra és passivákra, melyek a bécsi központi pénztárnál állottak följegyzésben, tehát