Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-148

V 134 148. országos illés márczius 19. 1870. előttünk fekvő elő irányzat, a másik fél ugyan akkora összegét hozzá véve, 7,300,000 forintban alapítaná meg az udvartatást. Eltekintve attól, hogy a második, sokkal vagyonosabb, nagyobb és népesebb fél e szerint aránylag sokkal kevesebbet ad, mint mi, kérdem: miért nem tartatik meg itt is azon arányt, melyet a többi közös kiadásokhoz rovásunkra nézve határoztak 1 Vagy talán a minisztérium itt akarja megkezdeni a tiszta personal- uniót minden szigorú következményével? Ha ugyan ez az eset, mondja ki világosan és hiszem, hogy akkor mindenkit ezen áldozotra is készen találand; mert az itt szaporított költséget más tételeknél tetemesen meggazdálkodhatjuk, akkor, teljesen független állásunknál fogva kimondhatsnók hogy nem akarunk nagyhatalmasdit játzani,, ami nemcsak igen költséges, veszedelmes és káros, hanem egyátalán nem simpliciter deeretálható. kivált nem annyi vesztett csata után és oly lassú haladásnál, minőt nemcsak nálunk, hanem még a második félnél is tapasztalunk. (Eláll!) Nem állok el. Végre szót kell emelnem a javaslat azon része ellen is, mely a 3.650,000 frtnyi összeget nemcsak a jelen, hanem tíz egymás után következő évre akarja megszavaztatni, s igy részünkről nemcsak uj jogföl adást követel, mintha Originest eddig még nem eléggé utánoztuk volna, hanem azt is, hogy maga a gondviselés székébe üljünk, holott épen ugy, mint nem, decretálhatjuk a nagyhatalmasságot: nem jelölhetjük ki gyarló létünkre azon utat sem, inefyen a történelem a tiz legközelebbi évben haladni fog. S épen ezért nem helyeselhetem a pénzügyi bizottság azon okoskodását sem, mely szerint „az összegnek hosszabb időre megajánlásával s a pénzértéknek és áraknak idő folytán következhető változásaival indokoltnak tartja" ; mert vagy csökken a pénz értéke, s ekkor ez a czivillista rovására, vagy emelkedik, s ekkor ez az adózó rovására történik; a miből világos, hogy a gondviselés szerepe reánk semmiképen nem fér. Mindezek folytán kérem a t. házat: hatá^ rozza meg hozzájárulását az udvartartás költségeihez 1870-re 3.000,000 osztr. ért. forintban és tartsa föl igy $ minden évben változó körülményekhez mért ós arányosított fölajánlási jogát. (Helyeslés a szélső balon.) Mihályi Péter jegyző (olvassa Henszlmann Imre határozati javaslatát.) ' Madarász Jenő: T. ház! Előttünk íekszik az államköltségvetésnek azon része, mely a királyi ház udvartartására vonatkozik. Ha e törvényjavaslat elfogadtatik : ugy ez által 3.600,000 frt szavaztatik meg, és pedig mint a bizottság ezélozza, 10 évre előre. Nem szólaltam volna föl az összeg nagy volta ellen sem, ha ez csak egy évre szándékoltatnék megszavaztatni; de abban, hogy e költség 10 évre előre ajánltatik megszavaztatni a pénzügyi bizottság által, én a parlamentalismust látom megsértve, mert uraim, ha mi minden minisztériumnak költségeit már előre 10 évre megszavaznék, kérdem, mimaradna nekünk akkor tenni valónk? akkor nem lenne mi felett tanácskoznunk és ha 10 évre előre meg van szavazva a költség, ez által a minisztérium biztosítva van arról, hogy további 10 évre is megtarthatja állását. (Derültség a jobb oldalon. Helyeslés a halon.) Különben ugy látom, hogy a többséget valami kedves emlék csatolja ezen 10 évhez, mert megszavaztuk már a hadsereg nagy létszámának föntartása czéljából a kellő összeget 10 évre előre, és most az udvartartásra kivánt nagy összeget szintén 10 évre akarják megszavazni. E költségvetés is az állam költségvetéséhez tartozik, ón pedig azt évről évre akarom megszavazni : és miután e törvényjavaslat azért, mert 10 évre akarja az udvartartás költségeit megszabni, nézetem szerint az alkotmányosságot sérti meg, én azt a részletes tárgyalás alapjául el nem fogadom. (Helyeslés a szélső balon.) Tisza Kálmán " T. képviselőház! Midőn a szőnyegen levő törvényjavaslathoz hozzászólni akarok, nem fogok beszélni a demokratia vagy aristokratia fényűzéseiről. nem a koronázásról, bár meggyőződésem szerint, ha azért, hogy indokot merítsek belőle nézetem támogatására, tenném is, nem hiszem, hogy azzal rendreutasitást érdemelnék ; (Ugy van! bal felől) de nem szólok hozzá azért, mert a lehető legrövidebben kívánok e tárgyban nyilatkozni. (Halljuk!) A törvényjavaslatnak két része van. Egyik része az, mely szerint tiz évre törvényileg megállapíttatik a legfelsőbb udvartartás költsége. A másik része pedig az, hogy az ezen költségre kitett összeg az eddigihez képest fölemeltetett. A mi a tiz évre megállapítást illeti, előttem szóló t. képviselőtársaim, ugy látom, hogy abban találták a legnagyobb sérelmet, és abban a jogróli lemondást szemlélték, En e tekintetben tőlök eltérő nézetben vagyok. Az udvarháztartás költségei azon államban, a mely legalább ma bizonyára minden monarchia között az, melyben a nemzetfölség a legtisztábban és leghatározottabban áll szemben az uralkodói fölséggel, azon államban, mondom, Angliában, rendesen az uralkodónak egész életidejére egyszerre szavaztatnak meg, (Közbeszólások: Ugy van!) és ennek, meggyőződésem szerint, igen helyes és alapos oka van, és e helyes és alapos ok kettős : az egyik ok az, hogy Angliában is