Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-155

252 1SS. országos üiés márczim 29. 1870 lásra, és előre megmondtam, hogy egyátalában nincs szándékom a szólást erőszakolni. (Folytonos zaj közt.) A ház a szabályok értelmében a szólást megengedte, s én azok értelmében nyilatkoztam. Andrásy Gyula gr. minisztereinök: Azokra nézve, miket a képviselő ur mondott, nem válaszolok, mert azt gondolom, nem szükséges. (Helyeslés jobb felől. Fölkiáltások: Kár volna!) Egyedül azon állítására kívánok felelni, mintha én mást mondtam volna, mint a mi valósággal ama lapban foglaltatik. Meg fogja tehát engedni, ha saját lapjából felolvasom az általam idézett tételeket, belenyugodtam volna abba is, hogy ő maga olvassa fel. A lényege itt van a kővetkezőben: (Olvassa a lapból.) ,,Hogy a javaslat rósz, hogy a javaslat az ország vagyonának „meglopására" fog szolgálni ,• (Mozgás a jobb oldalon. Zaj.) meglopására fog szolgálni, ha elfogadtatik : azt az eddig közzétett tudósításokból már tudhatjuk, de ezzel legíölebb csak ki akarta, de még ki nem játszotta az országgyűlést. (Fölkiáltások jobb felől : Tessék! Nem ugyanaz ez!") Mert hisz akkor ezt kell mondanunk Rajner miniszterről is, ki ÖDkényileg, az országgyűlés tudta és beleegyezése nélkül készítette el „ gyalázatos" javaslatát, (Nevetés jobb felől. Nagy zaj) az „egyesülési jogról" (Nevetés jobb felől. Elnök csengd. Fölkiáltások jobb felől: Nem ugyan az ez !) Azzal, mit eddig fölolvastam, még nem vagyok teljesen legitimálva. Méltóztassanak még maghallgatni a következőket: „Ha az a javaslat „meglopja" az ország vagyonát , e z meglopja az ország „becsületét". — (Folytonos zaj. Zajos fölkiáltások jobb felől: Ez aztán stílus! „Gyalázatos" !) Csak azt vagyok még bátor megjegyezni, hogy én bizonyára nem hoztam volna föl e czikket itt, ha eszembe jut, hog}

7 ez iránt sajtóper indíttatott, de ez valóban nem is jutott eszembe ; habár megvallom, csak helyeselhetem, hogy az illető miniszter urak megindították a sajtópert; az ő helyökön nem lehetett máskép tenni : mert különben a közvélemény és a világ csakugyan fel van jogosítva azt hinni, hogy itt a miniszterek lopnak. Ezt tűrni nem lehet. (Bal felől fölkiáltások : Napirendre! Jobb felől: Halljukl) Én — mondom — nem hoztam volna föl ezt; de hogyha az mondatik, hogy a jobb oldali lapok mi mindent mondanak, — nem tudom mit — és arra nézve párhuzamot húznak, nem csuda, hogy miután épen emlékeztem ezen czikkre, ezt itt felhoztam. (Élénk helyeslés jobb felől. Zaj a bal oldalon.) Elnök: Áttérünk a napirenden levő tárgyra. (Zaj. Elnök csenget.) Simonyi Ernő: (Nagy zaj. Elnök csenget.) T. ház! Nem tehetem, hogy néhány megjegyzést ne tegyek az előttem szóló miniszterelnök ur nyilatkozatára. En, t. ház! nem akarom itt taglalni és magyar ázni a fölhozott czikknek értelmét, hanem ismétlem azt, mi már föl is hozatott, hogy nem találom semmiképen helyén, hogy egy czikk, mely iránt sajtóper; indíttatott, és melynek (Fölkiáltások jobb felől: Napirendre! Dologra! Halljuk! bal felől.) Elnök: A Napirendhez méltóztassék szóllani. Simonyi Ernő: Engedelmet kérek! ez a v itából kifejlett dolog és így tökéletesen a napirendre tartozik. (Fölkiáltások jobb felől: Nincs napirenden! Zaj.) Ha nincs napirenden, nem én vagyok hibás, hogy fölszólalok, hanem a ki fölhozta . (Fölkiáltások: Tisza!) Én t. ház, csak az iránt akarok tiltakozni, hogy mikor egy tárgy bíróság előtt áll és a biróságnak kell fölötte ítéletet mondania. (Andrásy Gyula gr. közbeszól : Bizonyára részrehajlattanul!) Simonyi Ernő : Akkor nézetem szerint nincs helyén, hogy egy oly nyilt helyen, mint egy országos gyűlés, oly helyről, mint egy miniszteri szék, oly nyilatkozat történjék, mely a bíró elé állított vádlottat sújtsa. Engedelmet kérek, én olvastam a czikket, hallottam annak mostani fölolvasását, és ámbár őszintén megvallom, hogy én ugyanazon kifejezéseket, melyek benne foglaltatnak, nem használtam volna, de más részt nem ismerem el, hogy azon kifejezéseknek azon éles és sértő értelmök legyen,melyet azoknak a miniszter ur adott. (Zaj jobb felől.) Ha itt miniszteri székről ily nyilatkozat történik és ellenmondás nélkül olvastatik a közönség által, olvastatik azon esküdtek által, kik hivatva lesznek ítéletet mondani a dologban, méltóztassanak megengedni, de ez nem lehet, hogy befolyással ne legyen az ítéletre. (Napirendre ! jobb felél. Halljuk bal felől.) Ezeket szükségesnek tartottam megjegyezni, nehogy az mondassák, hogy ily állítás ellenmondás nélkül hagyatott. Különben én a miniszterelnök úrral polemizálni e tekintetben nem akarok. Áttérek magára a napirenden levő tárgyra, és itt is Hollán Ernő képviselő urnák csak azon megjegyzéseire fogok szorítkozni, melyekre nézve okvetlenül szükségesnek tartom fölvilágosítani azt, hogy a mit én mondottam, nem ugy, nem azon értelemben volt mondva, mint ő azt fölvette, és mondhatom, eltorzította ; megjegyzem mindenek előtt, hogy ón a parlamentalis gyakorlattal és ildommal nem igen találom összehangzónak azt, hogy a vizsgálat ellenzésére az érdeklett miniszteren és érdeklett államtitkáron