Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.
Ülésnapok - 1869-148
150 148. országos ülés márczius 19. 1870 Bohus Zsigmond, Boros Pál, Brezovay László, Brogyányi Vincze, Buday Sándor, Batagliarini Pál, Ciotta János, Csáky Tivadar gr., Csernovics Péter, Csiky Sándor, Csörghe László, Czar János, Degenfeld Gusztáv gr., Ditrich Ignácz, Dory János, Drágfy Sándor, Drottlef Tamás, Eszterházy Pál gr., Eszterházy Pál herczeg, Fabritius Károly, Fazekas Alajos Fekete József, Fillenbaum Ferencz br., Forgách Antal gr., Földváry Miklós, Fodróczy Sándor, Ghyczy Kálmán, Gránzenstein Gusztáv, Grazer Frigyes, Ralassy Gyula, Házmán Ferencz, Hevessy Bertalan, Hodossiu József, Horváth Boldizsár, Horváth János, Högyészy Gyula, Huszár István, Halász Boldizsár, Háíz Vilmos, Ilervoics István, Horváth Péter, Ivánka Imre, Janicsáry Sándor, Joneszku Döme, Jurka Bazil, JozipovicS István, Kalderovics Andor, Kazinczy István, Kálnoky Pál gr., Keglevich Béla gr., Keményfy János, Királyi Pál, Klapka György, Klobusiczky Ágoston, Kossuth Pál, Krajcsik János, Kulinyi Ödön, Kuhinka Ferencz, Keresztúry Eduárd, Kraljevics Benő, Kugler István, Khuen Henrik gr., Kraljevics Miroszlav. Elnök: 430 igazolt képviselő közül igennel szavazott 143, nemmel 122,- elnök nem szavazott, távol volt 164. E szerint a javaslat általánosságban részlerészletes tárgyalás alapjául elíögadtatik. Széll Kálmán jegyző (olvassa a törvényjavaslat í-ső %-át.) Urházy György előadó: A ezimre nézve a központi bizottság következő módosítást ajánl : „ Törvényjavaslat az 1849-ik évtől az 1867-ik évig tettleg fönállott központi kormány közegeinek nyugdijairól." Az 1-ső §-t következő szerkezettel ajánlja a bizottság: ,.Az 1849-ik évtől 1867-ik évig tettleg fenállott központi kormánynál alkalmazott tisztviselők és szolgák, ugy szintén ezek özvegyei és árvái által élvezett nyugdijakra nézve az 1868-ik XLVII-ikt. ez. értelmében következők rendeltetnek:" Elnök: Méltóztatnak elfogadni ? (Elfogadjuk ' Kern fogadjuk el!) A kik elfogadják: méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja az 1-ső §-t a központi bizottság szövegezésével. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 2-ik §-t.) Urházy György előadó: A központi bizottságnak a két első sorra nézve van módositványa, mely szerint következően hangzik a szöveg : „Az idézett törvényezikk értelmében ezen nyugdíj élvezői közé tartoznak, stb." Elnök; Méltóztatnak elfogadni ezen szakaszt ? (Elfogadjuk.) A kik elfogadják, méltóztassanak íölállani! (Megtörténik.) A többség elfogadta. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 3-ik szakaszt.) Urházy György előadó: Ezen szakasz, a központi bizottság szövegezése szériát következőleg hangzanék: „A második §-ban elősorolt központi közegek Magyarországra nézve törvényesek nem levén, nyugdijaik a magyar korona országait jogilag nem terhelhetik ugyan, mind a mellett ezen nyugdijak szükségletének fedezéséhez Magyarország ő felsége többi országa iránti politikai és méltányossági tekintetből 23°/o-nyi részben hozzá járul. Somossy Ignácz: Bátor vagyok azon észrevételt tenni, hogy az utolsó előtti sorba ezen szócskát: „1870-ik évre"—méltóztassanak közbeszúrni. (Jobb felől: Nem lehet!) Elnök: A kik méltóztatnak elfogadni a központi bizottság szövegezését, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 4-ik szakaszt.) Urházy György előadó: A központi bizottság véleménye szerint ezen szakasz következőleg hangzanék: „A 3-ik §-ban megállapított nyugdijrészlet 1870-ik évtől kezdve a magyar államköltségvetésbe vétetik fel azon összegben, melyet az életben levő nyugdij-élvezőknek illetményei évenkint igénylenek, mely ezélból az élő és jogosult nyugdijélvezők jegyzéke a pénzügyminiszter részéről folyvást nyilvántartandó lesz. Elnök: A kik a központi bizottság szövegezését elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta. (Fölkiáltások jobb felől: Ellenpróbát! Hosszan tartó zaj.) Paczolay János: Méltóztassék elnök ur ragaszkodni ahhoz, hogy ha egyszer méltóztatott kimondani a végzést, utólagos közbekiáltások folytán ne ismételtessék a szavazás. Elnök: Engedelmet kérek, a képviselő ur ezen megjegyzését nem fogadhatom el, mert az szabályellenes. E szerint, ha a kérdés meg lett vitatva és az elnök egyszer kimondaná a határozatot, akkor ez a legnagyobb zsarnokság volna: mert az elnöknek csak ki kellene mondani a határozatot, és az azonnal, ha többség nem is volt, jogerőre emelkednék. (Helyeslés.) Különben, miután ellenpróba kéretett, nekem nincs ellene kifogásom. Méltóztassanak tehát azok felállani, kik nem fogadják el a szakaszt. (Megtörténik.) A többség elfogadta. Széll Kálmán jegyző (olvassa az 5-ik §-t.) Elnök: A kik elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta, az 5-ik §-t. A részletes vita befejeztetvén: következik a
