Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-141

141. országos ülés mSrczias 10. 1870. 11 törlést hoz javaslatba, — viszont az igy le­szállított lóilletmények helyett a hadseregre nézve is megállapított évenkinti szolgálati pótdíj fejében a 4-ik czimnél 64 aetiv tiszt után egész évre számítva 7680 frt és 96 szabad­ságolt tiszt után egy hóra számítva 960 frtot, összesen 8640 frtot javasol fölvétetni." Ezt méltóztatott a t. ház tegnap elfogadni az átalános vita befejezése után és ebben fog­laltatik az a kérdéses összeg. (Helyeslés jobb felől.) Kerkapoly Károly államtitkár: Termé­tetes az, a mit előadó ur is. véleményem szerint, elég világosan kifejtett, hogy a mi költségve­tésünkben pótdíj nem volt, mert meghagytuk a lovaknak azon nagyobb számát, melylyel a lovas­sági tisztek azelőtt a hadseregnél bírtak. A pénzügyi bizottság azonban azon tekin­tetnél fogva, a melyet épen t. előadó ur kifej­tett, javaslatba hozza a lovaknak alábbszálli­tását, a helyett megadván azt a pótdijt, a mely megadatik a hadseregbeli lovassági tiszteknek; tehát az e ezimen ujabban fölveendő összeg kö­rülbelül 8000 frtot tesz, azon nagyobb számú lómennyiség helyett, a melyet a minisztérium javaslatba hozott. (Helyeslés jobb felől) Péchy Tamás : Győrffy Gyula képvise­lő társam kérdést intézett a honvédelmi minisz­tériumhoz és fölvilágosítást kért, egy bizonyos ügyben, mely épeu szóban forog, melyre, fájda­lom, sem a honvédelmi miniszter ur, sem az ál­lamtitkár ur kellő fölvilágosítást adni nem tu­dott. (TJgy van! bal felől.) A kérdés ugyanis az, hogy a mennyiben magának az államtitkár ur­nák szavai szerint is a lovasságnál több lovuk van az egyes törzstiszteknek, mint a gyalog­ságnál, hogyan lehet az, hogy mégis mindket­tőnél ugyanegy pénz összeg adatik lóeleség gya­nánt, holott több ló többet eszik? Erre nem kaptunk fölvilágosítást. (TJgy van! bal felől.) Ez volt az egyszerű kérdés. (Fölkiáltások jobb felől: Erre felelt! Bal felől: Szavazzunk! Nagy zaj.) T. ház! Méltóztassék a szavazást e kérdés­ben elhalasztani addig, mig magunknak ez iránt bővebb tudomást szerezhetünk; most azt megsza­vazni nem lehet, mert nem vagyunk a tárgyban kellőleg fölvilágosítva. (Fölkiáltások jobbról: Be föl vagyunk világosítva: Ellenmondás balról.) T. képviselőház! (Nagy zaj. Elnök csönget.) T. képviselőtársunk Klapka György fölhozta azt, hogy polgár legyen a honvédelmi miniszter vagy hadügyminiszter, a hol ilyen van. Én helyeslem, de nem azért, hogy mindenütt, a hol a hon­védségi ügyeket igazgatni kell, dilettánsok mű­ködjenek, hanem helyeslem azért, mert a polgárt tartom mindenféle brancheban a legfőbbnek, és igy az, a ki mint polgár áll az ügyeknek ólén, mindig vigyázni tartozik s fog is arra, hogy semmiféle soldatesea ki ne fejlődhessék. Ebből a szempontból helyeslem én a polgári hadügyi mi­niszterséget, és nincs is semmi észrevételem az ellen, hogy a miniszter ur maga nem katona {Fölkiáltások: Be igen az!) de mégis óhajtanám, hogy mikor a házban honvédelmi ügyek tárgyal­tatnak, akkor szakértőt is rendeljen ide a t. miniszter ur a szükséges fölvilágositások azon­nali megadhatása végett. Elnök: Elfogadja a t. ház!' {Elfogadjuk! Nem fogadjuk!) Azok, a kik a 130,600 frtnyi lóátalányra megajánlott összeget megszavazni kí­vánják ; méltóztassanak felállani (Megtörténik. Föl­kiáltás bal felől: Mire kell megszavazni ?) A ház elfogadja. Majláth István jegyző (olvassa a csapa­tokról szóló 4-ik czimet.) Bittó István előadó {olvassa) : „Miután a bizottság e ezitn egy«s rovatainak és tételeinek tüzetes megvizsgálásából és a miniszter képvise­lője által, a költségvetéshez csatolt mellékleteken fölül, szóval adott kimerítő felvilágositásokból meggyőződött a következőkről: a) hogy a zászlóalji parancsnokoknál feltűnő ama különbséget, miszerint azok közül 20 ezre­desi, 21 alezredesi és 41 őrnagyi ranggal bír, eléggé indokolja az előmenetel lehetőségével adni szándékolt ösztön és azon körülmény, hogy csak ez által vált lehetővé kitűnőbb régi honvéd törzstiszteket degradatió nélkül alkalmazni; b) hogy a zászlóalji törzsek teljesen az 1868. évi XLI-ik törvényczikk értelmében és an­nak 9-ik §-ában részletesen megállapított sze­mélyzettel szervezveztettek, az ott körül nem irt lovassági törzsek pedig a kerületi parancsnoksá­gok mindegyike mellé adott egy-egy lovassági törzstiszt személyében létesíttettek; c) hogy a zászlóaljak állomási helyein a többször idézett törvény 11-ik §-a értelmében a törzsek mellett fölállított állandó gyalog szá­zadok, melyeknek legénysége rendszerint 8 heten­kint uj behivottak által váltatik föl, — létszá­munkra nézve teljesen megegyeznek a hadsereg gyalogságának létszámával, és igy az altisztek­kel együtt 89 fegyveres és 10 fegyvertelen fő bői állanak ; — a lovasságnál pedig a lószerzós és tartás tetemes költségei tekintetéből, az al­tiszteket is beleértve, csak 33 főből alakíttattak; d) hogy a pótlovazás rovata alatt kívánt összeg azon okból, mert a beszerzés utáni első évben a fiatal lovaknál kevesebb veszteségre számithatni, csak felét teszi a hadsereg költség­vetésében tapasztalok alapján felvenni szokott el­használás! százaléknak, — végre e) hogy a betegápolási költségek is a had­seregnél e részben fölvétetni szokott 5% alapján

Next

/
Oldalképek
Tartalom