Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-137

ő26 137. országos Ülés Márczius 5. 1870. terén. Például 1868-ban a minisztérium két tagja bejárta Németországot, Belgiumot és a Svajezot, az ottani börtönök tanulmányozása végett. Ugyan ezen tagokat 1869-ben megbíztam, hogy menjenek ki Irlandba megismerkedni a jogosultan hírnévre vergődött irr-börtönrendszerrel. Sőt magam is 1868-ban meglátogattam Belgiumban a fegyintézeteket, mire nézve azonban meg kell jegyeznem , hogy ezt már a magam költségén tettem, (Éljenzés jobbról.) Megnéztem mindazon börtönöket , melyek a magánrendszer, mind pedig azokat, melyek a hallgató és dolgozó rendszer alapján vannak berendezve. Szükségesnek tartottam ezt, mert midőn mi a börtönügyi reform iránt akarunk törvényjavaslatot a ház elé terjeszteni, azt a létező börtönrendszerek alapos ismerete nélkül nem tehetjük. E részben a könyvekből szerzett ismeretek mindig egyoldalúak és elégtelenek. Ha teljes tájékozottságot és helyes Ítéletet akarunk magunknak szerezni, akkor szükséges, hogy az intézetek gyakorlati kezelésével s azon hatással is megismerkedjünk, melyet ezek a nép életére tényleg gyakorolnak. Továbbá a codifieationális osztálynak egyik tagját megbíztam, hogy beutazza Németország azon részét, melyben a szóbeliség és közvetlenség rendszere már be van hozva; ugyanezen tag tanulmányait ez irányban folytatni fogja a folyó évben Svajezban és Francziaországban , azért, hogy a már munkába vett szóbeliség és közvetlenség alapjára fektetendő polgári perrendtartás kidolgozása közben ezen tanulmányokat kellőkép hasznosíthassa. Ezen osztálynak egy másik kitűnő tagját néhány hét múlva az angol esküdtszék rendszerének tanulmányozása végett fogom kiküldeni azért, hogy a büntető eljárásra vonatkozó törvényjavaslat elkészítésénél mindenben, a miben lehet, az angol esküdtszéki eljárást vehessük mintául. A pesti ügyvédi karnak egyik jeles tagját, ki az emigratió korában Parisban egy közjegyző irodájában volt alkalmazva, fölkértem, hogy miután a párisi közjegyzői rendszerben a legújabb időben lényeges módosítások történtek : lenne szíves Parisban ezen változásokat s azok gyakorlati eredményeit észlelni s ezen tapasztalatok alapján Magyarországra nézve egy közjegyzői rendszert javaslatba hozni. Ezen kérésemnek ő megfelelt, a közjegyzőségre vonatkozó javaslata már készen is van és hiszem, hogy azt a jövő őszi időszak alatt a t. ház alkotmányos tárgyalása alá bocsáthatom. Végre független szakférfiak találkoztak, a büntető-törvénykönyv és a polgári törvénykönyv egyes részeinek kidolgozására. A büntető törvénykönyv már revisió alatt is áll. A mi pedig a polgári törvénykönyvnek egyes alkatrészeit illeti, ugy hiszem, hogy azokat a megbízott szakférfiak igen rövid idő alatt be fogják adni. íme, t. ház! ez a codifieationális alap rendeltetése. Hátra volna még számolnom az igazságügyi minisztériumnak eddigi tevékenységéről s azon munkálatokról, melyek ott kidolgozás alatt vannak. En ugy hiszem, hogy noha, ugj^szólván, még csak a kezdetnek kezdetén vagyunk, hogy noha föladataink legnagyobb és legfontosabb részének megoldása még a jövő távolában áll előttünk, mégis. lelki nyugalommal tekinthetünk a múltra, mert az, a mit lehetséges volt ezen rövid három év alatt megtenni, megtörtént. Legyen szabad a szerénység megsértése nélkül hivatkoznom azon törvényjavaslatokra, melyek az igazságügyi minisztériumtól kerültek ki: ilyen a központi telekkönyvezési törvény, a mely tárén mi úttörők voltunk, ezen irányban nem levén, egyetlen egy chablon sem, a melyet e ezélra alapul vehettünk volna. Ilyen volt a polgári perrendtartás, melynek — azt mondják — nagy részét a jogügyi bizottság átalakította. A perrendtartás ellen sok észrevételt hallottam, a nélkül azonban, hogy ezen észrevételek specialitásba mentek volna át, és a mely észrevételek ellen azért (Igaz!) bajos magamat védelmeznem. Ilyen volt a törvények kihirdetéséről szóló törvény. Ilyen az uzsora eltörléséről, ilyen az úrbéri örökváltságról szóló, továbbá a szőlőtartozások megváltását szabályozó törvény; az országos kisajátítási törvény. Ilyen a buda-pesti speeificus kisajátítási törvény, ilyen végre az izraeliták egyenjogúsításáról szóló törvény. Ezek közt egyetlen egy sincs, t. képviselőház, melyet sürgősnek, fontosnak nem lehetne nevezni. Azonkívül hivatkozom a birói hatalom gyakorlásáról szóló törvényre; (Közbeszólások bal felől : Nincs • köszönet benne!) hivatkozom a birói felelősségről szóló törvényre; a birák áthelyezéséről és nyugdíjazásáról szóló törvényre; hivatkozom a vadászati törvényjavaslatra (Zaj a bal oldalon) és a testi büntetések eltörléséről szóló törvényre. E mellett kegyeskedjék figyelembe venni a t. képviselőház, hogy az átmeneti korszak nehézségeit nagy mérvben növeli azon körülmény is, hogy Erdély jog- és birtokviszonyai egészen lényegesen különbözők a magyarországiaktól, a melyek külön tanulmányt s eltérő intézkedéseket igényeltek s igényelnek még mindig, ugy, hogy elmondhatjuk, hogy habár jogilag egy, de jog- és birtokviszonyok tekintetében két külön