Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-160
346 160. országos Diés ápnl 4. 1870. elven történt sérelem az által, hogy a vasút Dem ugy, mint eleve terveztetett Tét felé, hanem Szereesen felé vitetett, mindamellett, hogy a megye ismételten kérte, hogy Tét felé vitessék. Tét, legnevezetesebb helysége a megyének, és számos úttal van összeköttetve a vidéken, ezek között különösen országos érdekű utakkal; ott van a postaállomás, és a mi főfontosságu, azon körülmény, hogy a Rába vonalon hat mérföldnyire csak három ut levén, azon vidékről az ut egyenesen Tétre vezet és a rábaközi gazdag vidék egyenesen csak ezen ponton érintkezhetik a Győr és Rába közti vonallal. Szerecsen ellenben kis, igénytelen hely: minden nevezetessége az, hogy téglagyára van. Néhány évvel ezelőtt, midőn szó volt róla, hogy a győr-keszthelyi vasút létesüljön, akjvor azok érdekében, kik a vállalkozás élén állottak, a vasútvonal Tét felé trassiroztatott. Midőn megalakult a mostani társulat, Weiekersheim mérnökei Tét felé trassirozták a vonalat és azt mondották, hogy erre 200,000 frttal olcsóbb a vonal, és az emelkedési viszonyok is sokkal kedvezőbbek. Az egész vidék örült neki, hogy Tét felé fog jönni a vonal; azonban nem sokára hire hallatszott, hogy ajánlatok tétettek, a szerecseni pálya érdekében, s hogy az Szerecsen felé fog vitetni; akkor Győr megye ismételve folyamodott a közlekedési minisztériumhoz: vétessék tekintetbe kérelmök, és építtessék a pálya Tét felé. E folyamodás azonban válasz nélkül maradt, a mérnökök dolgoztak; később megtörtént a vasúti járás, és ekkor a megye óvást tett, a vidék kérvényt adott be, a mire eleinte azt mondották, hogy a bajon lehet segíteni, később azonban az mondatott, hogy nem lehet segíteni. Nézetem szerint ez vidékünkte veszteség, veszteség magára a pályára, és az országra. Azért szabadságot veszek magamnak, a m. k. közmunka és közlekedési miniszter úrhoz a következő interpellátiót intézni : „Mi volt az indoka annak, hogy a nyugati pályán Győr ós Pápa között a vasút nem ugy mint eleve terveztetett s Győr megye által is ismételve szorgalmaztatott; Tét felé: hanem attól eltérőleg Gyomoré és Szerecsen felé rendeltetett építtetni". Mihályi Péter jegyző (olvassa Eöry Sándor interpdlatioját). Elnök: Kiadatik a közlekedési miniszter urnák. Táncsits Mihály: Orosháza választó kerületében több részről panaszok merülvén föl, melyek hozzám eljutottak: azok folytán kötelességemmé vált a miniszterekhez, nevezetesen a pénzügyminiszter úrhoz és a belügyminiszter úrhoz interpellátiót intézni. (Halljuk /) Tudva van, hogy országszerte mindenfelé vannak kincstári javak állandósítva; ugy vannak Békésmegyébenjelesen Orosháza város kerületében: ezek Felvár ésApáeza puszták. E puszták a körülfekvő szegényebb birtoktalan családoknak évek során át adattak haszonbérbe, azonban most ettől elestek. Eddig valóságos jótétemény voltak e puszták a közelfekvő községeknek, mert alkalmat nyújtottak nekik egész évi kény erők megkeresésére. Most ettől nagyobb részt elestek, más gazdálkodást kezdenek e pusztákkal mint eddig, nevezetesen: csak vagyonosabb emberek kaphatnak bérletet, a szegényebbek nem; egész községek, melyek eddig tömegesen részesültek e pusztákban, most egy darabot sem kapnak. {Zaj.) Eddig 5 frtot fizettek a főidnek holdjától. Most előállottak egyes vagyonos nyerészkedők és üzérkedők, kik azon földekért, melyeket eddig Bánfalva község birt, holdankint 8 frtot Ígértek. Dicsérendő ugyan, ha az illető községek a kincstári jószágokból minél nagyobb összeget igyekeznek a kincstárba szolgáltatni ; de csak bizonyos föltételek alatt: ha t. i. azon nagyobb jövedelem ismét az ország fölvirágzására viszaszivárgott. Hamis tudomány, mely azt tanítja, hogy az a boldog ország, melynek kincstárába minél nagyobb kincsek vannak össze halmozva. Az ország csak akkor boldog, ha azon kincsek az ország fölvirágoztására fordíttatnak, ellenkező esetben nem. (Helyeslés a szélső balon.) Engedje meg nekem a t. ház, hogy ezen állításomat egy példával világosítsam fel. Példát vehetnék bármely más országból, de vehetek hazánkból is. Hazánk egyik vidékén például szárazság, rósz termés, elemi csapások következtében éhség támad, és a jólelkű kormány önkényt, jószántából elhatározá, hogy ezen ínségben levő vidéknek olcsóbban ad gabonát a megtelt magtárakból. Es mi történt ? Elő áll néhány üzér és azt mondja . . . (Halljuk!) Elnök: Méltóztassék röviden indokolni ez interpellátiót. Táncsics Mihály: Mindjárt bevégzem. Elő áll néhány üzér és azon ajánlatot teszi a kormánynak, hogy 8—9 frtot ád egy mérő gabonáért, ós a kormány nem adja a szegényeknek, hanem odaadja a gazdagoknak. Van-e a házban csak egyetlen egy képviselő is, a ki azt mondaná, hogy a kormány helyesen és bölcsen cselekedett? Yan szerencsém az interpellátiót beadni. Mihályi Péter jegyző (olvassa Táncsics Mihály interpdlatioját.) ,,Ámbár értesülhetett a t miniszter ur, mik itt alább előadatnak, mert Bánfalva község részéről küldöttség jelent meg nála kérvén a bajok orvoslását, stb. miniszter ur a küldöttséget Peterdy tanácsos úrhoz utasította, s a tanácsos ur pedig e válaszszal bocsátotta el: Ha a község haszonbérbe földet nem kap; a lakosok menjenek napszámba.
