Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-155

(SS. országos Illés márczitis 29. 1870. 249 sokszor fogja a miniszter ur olvashatni, és viszszaemlékezve az itt mondottakra igazolva találni, hogy épen az számtalanszor hangsúlyozva volt, hogy senki közülünk sem jellemét, sem hazafiságát soha kétségbe nem vonta. (Igás!) Emlékeztetem, hogy Simonyi Ernő t. barátom, midőn a költségvetés tárgyalásakor először fölszólalt, épen e meggyőződésnek kivánván kifejezést adni, annyira ment, hogy érveléseinek mintegy élét is elvette és súlyát kisebbítette. így tehát e tekintetben a t. miniszter urnák ellenünk kifogása nem lehet és ma is határozottan megújítom, hogy én soha s ugy senki közülünk sem jellemét, sem hazafiságát kétségbe nem vonta, sőt — ismétlem — beesüljük mindkét irányban annyira, hogy fölteszszük róla, hogy maga is viszszautasitaná, ha valaki ezen meggyőződéstől vezéreltetve tartózkodnék kideríteni a hibákat, melyek minisztériumában léteznek. (Helyeslés.) Különben is támadásoknak, a ki egyszer a közpályán él, ki van téve, nem kell azért még miniszternek lenni, részesülnek még mások is ebben, s én igen kérem a t. miniszter urat, legyen szíves magának egyszer azon fáradságot venni és elolvasni, hogy mily modorban, mi gyanusitólag s olykor még a birtok elleni izgatásig is menve, irnak egynémely lapok — mert csak egynémelyik teszi ezt, ós pedig oly lapok, melyek a pártkormány által subventióban is részesittetnek — az ellenzék ellen, s hasonlítsa össze azon hangot az ellenzéki lapok hangjával ; (Zajos nevetés jobb felől) hasonlítsa össze, mondom, az ellenzéki lapok hangjával, s meg fognak győződni, hogy melyek mennek a gyanúsításban tovább. (Mozgás jobb felől. Zaj.) Miután igen tisztelt miniszterelnök urnák, ugy látom, az állitásom nagyon tetszett, (Derültség. Halljuk!) nem volt ugyan szándokom. . . {Nagy zaj. Egy hang jobb felől: Ez vakmerőség! Bal felöl: Ki az? Rendre! Szemtelenség! Nagy zaj.) Elnök: Méltóztassanak csendben lenni, s a szónokot beszédében meg nem zavarni. Majoros István: Rendre kell utasítani! Elnök: A rendreutasitás az elnök joga. (Helyeslés jobb felől.) Ha az elnök ezt elmulasztja, méltóztassék ez iránt indítványt tenni, ha a szónok bevégzi beszédét. (Helyeslés jobb felől.) Tisza Kálmán: Én kérem legelsőbben is, hogy ezen dolognak semmi folytatást se méltóztassék adni. Különben még szólok egy pár szót e tárgyhoz. Midőn a Dispositionsíoudról volt szó, maga a miniszterelnök ur igen férfiasan elmondotta, hogy igen is oly lapokról, melyek a nép közt elterjesztett tóvfogalmakat ellensúlyozzák, gondoskodni joga és kötelessége is a kormánynak, és gondoskodik is ily lapokról. KÉPY. H. KAPLÓ 18?\ TH. En, ha a miniszterelnök ur meg fogja engedni, egyik ily lapnak, a „ Hírmondó a-nak egyik számát, ha jól emlékszem, 102-ik számát közölni fogom vele, és a miniszterelnök ur saját ítéletére bízom kimondani, hogy olynemü gyanúsítással élt-e ellenzéki lap miniszter ellen, a mily gyanúsítással azon lapban — többek közt—csekély személyem érintetik, és hogy élt-e ellenzéki lap csak azért, hogy valakit gyanúsíthasson annyira a vagyon elleni izgatással, mint épen azon lap ? Különben, t. ház ! az egész kérdésnek most alapja az, — miután, mint méltóztattak mondani, a háznak jogát e tekintetben kétségbe nem vonják — az egész kérdésnek alapja az: van-e helye a jelen esetben a vizsgálatnak ? és másodszor, az én indítványom helyesen, megfelelőleg és kellőleg van-e e tekintetben szerkesztve ? A mi az elsőt illeti, azt két szempontból kell megitélni. Az egyik az : elég fontosakés komolyak-e a vádak és gyanúk arra, hogy ha bebizonyulnak, a ház megrovását és kárhoztatását vonhatják maguk után 1 A másik az, hogy valóban egyes roszakaratu egyének-e ezek, vagy pedig bármi lett legyen eredetök, ma már az ország közvéleményét nyugtalanítják? Az elsőt illetőleg nem hiszem, hogy ké:ségbe vonhatná valaki, hogy ha a vasúti engedélyezések ezélszerütlenül történnek, ha egy vasúttársaság érdekei iránt részrehajlás mutatkozik, ha a közmunkák körüli eljárások helytelenek. ezek oly vádak, a melyek bebizonyodásuk esetében igen is komoly intézkedéseket tennének szükségessé. A mi a másikat illeti, e tekintetben a t. ház minden egyes tagjának saját tudatára hivatkozom. Méltóztassanak számotvetni magukkal nem párt szerint, de pártkülönbség nélkül, és meggondolni : mik azok, a miket a vidéken, mik azok. a miket nemcsak a kávéházakban, de a pénzügyi körökben is hallottak 1 mik azok, a miket maguk egymás között és pártkülönbség nélkül velünk együtt is beszéltek ? és nem fogják állithatni, hogy ezen vádak és gyanúk olyanok, melyek csak kis körben vannak elterjedve. És ez meggyőződésem szerint tökéletesen elég arra, hogy a vizsgálat elrendelésének jogosultságát igazolja. Higye el nekem a t. ház. hogy sem engem, sem mást, midőn ezen vizsga latot kívánjuk, nem vezet és nem vezethet egyéb ezél, mint az igazság kiderítésének óhajtása. Hiszen, ha mi ebből a tárgyból ellenzéki fegyvert akarnánk magunknak gyártani, nem lehetne egyebet kívánnunk, mint hogy azok után, a melyek a nyilvánosság előtt a sajtó utján és e házban történtek, a vizsgálat elnyomassák. (Igaz! bal felől.) És épen midőn mi kívánjuk a vizsgálatot, 32