Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-142
34 142 országos Ülés márczijs II. 1870 Az 1868. évi XXXVin-ik törvényezikk 26. §-a nyilván megmondja azon módozatot s utat, mely szerint, ha valamely községben saját erejéből föntartatott felekezeti iskola van, azt továbbra azonban föntartani jónak nem látja, hanem czélirányosabbnak tarja azt saját érdekében is, közös iskolává átváltoztatni, mi módon változtatható az át? Mármaros megye Petrova községében, hol tisztán görög-katholikus románok s izraeliták laknak, s hol eddig egyedül a község erejéből főnállott felekezeti iskola volt, mostan e község az izraelitákkal közösen megegyezve, jegyzőkönyvet vett föl, melynél fogva a felekezeti iskolát saját akaratából közös iskolává változtatta át. Ezen jegj-zőkönyvet beadta az illető tanfelügyelő urnák; ez a folyó évi február 15-én tartott megyei iskolatanácsnak ezt bejelentette; hanem, fájdalom, akkor a tanfelügyelő ur egyúttal fölolvastatott azon iskolatanácsban egy körrendeletet, melyet az igen t. vallás- és közoktatásügyi miniszter ur, mint látszik, egy előterjesztett kérdés folytán, azon esetre, ha valamely község, mely eddig önállóan vagyonából s jövedelméből egyházi segély nélkül tartotta fön az eddigi rendszer szerint hitfelekezeti iskoláját, azt községinek kívánja nyilatkoztatni, szükséges stb. — határozott utasításul adatott arra nézve, miként járjanak el a tanfelügyelő urak ily esetekben. Es miután én ezen rendeletet, melynek vége igy hangzik: „Egy hitfelekezeti iskolának közössé leendő átváltoztatása, eddigelé bármily alapból tartatott is fön, csak az illető egyházi hatóság beleegyezésével eszközölhető, és ily esetekben mindenek előtt és mindenkor az illető egyházi hatóság fölhívandó, ezen eljárási módozat ugy a képviselő testületekkel biró, mint az azt nélkülöző községekben egyaránt megtartandó/ Ez azon rendelet, melyet a már fönebb emiitett népnevelési törvényben foglalt §-sal ellentétben látok. Ugyanis azon §. szabad kezet enged a községeknek, és nem föltételezi azt, hogy az ily felekezeti iskolának átváltoztatására nézve bármily engedély vagy illetőleg hatósági helybenhagyás szükségeltessék; annálfogva teljes tisztelettel bátor vagyok azon kérdést intézni a t. vallás- és közoktatási miniszter úrhoz, kérvén, hogy erre nekem a fölvilágositást megadni méltóztassék. Mihályi Péter jegyző (olvassa Szaplonczay József interpeüátióját.J „ Szíveskedjék fölvilágosítani a vallás- és közoktatási miniszter ur, hogy melyik törvényre alapította azon körrendeletét, melyet múlt 1869 évi október 10-én 17663. sz. alatt saját aláírása alatt a tanfelügyelőkhez kibocsátott, s mely szerint ezek utasíttatnak, hogy : „egy hit felekezeti iskolának közössé leendő átváltoztatása, eddigelé bármiit/ alapból tartatott fen, csak az illető egyházi hatóság beleegyezésével eszközölhető, és igy ily esetékben mindenkor, mindenekelőtt, az illető egyházi hatóság felhívandó." Elnök: Közöltetni fog a miniszter úrral. Máttyus Arisztid: T ház! Egy kérést vagyok bátor előterjeszteni azon kérvény tárgyában, melyet Pest városa nyújtott be a t. házhoz a tűzifa után eddig szedett vámnak törvényhozás utjáni megengedése iránt. Pest városa ezen kérvényt azért terjesztette az országgyűléshez, mert a belügyminiszter megszüntette ezen vámszedést, és tagadta Pest városának azon jogát, hogy jövedelmi adót kivethessen. Pest városa az alkotmányos kormány és a parlamentáris formák iránti tiszteletből végrehajtotta a belügyminiszternek határozatát, és fölfüggesztette a vámszedést. En azt hiszem, hogy miután itt oly jövedelmi forrásról van szó, melyet Pest városa költségvetése közé a f. évre is fölvett, és mely nagy összeget képvisel, s melynek megtagadása Pest városának tetemes kárt okozna, méltányos volna, ha a kérvényi bizottság utasíttatnék, hogy ezen kérvényt soron kívül tárgyalja, és jelentését mielőbb a t. ház elé terjeszsze. (Helyeslés.) Elnök: A kérvényi bizottság tehát utasittatik: hogy Pest városának e kérvényét soron kívül mielőbb tárgyalja. Következik a napirenden levő tárgy. Mihályi Péter jegyző (olvassa a honvédelmi minisztérium 5-dik czimét:) „Nyugdijak 4000 frt." Bittó István előadó: A pénzügyi bizottság véleménye következő : „ö-ik czim. Nyugdijak." E czim alatt összesen 4000 frt kívántatik. A bizottság ez összeget, mely katonai nyugdíjazottak nem létében inkább csak az előfordulható szükség tekintetéből előirányoztatott, rnegajánlandónak véli." A nyugdijak részletes kimutatásában, mely e könyvben foglaltatik, két nyugdíjazott tisztviselő van fölvéve; ezek közül azonban, mint időközben értesültem, egyik már kiesett és igy már csak egy van, kinek részére még 643 frt nyugdíj fizetendő. A többi csak tekintettel a jövőre van fölvéve. Elnök: Méltóztatnak elfogadni ezen 4000 frtnyi tételt? (Elfogadjuk!) Tehát elfogadtatott. Ezen tételhez utasíttatott egy határozati javaslat, mely föl fog olvastatni. Széll Kálmán jegyző (fölolvassa az Ivánka Imre és társai által az 1848—-49-ki honvéd rokkantak, özvegyek és árvák nyugdíjazása iránt beadott határozati javaslatot.)
