Képviselőházi napló, 1869. VIII. kötet • 1870. ápril 8–junius 21.

Ülésnapok - 1869-176

184 176. országos ülés május 18. 1870. dezvén tőlem, vajon van-e tudomásom az ily eljárásról? • Ezen interpellatióra megjegyzem, hogy igen is, még az interpellátió beadása előtt értesülve volt a pénzügyminisztérium arról, hogy leginkább hibás bevallás alapján egyenértéki illeték kivettetett oly községekre, melyek a fönálló szabályok értelme szerint azt fizetni nem kötelesek. — Már az 1869. év november 18-án jelentette a beszterezebányai pénzügyi igazgatóság, hogy egy az adóvégrehajtásnál közbejáró megyei esküdt ezen tárgyban fölszólalt; sőt Árva megyében is volt eset 1869. január- havában, hogy hasonló tárgyban felszólalás történt; — és ugyanakkor az 1869-iki decz. l-jén 50,256 szám alatt kelt rendelettel, meghagyatott a pénzügyi igazgatóságnak, hogy a mennyiben Turócz megyében is lehetnek ily községek, tegye magát érintkezésbe Turócz megyével és értesítse ezen megyét, hogy minden ilyen adó kivetése elleni felszólamlás az illető községek által 6 heti határidő alatt tétessék meg: hogy minden ily esetben a szükséges orvoslás megadathassék. Azért volt szükséges ily módon tisztába hozni az ügyet, miután az egész megye területén bizonyára vannak oly községek, melyek ezen adó alá esnek. Ezen adatokból meggyőzödhetik képviselő ur, hogy ezen ügy már az interpellátió beadása előtt sem kerülte el a pénzügyminisztérium figyelmét, és hogy ennélfogva a szükséges intézkedések meg is tétettek. Helyeslés.) Elnök : Tudomásul veszi a t. ház a választ? (Tudomásul!) Tehát tudomásul vétetik. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Ugyancsak Paulini Tóth képviselő urnák van egy más interpellatiója is. Azt kérdi: hogy van-e tudomásom arról, hogy a fölvidéki sáfrányos és olajárusoktól a jövedelmi adó itthon és külföldön is követeltetik? 2-szor kívánja tudni, hogy ha az ekképen történik, minő hazai törvény alapján történik ezen kétszeres megadóztatás ? Hogy minő törvények alapján vettetik ki Magyarországon ezen sáfrányosokra és olajárusokra az adó: e tekintetben utalom képviselő urat a törvénykönyvre, ott megtalálja azt az 1868. XXVI., illetőleg 1869. XXI. t.-ezikkben, mely szerint mindenki tartozik jövedelmét bevallani, minek alapján azután kivettetik reá az adó : és igy Magyarországban ezen sáfrányosok és olajárusok jövedelmük után, még pedig a törvény értelmében adóztattatnak meg. Miután azonban ezen kereskedők a német-szláv tartományokba, de még Oroszországba is el járnak, jövedelmi adójuk saját bevallásuk után vettetik ki, és még eddig sem a pénzügyminisztériumnál, sem a pénzügyi igazgatóságnál, sem az adófelszólalási bizottságoknál Írásbeli panasz nem nyújtatott be ezen adó kivetés ellen. Oly házaló, kinek jövedelmi adó alá tartozó nagyságú évi jövedelme nincsen, csak személyes kereseti adót fizet. A mi a kérdésnek azon részét illeti, hogy külföldön is követelnek ezen kereskedőktől némely dijakat: erre nézve megjegyzem, hogy igen is tudomásom van arról, hogy a lajtántuli tartományok némelyikében a házaló kereskedés bizonyos kereseti adó — Erwerbstener — alá vettetik; ha tehát magyarországi sáfrányosok és olajárusok ezen tartományokban űzik kereskedésüket, tartóznak az ott érvényben levő törvény szerint járó adót megfizetni. Az 1867. XVI. törvény czikk azt rendeli, hogy: „az egyik „államterületen annak lakói számára szabály sze„rüleg kiadott házalási engedélyek, a másik államterületen az ennek lakóira nézve fönálló „korlátozások mellett, a házalási engedélynek „az illetékes hatóság által történt láttamozása „után, jogot adnak a házalás gyakorlására". Ugyanezen czikk 15-ik pontja pedig azt rendeli, hogy: „az egyik államterület lakosai, kik a „másik államterületen kereskedést vagy ipart „akarnak űzni vagy munkát keresnek, az ipar„üzés megkezdésére és folytatására, valamint a „befizetendő adóra nézve a benszülöttekkel egyforma bánásmódban részesülnek"" Ha tehát a lajtántuli törvényhozás a házalást és kereskedést saját területén bizonyos adó alá vetni jónak találja, a magyarországi sáfrányosok és olaj árusok is — ha ezen államterületre lépnek — kötelesek az ottani törvényekhez alkalmazkodni, és panaszra csak akkor lenne okuk, ha őket adó tekintetében nagyobban megterhelnék, vagy kereskedésük nagyobban korlátoztatnék, mint az említett államterület benszülöttei vannak adóval terhelve és üzletőkben korlátozva. Ezen fölvilágositással szolgálhatok ezen kérdésben, és miután képviselő ur bizonyára nem fog esetet felmutathatni, mely szerint nagyobb díjjal terheltetnének a Magyarországból a lajtántuli tartományokba átmenő olajárusok és sáfrányosok, mint a hasonló üzlettel foglalkozó odavaló alattvalók: ennélfogva panaszra ok nem lehet. (Helyeslés.) Paulini-Tóth Vilmos: Bátorkodom megjegyezni, hogy ők nem erről panaszkodnak, a mi itt most felhozatott; hanem arról, hogy ők Oroszországban űzik a házalást és mind itt megfizetik a kereseti adót, mind pedig Oroszországban ugyanazon keresetüktől, melytől már itthon fizetnek: holott ők tulaj donképen itthon- nem is kereskednek, hanem csakis külföldön. Itt