Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-140

140. országos ülés márczius 9. 1870. 395 vánja, s azért nem vádképen, csak figyelmeztetésül hozott fel némely hiányokat; óhajtva, hogy figyelmeztetése azon hiányok elenyésztetésére, megszüntetésére vezessen. Én teljes elismeréssel ós köszönettel vagyok érte. Nem is fejtegetem ezen hiányok fenforgásának okait. Egész tárgyilagosan annyit akarok mondani; hogyha ő hivatkozik arra, miszerint a honvédelmi törvény a hosszasan szolgált altisztek ellátására vonatkozó speciális tőrvényt helyez kilátásba, s hogy az még eddig bemutatva nincsen, annak már maga megmondta az okát. Mert hivatkozott ezen törvényünk vógszakaszára, az 59-ikre, mely mondja, hogy azon törvény a közös hadügyminiszter és a honvédelmi miniszter által lesz végrehajtandó. E stipulatió magában mutatja, hogy szükség volt a törvényjavaslatnak a két miniszter közti megbeszélésére, e nélkül a törvény értelmében nem lehetett volna határozni. A dolog természetéből foly, hogyha valamely ügynél két miniszternek egyet kell érteni, az egyetértést biztosítani kell, és ez időt kivan. De most már mondhatom, hogy a dolog be van fejezve, s a kérdéses törvényjavaslat az illető minisztériumok közt megállapittatott s szövegezve is van, s mi se áll útjában, hogy a költségvetés tárgyalása után a ház asztalára tétessék. (Átalános helyeslés.) A másik törvény, melyet képviselő ur felemlített, a katonasági dijra vonatkozik, melyet azok fizetnek, kik bármi oknál fogva a hadseregbe be nem soroztattak, noha előállíttattak. Ez a tőrvényjavaslat is munkában van. De meg fogja engedni a t. képviselő ur, hogy épen azért, mert itt az adózók ujabbi terheltetéséről van szó, azon adózókéról, a kiknek tulterheltetéséről már annyiszor volt alkalmuük panaszokat hallani, nagyon is meggondolást érdemel, hogy akkép legyen összeállítva a törvény, hogy mind a czélnak megfeleljen, mind pedig—mennyire csak lehet — az adózó nép erej'éhez kellőképen arányosittassék. Egyébiránt a dolog e tekintetben főleg annyiban fontos, a benyújtás ideje, és annak van súlya, hogy a javaslatot legalább a közelebb történendő ujonczozásfc megelőzőleg törvénynyé lehessen emelni, akkor állván be alkalmazhatásának ideje. Azon kellemes helyzetben vagyok, hogy ismét biztosithatom t. képviselő urat, hogy mi rajtunk nem fog múlni ezen törvényjavaslatnak oly időben való beterjesztése, hogy az a jövő ujonezozás alkalmával már foganatositható legyen. A mi más, nem a tőrvényhozás, hanem a kormányzás terén általa felmutatott egyes hézagokat, hibákat és mulasztásokat illeti, ezekre nézve legyen szabad megjegyeznem, hogy nem a nyilván látható tényekre vonatkoznak azok, a mikről azt mondta, hogy helytelenek, hanem inkább a mulasztásokra, oly dolgokra, melyekről azt mondta, hogy elmellőztettek, vagy elfelejtettek. Azért engedjen meg nekem a képviselő ur, ha megjegyzem, hogy ezek iránt nehezen lehet biztos értesülése, mert a mit a hivatal a maga czéijaiból, a maga benső hasznára tesz, vagy nem tesz, arról hivatalon kivül, legalább kérdés nélkül nem oly könnyen lehető a biztos értesülés. Bocsánatot kérek, ha e közben őt nem követem oda, hogy elmondjam, hogy én mit tudok és mit nem tudok, és hogy ő mit tud, meg mit nem tud, s csak azt jegyezzem meg, hogy ő egy kicsit sokat is vélt tudni. Azt hitte, hogy ő azt is tudja, hogy én mit gondolok, és hogy mi mit csinálunk és mit nem csinálunk, ott a hivatalban ő például tudni vélte, mintha intézkedéseinkről azt hinnném, hogy azok égi csodák, melyekre ember még soha nem gondolt. Mi alapon véli ezt tudhatni ? nem képzelhetem el, miután exclusiv pátenst nem kértem azokra, de engedelmével, minden tudatlanságom mellett is tudom azt, hogy hason intézkedések másutt is történtek, s épen ennek tudása következtén nálunk is oly intézkedések történtek, és nem valami szem nem látott, íüí nem hallott csoda eredetiségek. ÍTetszés jobb felől.) Másrészt meg azt is tudni véli a képviselő ur, mit nem csinálunk mi, például: hogy nekünk eszünk ágába sem jutott arra gondolni, hogy jó lenne például meynyerni hazánk azon táborkari térképét, melyet a hadügyi kormány készíttetett. Dehogy nem gondolunk, gondoltunk bizony mi. Azon térkép két külön nagyságban van meg, az egyik mindenki által megszerezhető, a másiknak meg csak az a baj, hogy bár az igen nagy és jól használható, igen nagyon drága. Ha jól emlékszem, a ház előtt már fönforgott e kérdés a közlekedési miniszter által behozatva. A megszerzés gondolata igen nagyon tetszett, hanem azt találta a t. ház, hogy 40—50 ezer forint nagy összeg, és azon megbízást adta a kormánynak : gondoskodjék, hogyan lehessen olcsóbban hozzájutni ahhoz. Ezen gondoskodás a honvédelmi minisztériumnak közreműködésével megtörtént, s véleményünk a közlekedési miniszterhez jutott, ki majd megteszi a továbbiakat. Többet mondok, a honvédelmi minisztérium e rövid egy éves életében í 10 lap térképet készíttetett a maga emberségéből. Azok közt van egy igen-igen megnézhető darab. Dicsekvés nélkül mondhatom ezt, ámbár diesekvésről is hallottam itt szónokolni a képviselő urat, miután abban semmi részem sem volt; azt a katonai osztály működésének buzgalmának és ügyszeretetének kell köszönni. Ez egy igen megnézhető menet-térkép, birtokába jöhet a t. képviselő ur is, miután vagy 400 példányban nyomatott. E térképen az összes utak, az azokon levő hidak, a 50*