Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-138

138. országos Ülés márczius 7. 1870. 343 zöváros, Kémes, Ténesfa, Szaporcza , Piski, Ráad, adérjás községek, hetvennyolcz árvamegyei község, Kis-Lehota és Hradecz községek. Pös­tény, Drahócz, Kis- és Nagy-Eörvistye községek, Csejielsziget mentében elfolyó kisdunaág községei, Szajan és Vilmatér községek a regálék eltörlése iránt folyamodnak. — Használatul az igazság­ügyi minisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. Bártfa szabad kir. város közönsége, Pozsony város közönsége, Pápa városa, Miskolez város több polgárai az adóügynek a törvényhatóságok általi kezelése tárgyában folyamodnak. — A tör­vényhatóságok rendezéséről előterjesztendő tör­vényjavaslat elkészítésénél használat végett a belügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. Liptó megye közönsége a kradek-iykavai kir. kincstári uradalom főtermésének eladása iránt folyamodik. Elintézés végett a pénzügyi minisz­tériumhoz áttétetni véleményeztetik. Eperjes város közönsége kéri, hogy a város országgyűlési képviselőt maga küldhessen. - A belügyminisztériumhoz áttétetni véleményeztetik. Rígyáczi község lakosai a szőlőváltsági el­járásban szenvedett sérelmeik iránt kérvényez­nek. — Az igazságügyminiszteriumhoz áttétetni véleményeztetik. Adáes községe kisajátított földeiért járó kárpótlás megfizetése iránt folyamodik. — A közlekedési minisztériumhoz áttétetni vélemé­nyeztetik. Jászberény város közgyűlése a szolnok-hat­vani vasút kiépítése iránt folyamodik. — A köz­lekedésügyi minisztériumhoz azzal áttétetni vé­leményeztetik, miszerint e tárgyban jelentését a képviselőház elé terjeszsze. (Mindezekre a kérvényt bizottság véleményezése észrevétel nélkül elfogadtatott.) Elnök; T. ház! Nyomozás folytán kivi­láglott, hogy az előbb fölfüggesztett tárgyban. mint ilyenben, a háznak határozata nincs, hanem Pilisy Béla és több pestmegyei képviselő kér­vénye folytán a választások alkalmából a bel­ügyi minisztérium által kiadott utasítás tár­gyaltatván, akkor Nyáry Pál határozati javaslata elesvén, elhatározta a ház : Széll Kálmán jegyző (olvas): „az 1848. VI. törvényczikk 46. § belügyi minisz­teriurm t tévén a választási törvény körül teljesí­tendő felügyelettel felelőssé, ezen kérvény elintézés végett a belügyi minisztériumhoz áttétetik. (Föl­kiáltások: Hiszen ez egészen más.) Deák Eerencz: T. ház! A miniszté­riumnak jogát rendkívüli esetekre, nem ugyan törvényellenes, hanem törvénykivüli intézkedé­sekre is, de csak rendkívüli esetekben nem lehet tagadni. Azok az intézkedések, melyekről mos t Tjolt szó, épen a választások előtti, alatti ép utáni kiszökesek következtében történtek. Már a fölolvasott határozat is épen a választásokra vonatkozó esetekről szól. Nyáry Pál t. képviselő ur azt mondja indítványában, hogy ő nem akarja a lefolyt időre s a múlt esetekre nézve a mi­nisztérium eljárására bármi tekintetben a hely­telenítést kimondani, hanem azt kívánja, hogy ezek az intézkedések a múltra nézve tudomásul vétessenek, minek természetes következése, hogy a minisztérium jövőre a törvény által megálla­pítandó módon fog eljárni. Ez véleményem sze­rint semmi nehézséggel nem jár. mert hogy egyet említsek: ezen intézkedések közül, — ha nem csalódom, — egyik az volt, hogy ott, a hol a rendes bíróság, — tehát ily esetekben, a városi vagy megyei bíróság, — részrehajló volna: delegatiónak van helye. A rendelkezés, ha nem csalódom, azt mondja, hogy ha a megye maga, ámbár részrehajlónak tekintethetik, vagy ha a fiscus nem kérné az ily delegatiót, azon esetben a főispán kérje. Azon rendkívüli esetekre ez megjárta, de átalános zsinórmértékül ezr azon elvből nem szeretném, mert én a megyét és főispánt nem kívánnám két különállónak tekinteni, és nem akarnám ellentétbe állítani a főispánt ily esetekben is a megyével. (Helyeslés.) De nincs is szükség nagyon aggódnunk a jövőn, mert en­nek lehetősége minden órán megszűnik; minden órán .keresztülmehet az országgyűlésen — és remélem, keresztül is megy — a bíróságok ren­dezése, s a törvényszékek függetlenül a megyék­től és városoktól fognak fölállittatni. Tehát az az eset, hogy a megye mint testület, bíráskod­jék , vagy hogy a megye válaszsza a bírói tago­kat, megszűnvén: az az eset sem fog előfordul­ni, hogy ámbár A vagy B megyében történtek ily kiszökesek, ámbár ott pártoskodás volt. az ott levő bíróság, nem függetlennek, vagy részre­rehajlónak fog tekintethetni, hanem azon bíró­ság meg fogja ítélni: vajon competens biró-e az oxcessusban vagy nem. En tehát azt gondolom, hogy a dolgot sem­mikép sem alterálja, némelyeknek pedig nagy megnyugtatására szolgál: ha az indítványt elfo­gadjuk s oda teszszük, hogy a múltra — mert leginkább arra vonatkozik - a minisztérium eljárása tudomásul vétetik. (Helyeslés.) Elnök: Megnyugszik ebben a t. ház ? (Elfogadjuk !) A véleményezés tehát oda módosít­tassák, hogy a minisztérium intézkedése a múlt­ra nézve tudomásul vétetik. (Helyeslés. Elfogad­juk.)1ehát a véleményezés e szerint fog kiiga­zittatni. Halmossy Endre előadó (olvassa a Biharmegye közönsége által a bírói hatalom gyakor­latáról szóló törvény módosítása és a lörvényhatósá­I

Next

/
Oldalképek
Tartalom