Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-162

366 162. országos Ütés ápril 6. 1870. javak eladásából előirányzott 120,300 frtnyi összegről. Az első rovat mutatja magát a tárgyat, a második rovat az eladás időpontját, a harmadik a vételárt, és a fizetési módozatot, a negyedik az esedékes részleteket 1870-re, és az utolsó rovat a hátralékokat és részletes fizetéseket. Miután ezen részletek ismerete — ugy hiszem — érdekes lesz a t. ház minden tagjára nézve, azon kéréssel van szerencsém ezen bővebb részletezést bemutatnom, hogy ezt kinyomatni és a t. képviselő urak közt tudomás vétel végett kiosztatni méltóztassék. {Helyeslés.) A második kérdés az volt: az 1870-ki költségvetésben a rendkívüli kiadások fedezésére elő levén irányozva az adó és egyéb hátralékokból befolyandó 4 millió öt száz ezer forint; azt kívánja a t. képviselő ur tudni, hogy ezen adó és bérlet hátralékbóli összegek mikor keletkeztek 1 mennyit tesznek ? mennyit lehet még ezen ezimen az államkincstárnak várni? Erre nézve megjegyzem, hogy minden adó, az egyenes adó s egyéb hátralékok, a dolog természete szerint, a zárszámadásokban szoktak kimutattatni, s ezeknek állapota az 1868. év végén a zárszámadásokban csakugyan ki is van mutatva. Továbbá az 1869. évről fölmaradt hátralékok pedig még az ezen év folytán bemutatandó zárszámadásokban részletesen lesznek elősorolva. A jelen állapotot kimutatni azonban azon körülményeknél fogva nem lehetett, miután a dolog természete szerint a hátralékokból befolyandó összegek legelőször is fedezik azon hátralékot, mely minden évben főnmarad. Méltóztatnak tudni, hogy az egyenes adónál azon összeg, mely évenkint kivettetik, nem folyik be ugyanazon évben, de viszont a múlt évekről való hátralékok folynak be, és ez által fedeztetik aztán a praeliminált szükséglet. Azonkívül azt, hogy mért lehetett 1870, évre4 V* millió többletet fölszámítani, ezt indokolja azon körülmény, hogy minden államköltségvetési tétel a múlt éveknek eredményére megy vissza, s miután az 1868-ki költségvetés zárszámadásaiból kimutatható az, hogy a befolyt összegekből nemcsak azon hátralékok nyertek fedezetet, melyek az 1868. évre kivetett adók után mutatkoztak; hanem azonkívül még nevezetes többlet is mutatkozott, és ennélfogva ezen 4 4 milliónyi összeget 1870-re minden valószínű számítás szerint föl lehetett venni, mint olyant, mely be fog folyni és igy az állampénztár rendelkezésére fog állani. A mi a kérdés azon részét illeti, hogy évenkint miként állottak ezen hátralékok 1 erre nézve a következő adatokat sorolhatom elő: (Olvassa az adatokat.) megjegyezvén azonban, hogy ezen hátralékok mindig csak az akkori évnek bezártával mutatkoztak s az időközi befizetések és leiratások következtében folytonosan változnak. Az egyenes adóknál és egyéb bérleteknél a hátralék 1865. előtt 6,139,157 frt volt, 1865. évben a hátralék 1.5.191,902frt volt, 1866. évben a kiirt adóból maradt hátra az év végével 19.662,074 frt 38 kr, 1867. évben 18.905,690 frt, 1868. évben 21.024,197 frt. Miután azonban az 1868. évben a hátralékokból nevezetes összeg folyt be, ennélfogva ezen számítás alapján történt az 1870. évre a 4Vs millió előirányzat. Egyébiránt az összes államköveteléseknek állapota decz. 31-én a zárszámadásokban lesz részletesen kimutatva, és midőn ezek be fognak ^adatni, akkor minden egyes részlet fölismerhető lesz. Van egy harmadik kérdése a t. képviselő urnák, t. i. azt mondja, hogy miután az 1868 : LI. t. czikkben az rendeltetik, hogy a vasutak kamatbiztositási külön alapjának mikénti szervezésére nézve törvényjavaslat fog a minisztérium részéről benyujtatni és továbbá miután az 1870diki költségvetésben ezen alapból rendelkezésére lesz az államnak azon összeg, mely kamatbiztositásból az 1870. évre az állam terhére esik, annak jelenlegi állapotát kívánja tudni. Erre nézve ismét ugyanazon észrevételem van, hogy ezen alapnak 1868-ik év végével volt állapota a zárszámadásokban kimutattatik, az 1869. év végével volt állapota viszont az 1869-ik évi zárszámadásokban foglaltatik. Azonban kimutatásának elkészítése nagy nehézséggel nem járt, t. i. annak kimutatása, hogy az 1869. év végével miként állott ezen alapnak állapota ? a pénzügyminisztérium hitel-számvevőségi osztálya által ezen alapnak állapotát kimutathatta és arra nézve azon kérésem van a t. házhoz, hogy addig is, mig a zárszámadásokban e tételek részletesebben ismét elő lesznek sorolva, az ez iránti kimutatást a ház asztalára letehessem, annyival is inkább, mert a tárgy nagyon érdekes és fontos levén, azt hiszem, hogy a képviselő urak, Tisza Kálmán képviselő úrral együtt óhajtanak a felől tudomást szerezni. Megjegyzem átalában, hogy ezen alapnak átalakítására, nézve a törvényjavaslatokat már eddig benyújtottam volna ; azonban, miután a főnmaradt aetiv követelés iránt a közös activák leszámítása folytán reménylem, hogy más vasúti előlegekből nevezetes összegek folynak majd a mi számunkra is be, ós igy ezen összegeknek is rendeltetésök az volna, hogy ezen alapba folyjanak be, ennélfogva, minthogy erre nézve a leszámolás végleg nem eszközöltetett, a törvényjavaslatot mindeddig be nem nyújtottam. Megyjegyzem előlegesen azt is, hogy ezen alaphoz először az 1867-ben volt osztrák kormány ál-