Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-176

188 176, országos Ölés május 18. 1870. Az ajánlatok ennyi különböző helyen adat­ván be, a minisztériumhoz küldetnek föl, hol bizottság alakittatik, mely az ajánlatokat egyen­kint fölbontván, a legjobb ajánlkozónak adják a bérletet. Ez lévén az eljárás, kérdem : lehet-e ily el­járás mellett, — mely pedig minden eddigi esetben megtartatott, — arról szó, hogy a bérletek ki­adásánál vesztegetés, visszaélés, vagy miként az interpellatio mondja : a politikai színezetnek te­kintetbe vétele fordult volna elő ? Mert a kia­dásnál határoz az ajánlat magassága, s mintán hosszabb időre adatik ki a bérlet,azon körülmény: vajon képes-e a bérlő megfelelni a megállapított szerződés föltételének. Miután tehát a "bérbeadás nem egyesektől függ, de uem is az uradalom tisztei által történik, hanem a zárt offei tek az ország külön­böző részeiből lepecsételve felküldetnek a pénz­ügyminisztériumhoz, s ott a bizottság által vé­tetnek tárgyalás alá, mely a sorrendet és a bér­letképességet mérlegeli és az egész eljárásról indokolt és okadatolt jegyzőkönyvet vezet: bizo­nyára nem lehet azt állítani, hogy visszaélések követtetnek el. (Helyeslés.) A mi az interpeliatióban foglalt azon föl­szólítást illeti: utasíttassanak a kincstári gazda­tisztek oda, hogy a szegényeknek a pusztákból jutányosabb áron adjanak bérletet, ismét hivat­kozom azon közzétett rendeletemre, a melynek értelmében a gazdatiszteknek épenséggel nincs joguk bérleteket kiadni. E rendeletemben elő vannak sorolva azon kivételes esetek, melyek­ben a kisebb bérletek kiadása iránt az illető gazdatisztek javaslatot adhatnak, a végelhatáro­zás azonban minden esetben a minisztérium keb­lében történik. Egyébiránt végig vizsgáltattam a pécskai uradalomban a bérbeadásokra beérkezett offer­teket és mondhatom, hogy Bánfalva község ré­széről, melynek érdekében szólalt föl a t. képvi­selő ur, — egyetlen egy bérletre sem érkezett ajánlat. Ha a bánfalviak nem akarják magu­kat alávetni a minden kincstári bérletre egyi­ránt kötelező szabályoknak, én a bánfalviak kedve­ért, de senki kedveért, sem tehetek kivételt. (He­lyeslés.) A mi a holdankinti bérösszeget illeti : ugyan mit mondana a t. ház. ha a minisztériumnak eszébe jutna oly tárgyat, a melyért 8 frtot kap­hat. 5 írtért kiadni? (Derültség.) Az előadottak eléggé tanúsítják, hogy a képviselő ur által előadott panaszok kellőleg in­dokolva nincsenek. (! dj/eslés.) A t. képviselő ur interpellatiója kezdetén ezeket mondja: „Méltán és joggal intézhetem kérdéseimet a pénzügyminiszterhez." Erre én azt felelem, hogy én csak olyan interpellatió­kat tartok méltányosaknak és jogosaknak, me­lyek valóságos tényeken alapulnak. (Élénk he­lyeslés.) Táncsics Mihály: T. ház! Hogy e tárgy nagyon fontos, már csak abból is kitet­szik, hogy a pénzügyminiszter urnák sok mon­dani valója volt hozzá. (Derültség.) Jöhet alkalom, hogy még nemcsak egy pár perczig, hanem talán órákig, napokig is fogja a képviselőházat e kérdés foglatoskodtatni. Midőn én e kérdést a t. minisztériumhoz intézni ma­gamban elhatároztam, hazánk és nemzetünk törté­netéből egy szomorú, mondhatnám gyászos idő­szak lebegett lelki szemeim előtt. Melyik az az időszak ? Tán nem is szükséges mondanom, de mégis megmondom, mert lehetnek köztünk olya­nok, a kik a történetben nem annyira jártasak, mint a vasutakban. (Derültség.) E gyászos időszak, t. ház, t. minisztérium, második András időszaka volt, midőn minden államvagyon, és más egyéb is, idegen nemzetbe­liek, más vallásúak kezébe került, és annyira jutott az ország, hogy az anyák és apák gyer­mekeiket voltak kénytelenek eladni, hogy meg­élhessenek. Ezen szomorú gyászos eset nem egy­szerre állott ám be, hanem fokonkint. Ha a kor­mány elejét vette volna annak, e gyászos eset be nem következik r En nem is annyira magában ezen jelenték­telen kérdést szándékoztam csupán a miniszté­riumhoz intézni, hanem akartam, hogy ez alkal­mul szolgáljon arra. miszerint a t. minisztérium feleletével együtt azon nyilatkozatot tegye, hogy e részben legalább, ha nem. törvény szerint is, de határozatilag fog intézkedni, és a mint a t. miniszter ur beszédéből kivettem, intézkedett is és fog is intézkedni; de ez intézkedések még nem léptek életbe. Tehát erre nézve tökéletesen meg­vagyok nyugtatva: azon reményben, mondom, hogy szigorú intézkedések fognak történni. Elnök: A ház tudomásul veszi a minisz­ter ur válaszát. Most a következő ülés napirendére nézve fogok előterjesztést tenni. Ha a t. ház osztozik nézetemben, holnap nem tartanánk ülést, mert a pénzügyi, vasúti és a központi bizottságnak, sőt némely osztálynak is vannak tárgyalandó! függőben; a békebirákról szóló törvényjavaslatot sem végezték el az osztályok elegendő számmal arra, hogy a központi bizottság összeülhessen. Ezek tehát ma délután, ha tetszik, vagy holnap összeülhetnek, hogy elvégezzék a törvényjavas­latot. Holnapután 10 órakor ülést lehetne tar­tani, s azon tárgyalni a tiszai korona uradalmak megváltásáról, a gömöri ós a bánrévi vasutakról szóló törvényjavaslatot. Ha a ház a vasutak

Next

/
Oldalképek
Tartalom