Képviselőházi napló, 1869. VII. kötet • 1870. márczius 10–ápril 7.

Ülésnapok - 1869-145

112 145. országos illés márczius 15. 1870. vármegye pedig adassék át az autonóm horvát kormánynak. Yégül utasittatik a kormány, hogy miután a közösügyek elintézése, kereskedelmi és tengerészeti tekintetben fönakadást nem szenved­het, az emiitett kereskedelmi és tengerészeti ügyek ellátásáról is kellőleg gondoskodjék." Azonos ez, t. ház, a küldöttség munkálatá­nak eredményével, azonban ezen javaslatomat azon föltevéssel és azon reményben terjesztem a t. ház elé, bogy ha ezt elfogadni méltóztatik, akkor a kormány ezt haladék nélkül végre fogja hajtani. Mert nem lehet szándékunk . hogy mi­dőn egy részről az egyik provisot'iumot megszün­tetjük, más részről helyébe valamivel jobbat, de mégis provisoriumot állitsnk, akkor ezen ügy­nek tovább is függőben tartása, és igy a fiu­meiek és horvátok bizonytalan állapota által még egy 3-ik jirovisorium idéztessék elő hogy ez által a fiumeiek úgyszólván az esőből a zá­porba jussanak. Azért ajánlom javaslatomat a t. ház figyelmébe azon föltétellel, hogy ha az elfogadtatik, haladék nélkül végre is hajtassék. Széll Kálmán jegyző (olvassa Várady (jrábor határozati javaslatát.) Andrásy Gyula gr. miniszterel­nök : T. ház! Várady Gábor t. képviselő ur egy indítványt nyújtott be a tiszt, háznak. Kn azon indítványt, a mennyiben az ugyanazonos a bizottság javaslatával, a kormány nevében szí­vesen elfogadóin, annak is beismeréséül, hogy e tekintetben a két párt között különbség nincs, a mit én mindig, minden alkalommal igen szí­vesen fogadok. (Helyeslés.) Miután azonban az igen tiszt, képviselő ur indítványában nemcsak hogy ott egy szükséges közbenső stádiumról megemlítés nem történik, hanem beszédében még azon kitételt is hasz­nálta, hogy ezen indítványt ő ugy érti, hogy az abban foglaltak a kormány által haladéktalanul hajtassanak végre. Erre nézve kénytelen vagyok fölszólalni és kijelenteni, hogy mi ezen indít­ványt magunk részéről szivesen elfogadjuk, de csak azon feltétel alatt, hogy a benne foglalta­kat csak akkor fogjuk végrehajtani, midőn e tárgy egyszersmind a horvát országgyűlés által is tárgy altatott. (Helyesti* jobb felől.) Megmondom okaimat. A kiegyezés végképen létre nem jöhetett, a mit épen ugy sajnálok, mint a t. képviselő ur, ki előttem szólott. Nem maradt tehát egyéb hátra, mint — a miben, ugy látszik, mind a há­rom küldöttség megegyezett —- egy provisorium­nak életbeléptetése. De miután mindazon királyi leirat, mely akkor jelent meg, midőn az egyesség Magyar­ország és- Horvátország között minden egyéb tárgyra nézve létrejött, azon kívánságnak ad ki­fejezést, miszerint a fiumei kérdés is közös meg­egyezés alapján oldassék meg, mind pedig az országgyűlések küldöttségeinek azon utasítás adatott, hogy eljárásukról illető országgyűléseik­nek referáljanak: egyátalában nem volna helyes ezpn közbenső stádiumot mellőzni és be nem várni azon időpontot, midőn ezen kérdés a horvát or­szággyűlés előtt is tárgyaltatik. (Helyeslés jo'>b felől.) Én, t. ház, e tekintetben megnyugtatást is adhatok a t. háznak arra nézve, hogy : köztünk és a horvát autonóm kormány közt ez ügy már tárgy altatott, és miután a horvát országgyűlésre igen fontos, reá nézve nagy horderejű autonóm teendők várnak, és az országgyűlés ezek elinté­zése végett a legrövidebb idő alatt össze fog jönni: ugyanakkor tárgyalhatja és fogja is tár­gyalni saját küldöttségének jelentését, és én meg vagyok győződve, hogy e tárgyban a sürgős in­tézkedés szüksége iönlörogván, egyet fog az ér­teni a magyar országgyűléssel. Kívánatos ez a horvát érdekben is, mert hiszen a horvát terü­let átadása a horvát országgyűlésnek régi kíván­sága, a kereskedelmi és tengerészeti érdekek pedig tökéletesen ugyanazonosak, és a horvát országgyű­lésnek épannyira érdekében van, hogy az ügy elin­tézése ha'asztást ne szenvedjen, miutn magyarnak. Azt hiszem tehát, hogy miután ezzel egy­átalában mi sincs veszélyeztetve, sőt biztos ki­látás van arra, hogy e részben a két ország­gyűlés egyet fog érteni: a kormány helyesen teszi és a tisztelt urak velem szemben belenyug­szanak abba, ha ugy fogja föl ez indítvány ér­'telmét, hogy a benfoglaltakat csak azután tel­jesítse, ha a horvát országgyűlésnek is alkalma leendott a maga küldöttségének jelentését meg­hallgatni. Ismétlem, remélem: hogy ez a legrö­videbb idő alatt meg fou' történni, és meg va­gyok győződve arról, hogy a két országgyűlés kö t véleménykülönbség nem is leend. {Helyeslés.) Tisza- Kálmán: Osztozván Várady Gá­bor t. barátomnak azon nézetében, hogy ezen tárgy fölött nem volna ezélszerü nagyon részle­tes taglalásokba bocsátkozni, csak igen röviden szándékozom én is e tárgyhoz szólani. Az igen t. miniszterelnök ur beszéde elején magam is igen nagy örömmel azt hittem, hogy köztünk e kérdésben tökéletes egyetértés vau ; azonban beszédének vége arról győzött meg, hogy igen lényeges különbség vau köztünk. {Halljuk!) Ezen lényeges különbség abban áll, hogy — az én meggyőződésem szerint — igenis végleges megoldás nem lehet a nélkül, hogy e tárgyban a horvát országgyűlés is határozott volna; de azt, hogy a fölött is, hogy a törvény­nek megfelelő helyzet ugy Horvát-, mint Ma­gyarországot illetőleg, a mennyiben lehetséges, helyreállittassék, hogy mondom, a fölött is a

Next

/
Oldalképek
Tartalom