Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-159
336 tS9. országos illés ápril 2. 1870. országgyűlés együtt nem ülésezvén, ezen kihirdetés ott nem történhetnék meg. Ez tette szükségessé, hogy a horvát-szlavón miniszter ur a törvények kihirdetése iránt e törvényjavaslatot terjeszsze a t. ház elé, melyet a központi bizottság is elfogadás végett átalánosságban ajánl. Elnök : Átalánosságban nincs észrevétel ? (Nincs!) következik a részletes tárgyalás. Bujanovits Sándor jegyző (olvassa a czimet és az 1%-t. melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak ; olvassa tovább a 2-tk %-t.) Suhaj Imre: Bátor vagyok a 2. §-ra nézve egy modositványt benyújtani. E §. 3-ik sorában ugyanis e két szó közé „végre alapítandó" ajánlom e szavakat „e végre a jövő 1871 kezdetén alapítandó". Teszem ezt 3 indoknál fogva. Az első az, hogy az évnek majdnem második felében vagyunk. Már néhány törvény ki is hirdettetett, néhány törvényezikk most fog a zágrábi országgyűlésre leküldetni — mely az ünnepek után fog összejönni; bajos volna pedig a 8. vagy 9-ik törvénynél kezdeni az országos törvénytárt. A második az, hogy e miatt egy nyomdával szerződést kellene kötni — továbbá az igazságügyminiszter úrral értekezésbe bocsátkozni a fordítósok elkészítése iránt, mert ezt a dolgot ugy kellene elintézni, hogy az igazságügyiminiszter ur ezeket a törvényeket mindjárt a Magyarországban lakó horvátajku törvényhatóságoknak is elküldhesse, a melyeknek elküldeni a fönálló törvények szerint kötelezve van. A harmadik indok pedig az, hogy nincs erőnk arra e pillanatban, hogy a horvát fordítást itt elkészíthessük, mert amint méltóztatnak tudni a 9 egyénből álló személyzet a t. ház határozatánál fogva 7re reducáltatott. Milyen bajba kerül pedig egy országos törvénytárt szerkeszteni, milyen bajba kerül a correctura, a revisió stb. ; azt átfogja látni a t. ház, hogy ehhez több egyén kell, eziránt is kell tehát gondoskodni, és jövőre a budgetben erre is nagyobb összeget és több személyt kell felvenni. (Helyeslés). Bujanovits Sándor jegyző (fölolvassa Suhaj Imre módositványát.) Elnök: Elfogadja a ház ezen modositványt 1 (Elfogadjuk/) Elfogadtatott. Bujanovits Sándor jegyző (olvassa a 3. és 4, %-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Bujanovits Sándor jegyző (olvassa tovább az 5. %-t.) Királyi Pál előadó: A központi bizottságnak ezen szakaszra nézve egy szó észrevétele van. Az 5-ik sorban ugyanis, hol arról van szó, hogy az országgyűlésen végbement kihirdetés után I 15 nap múlva lép érvénybe a törvény, hogy , szabatosan ki legyen benne fejezve az, hogy azon országgyűlés értetik, melyen a közös törvények hozatnak, ezen szó elé: „országgyűlés" eztkivánja tétetni „közös". (Helyeslés.) Elnök :Elfogadja at. ház? (Elfogadjuk!) Ennélfogva elfogadtatott. Bujanovits Sándor jegyző (olvassa a 6-ík és 7-ík %-t, melyek észrevétel nélkül elfogadtatnak.) Elnök : A részleteiben is elfogadott törv. javaslat holnap után fog harmadszor fölolvastatni. Következik a Temes folyó és Béga csatorna ármentesitési költségeiről szóló törvényjavaslat. Bujanovits Sándor jegyző (olvassa a törvényjavaslatot.) Királyi Pál előadó: T. ház! Ezen törvényjavaslathoz a pénzügyminisztérium által mellékelt indokolás a következőket foglalja magában: (olvassa az indokolást.) A Temes folyó és Béga-csatorna szabályozása illetőleg Temes és Torontál megyében mintegy 271,682 holdnyi árterület vizkár elleni biztosítása czéljából, még az 1860-as évek elején a leginkább érdekelt Rékas, Szt. András, Csatád s Párdány kincstári uradalmak hozzájárulásával egy társulat alakult s azon költségeket, melyeket e fontos vállalat igénybe vett, nevezetesen 10,000 frt erejéig az országos alapból, továbbá a társulati tagokra kivetett 160,004 frt évi járadékból, s végre 1863-ban engedélyezett 120,000 frt inségi kölcsönből fedezte. Az illető társulati tagok által fizetendő évi járadékok azonban, kivévén a kincstári és közalapítványi uradalmakra eső részleteket, nagyrészt a társulat ampszabályamak hiányos volta miatt, rendesen sem be nem folynak, sem be nem hajthatók, mely mulasztás folytán, miután a társulat rendelkezésére mulhatlan költségeinek fedezése végett más pénzforrás nyitva nem áll, nemcsak a fon jelzett fontos czél elérése van koczkáztatva, hanem az e czélra már eddig forditotí áldozatok is eredmény nélkül veszendőbe mehetnek. Kétséget nem szenved, hogy ezen vállalatnál a megkezdett munkálatok végbefejezése magán szintúgy, mint közgazdászati szempontból nemcsak óhajtandó, hanem szükséges is, s miután a társulatot ujabb kölesönben részesíteni nem lehet; de az emiitett okok és érdekek tekintetéből oly helyzetbe kell juttatni, hogy a kitűzött czélt érvényre emelhesse: a társulat, mint ezt hozzám intézett kérelmében kifejezte, tőrvényi) ozás utján részesítendő lenne azon kedvezményben, mely az 1868. LIL t. czikkben a Lojnskopolje terület ármentesitési és kiszáritási költségeire nézve megadatott: t. i. a társulati tagokra kivetett évi járadék, és járadék-hátraló.
