Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-149

] f,2 149. országos üléi ezen országgyűlés teendője. De már most kér­dem t. ház, midőn a t. képviselő ur maga ki­mondá, hogy azon összegek, a melyeket ő itt idézett, nem a ház meghatározásának tárgyai : vajon magára tudná-e venni a felelősséget az ország irányában az időveszteségért, vagy mél­tányosnak tartj"a-e azt az álláspontot, a melyet elfoglal, a melynél fogva t. i. mi vagy kényte­lenek vagyunk őt ezen vitatkozás terére követni, és akkor azon számokat ós állításokat tekintve, a melyeket itt előhozott, még vagy három hétig vitatkozni az általa érintett pontok fölött : vagy pedig kénytelenek vagyunk elhallgatni és mintegy elfogadni azoknak valóságát. (Ugy van! jobb felől.) Midőn a t. képviselő ur oly sok szá­mot idéz, kettő közül egyet akar : vagy azt, hogy az általa idézett számok itt tárgyaltassa­nak, a mit a törvény világosan tilt; vagy pedig nem akarta a számokat tárgyaltatni, és akkor mit akart? Azon olcsó dicsőséget, hogy oly szá­mokat állítson föl, a melyeket megczáfolni senki sem fog, mert azok nincsenek napirenden. (Élénk tetszés jobb felől.) A mit itt a számokra nézve mondottam, azt kénytelen vagyok kiterjeszteni az ő állítá­saira nézve is, hogy t. i. oly tért méltóztatott választani, a mely megengedi, hogy oly állításo­kat tárjon a ház elé, a melyeket nekünk meg­czáfolnunk nem lehet . (Fölkiáltások bal felöl: miért?) Nem lehet: mert nem engedhetjük meg azt, hogy oly tárgyak, a melyek napirenden nin­csenek, oda hozassanak. (Helyeslés jobb felől.) A t. képviselő ur azon kérdését illetőleg, vajon megengedtetik-e, vagy tiltva van-e a delegatio eljárása, hatásköre íelett e házban nyilatkozni ? azt gondolom, hogy a dolog természetéből foly a felelet: igen; a delegatio felett itél a közvé­lemény, ítélnek a lapok és hozzászólhat a ház is, a minthogy szólt is annak idején, mikor e kérdés napirenden volt. A mit most csakúgy per tangentem érintett a képviselő ur, t. i. a delegatiók tehetetlenségét már eddig is elég számos alkalommal méltóztattak fölhozni. De ha önök azt hiszik, hogy e kérdés még nem volt eléggé megvitatva és szükségesnek tartják az ország drága idejét újólag ezzel tölteni: semmi kifogásunk, tehetik azt bármikor és ak­kor hozzá fogunk szólni és ez esetben -- meg­mondom — mi fog kiderülni? Ki fog derülni, hogy a kritika vajmi könnyű, különösen oly perczekben, midőn a válaszba bele mennünk nem lehet, és ki fog derülni az is, hogy önök nem­csak hogy jobbat nem, de hasonló vagy átalá­ban elfogadható intézményt nem fognak tudni javaslatba hozni, ezentúl ugy, mint nem tudtak eddig sem. (Élénk helyeslés a jobb oldalon. Egy hang bal felől: Nem is akarunk l) így állván a dolog, márczlus 21. 1870. minthogy nekünk kettő között kell választanunk: vagy azon térre lépnünk, melyre minket a kép­viselő ur állítani méltóztatott, s ekkor még há­rom hétig megnyújtani a tárgyalást ; vagy pe­dig nem válaszolni. Es az én nézetem az, hogy mi ne válaszoljunk. (Helyeslés jobb felől.) A ház szabályok értelmében helyén van, hogy a ház határozzon a fetett: lehet-e e vitát tovább foly­tatni, vagy nem. (Helyeslés jobb felől.) Ennek ^olytán én a napirendre áttérést indítványozom, (Élénk helyeslés jobb felől, ellenmondások bal felől.) Elnök : Napirend inditványoztatott: e fö­lött a ház határoz; kérem a t. házat, méltóz­tassék nyilatkozni: elfogadja-e a napirendet 1 (Fölkiáltások jobb felől: Elfogadjuk! Ellenmondás bal felől.) Irányi Dániel: T. ház! (Fölkiáüások jobb felől.-' Nem lehet a tárgyhoz szólani ! Térjünk napirendre' Halljuk! Halljuk!) Én a kérdéshez akarok szólani. Itt egy tör­vény magyarázása körül forog a kérdés. (Fölki­áltás jobbról: Nincs napirenden!) A miniszterel­nök ur akként magvarázza a fölolvasott tör­vényt, hogy Várady Gábor t. barátomnak nem volt joga fölszólalni, és illetőleg a fölhozottakat elmondani. (Fölkiáltások jobbról: Nincs napiren­den !) Azt akarom kimutatni, hogy itt nincs is helye e kérdésnek. Én azt gondolom, t. ház, itt törvény ma­gyarázása forog fön. (Fölkiáltás jobbról: Nem az a kérdés! Nincs napirenden!) és ezt egyszerű na­pirend indítványozásával nem lehet eldönteni. Én azt gondolom, t. ház, és azt gondolja a háznak nagy része, hogy jogos téren áll, midőn fölszólal; midőn az elnök úrra hivatkozik, hogy ezen jogát föntartsa, akkor nincs joga a több­ségnek — bármely nagy legyen — a törvény­ben gyökerező jogától egy képviselőt is meg­fosztani. E jog a többség határozata fölött áll; azért hogyha törvény magyarázata forog fön, méltóztassanak e végre külön indítványt tenni, azt napirendre kitűzni; akkor tárgyalni fogjuk, s el fogjuk határozni: vajon helyesen magya­ráztatik-e akként, mint a miniszterelnök ur magyarázza, vagy akként, mint mi tartjuk? Egyszerű napirendretéréssel a dolgot elütni nem lehet. Következőleg arra kérem a t. házat, arra kérem a t elnök urat: a napirendretérés kérdé­sét föltenni ne méltóztassék. Én azt helyesnek nem tartom. (Helyeslés bal felől.) Csernátony Lajos: T. ház I A kérdés­hez akarok szólani, ha az föltétetik vagy fölté­tetett, mert nem tudom, hogy föltétetett-e vagy nem. En ugy hiszem, hogy e kérdésnek nincs helye azért, mert én részemről — mások névé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom