Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-158

1S8. országos ülés ápril 1. 1870. 311 hogy lehet ászt kihozni, miután a bizottság beismeri, hogy 1867-ben, midőn a minisztérium a kezelést átvette, leltározás nem történt. Észrevételem azonban az, hogy ekkor nem történt, de történt igenis 1867 elején, valamint történt azelőtt is minden évben, amint az azon számviteli ismertetésben, melyet a minisztérium kiosztatott, nyilván előadatik. Minden évben rendes leltározás vétetik föl a termesztmények, anyagok és eszközökről; tehát a bizottság sajnálja is, hogy a minisztérium akkor, midőn márcziusban átvette a kezelést, leltározást nem tett. Erre mégsem fektet nagy súlyt, mert egy pár hónappal azelőtt, t. i. január elején a leltározás megtörtént, és az ezen leltározás és az 1868-iki közti különbséget mutatja ki a zárszámadás. Még tétetett észrevétel a zárszámadási rendszerre nézve, és az osztrák zárszámadási rendszer előnyei tüntettettek ki, ellentótben a magyar zárszámadási rendszer hátrányaival. A bizottság azt hiszi, hogy nem ok nélkül tüntetheti fel helyesnek az 1868-kí zárszámadást, és épen azon előnyöknél fogva, melyek az 1868 ki zárszámadásban foglaltatnak, tartja a bizottság hátrányosnak az osztrák zárszámadási rendszert, a melyben nem egyenlő homogén tételek hasonlittatnak egymással össze és vonatnak le egymástól. Épen azt kerüli el a magyar zárszámadás, midőn a jövedelemnek szaporodását vagy csökkenését az által mutatja ki, hogy a bevételt a kiadásokkal hasonlítja össze, a vagyon szaporodást pedig ott mutatja ki, hol azt kimutatni- kell, t. i.: az államvagyonnak azon évben, melyben a zárszámadás történt, valódi növekedésében vagy fogyásában. Midőn az osztrák zárszámadás ezt nem teszi, ez által könnyen tévútra vezettethetik a közönség, mert az eredmény igen különböző a két zárszámadási rendszer között, és mint épen tegnap Gajzágó barátom azt kimutatta: ugy ki lehet mutatni, az osztrák zárszámadási rendszer szerint vezetett könyvelésből azt, hogy hitelmaradvány létezik, mint ki lehet mutatni azt, hogy deficit van. Ezen ut nem vezethet máshová, mint épen oda, a mit elkerülni kell: t. i. a deficitre. De egy más okból is helyeselte a bizottság a magyar zárszámadási rendszert és ez ok az, hogy a bizottság azt tartja, hogy ezen zárszámadási rendszer kezdete lesz annak, hogy az állam számadási rendszerben meghonosittassék a kereskedelmi számviteli rendszer; ezt tartja első lépésnek arra és ezért üdvözölte a főkönyvelési osztályt és üdvözli egyúttal a miniszternek ezen megállapítását, melytől bizonyosan csak Kedvező eredményt várhatni az országra nézve. Másrészről fölhozatott, t. ház, a bizottság eljárása ellen egy észrevétel, melyet nem hagyhatok megemlítés nélkül. (Halljuk.) Gkmda László képviselő ur, (Fölkiált ások a jobbról: Kár Gondét czáfolnil) ha jól értettem szavait, „merényletnek" nevezte azt, hogy a bizottság a kiküldést elfogadta. Ha az, hogy a bizottság a t. ház határozata előtt meghajol: merénylet, akkor ha ellenkezőt tett volna, ezen ellenkező eljárásnak qualificátióját itt elmondani tartózkodom. (Élénk helyeslés jobb felől). Miután egész beszédében hasonló jogfogalmakból indult ki, többi szavaira válaszom nincs, és én egyenesen ajánlom a t. háznak a bizottság jelentését. (Helyeslés jobb felől.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter : Most az egyszer nem kívánok élni azon joggal, melyet a házszabályok adnak, hogy t. i. közvetlenül a szavazás előtt szólhatok ; hanem elő akarom adni e fontos kérdés iránti nézetemet most: mert tudom, hogy Komárom városa érdemes képviselője fog utánam szólani és akarom, hogy alkalma legyen állításaimat kiigazítani és azokra netaláni ellenészrevételeit megtenni. (Helyeslés. Fölkiáltások hal felől: Es a szabályszerű eljárás S Jobb felől: Nem áll! Fz a concessió /) Tisztelt ház! Nem először vagyok ellenézetben Komárom városa igen tisztelt képviselőjével az államháztartási számítás kérdésében, és ámbár ismét azon kényszerű helyzetben vagyok, hogy az általa fölhozott tételeket, a számítási módot s a kihozott eredményeket helyeseknek el nem ismerhetem, mégis, — tekintve azon álláspontot, melyben a múlt alkalommal ezen kérdés először tárgy altatott, s a mostanit — jelenben az ellentét köztünk többé nem olyan éles, mint volt akkor; minek bizonyságául szolgál az, hogy első alkalommal, midőn a hetes bizottságnak kiküldése hozatott javaslatba, tisztelt képviselő ur a zárszámadást és a kezelési kimutatásokat haszontalan irományoknak nevezte, s — most, a tegnapelőtt tartott beszédében - - ezen kifejezést egyszer sem használta. Az első alkalommal tisztelt képviselő ur az általa idézett számokat kétségtelen igazságként állította elő. Most beszéde végén saját számításait csalhatatlanoknak nem nyilvánítja: ennélfogva én is igyekezni fogok , a beszédére teendő észrevételeimnél kerülni minden élesebb kifejezést, és csakis a valóságos tények földerítésére és némely nem helyesen idézett számnak rectificatiójára fogok inkább szorítkozni. Megkönnyiték nekem ezen föladatot tisztelt barátaim és képviselőtársaim, kik e tárgyban előttem szólottak: a bizottság előadója és Gajzágó, kik jeles beszédeikben Ghyczy képviselő urnák nem egy tévedését helyreigaziták. Ghyczy képviselő ur az 1867-iki kezelési kimutatásra nézve két észrevételt tesz. Az egyik