Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-127

76 127. országos Ölés február 22. 1870. Igenis létezett ezen hierarchialis befolyás ezután is, sőt megengedem, létezik a mai napig; ez azonban, t. ház, nem zárhatja ki azt, miszerint a magyar haza katholikus felekezetű polgárai a szabadság és mindenekelőtt az önkormányzati jog alapelveitől ne volnának áthatva, mint minden más felekezetű polgárai e hazának; épen azért erős hitem és bizalmam van, hogy midőn a katholikus önkormányzati rendszer megalkotása szóba fog jönni és e nagy fontosságú és valóban a magyar társadalomnak nagy horderejű kérdése megoldandó lesz, a magyar haza katholikus felekezetű polgárai mindazt teljesíteni fogják, a mit e tekintetben tőlök a szabadság, a korszellem és mindenek fölött a haza alkotmányos érdeke és a magyar nemzet politikai alaperőinek nevelése megkíván. Ezek előrebocsátása után nem marad számomra egyéb, mint kijelentenem, hogy a szőnyegen levő költségvetési előirányzatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. {Jobb felől helyeslés.) Ludwigh János: T. képviselőház! A napokban az igen tisztelt cultusminisztertől egyikét azon szép szónoklatoknak hallottuk, melyek humánus gondolkozásáról, valásérzelméről és költői szelleméről tesznek tanúságot. Megyőződésből szólt és meggyőződést ébresztett hallgatóiban még akkor is, midőn az elvekkel ellenkező tények rideg valósága állt előttünk. A tisztelt cultusminiszter ur monda, hogy hisz és bízik az autonómiában, hogy a katholikus autonómia az alkotmányos szabadságnak támasza és paizsa leend. Nem kételkedem hitében; de az egyéni hit nem dönti le Ghyczy Kálmán tisztelt barátom jeles beszédének fontos érveit és nem dönti meg azon tényeket, melyeket fölhozott és melyek czáfolatlanul maradtak. Az igen tisztelt cultusminiszter ur a zsidó congressustol is jó sikert várt. De mit eredményezett, — szakadást; az ország minden részéből óvások érkeznek a eongressusnak ugy szervezete mint megállapodásai ellen. Nem járt szerencsésebben a szerb congresussal, és íme, most hallottam Salamon barátomtól, hogy ha nem egyedül a papság és a miniszter hivatalnokai állapították volna meg az autonómia tervét, lehetlen lett volna nem látnia előjátékát a szakadásnak már a katholikusoknál is. Sokat hallottuk most már a jezsuiták által is fölkapott jeligét, t. i. hogy „szabad egyház a szabad államban." Nem akarok ezen jelige mindenféle értelmezéséről szólni, sem nem az abstract theoriáról, hanem tényekről akarok szólni. Én nem ismerek katholikus autonómiát sehol a világon; ismerek zsidó autonómiát, ismerek protestáns autonómiát, sőt a zsidó autonómiát az ő theocratiájának megszűntével legrégibbnek tartom; de a mint mondom, nem ismerek sehol katholikus autonómiát, sem nem ismer senki a keresztyénség első századai óta olyat, és katholikus autonómiát a syllabus mellett képzelni sem tudok. (Helyeslés bál felől.) Igen is hiszem katholikus polgártársaimról, hogy az autonómiát meg fognák alkotni, épen ugy, mint más felekezetek azt századok óta gyakorolják; hiszen az országnak alkotmányos szabadsága épen az autonómia elvein alapszik és igy én nem látom át, miért nem vitethetnének át ezen elvek az egyház terére is; de nagyon-nagyon különös az,hogy épen azon képviselőtársaim, kik a katholikus autonómia mellett annyira buzognak, épen azon munkálkodnak, hogy a politikai autonómiát agyon nyomják. (Helyeslés bal felől.) Hol van autonómia 1 Rómában? Ott van a pápai csalhatatlanság és a pápai syllabus. Horváth Mihály képviselőtársam és barátom ugyan Amerikában fedezte azt fel, és különösen azt monda, hogy ha az autonómia és szabad egyház ily theokratikus államban létesülhetett, miért ne létesülhetne az Magyarországban isi De theokratiai egyház törvényhozó főpapság nélkül nem is képzelhető; annyira nem képzelhető, mint monarchia fej edelem nélkül; már pedig tudjuk, hogy Amerikában papi egyházfő soha nem volt, séma forradalom előtt, sem a forradalom után. Emiitette Williams Robertet a tudós püspök ur — mert itt nem a képviselőről van szó, hanem a tudósról — megírta biographiáját, de ugy látszik, elfelejtette -- mint egyátalában sokat elfelejtett — (Helyeslés bal felől), hogy Williams kálvinista, puritanus, republicanus volt, és mint olyan nem a szabad egyház mellett irt és viaskodott, hanem védte a vallási és egyéni lelkiismeret teljes szabadságát, a mi egészen más, és az amerikai alkotmány szerint nincs is szabad egyház, sem másféle egyház : hanem van teljes lelkiismereti és egyéni szabadság; amint már Vukovich Sebő tisztelt barátom is megemlítette, az egyház ott, I tisztán az egyesületi és gjnilekezési jogon alapI szik, és nem máson; azért ott bármi társulat, | legyen az kaszinó, legyen demokratikus, vagy i republikánus, épen azon jogok szerint egyesül, mint bármely egyház. Ez a különbség az európai | és különösen a mi viszonyaink és az ottani vi\ szonyok között. Visszatérek némelyekre, a mik elmondattak különösen a hierarchiára nézve, hierarchia és autonómia épen ellenkező két fogalom. (Helyeslés bal felől.) Az egyik kizárja a másikat. (Helyeslés.) A hol hierarchia van, ott nincs autonómia, és nem is lehet, az a lehetetlenségek közé tartozik. Én a mint mondám, igen kívánom, hogy a katholikus autonómia megteremtessék, és életbe lépjen; de megmondom, mit mondott az autonómiai törekvésekre a pápa maga, mit mondott