Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-136

136. országos ülés márczius 4. 1870. 293 és ha azt nem tenné, törvényes birói kötelességét nem teljesítené. Nem menti a kormányt, t. ház, hogy a kerületi táblák, a melyekhez az ily kártérítési keresetek utasítva voltak, törvény által megszüntettetvén, bíróról kellett gondoskodni, a ki ezen kártérítési keresetek fölött ítéljen; mert ezen hiányon igen könnyen lehetett volna segíteni egy rövid törvényczikk beterjesztésével azon ezélból, hogy a bíró nélkül maradt kártérítési keresetek törvényes birája törvény által jelöltessék ki; és annyival kevésbbé menthető a kormány eljárása, mert az igazságügyminiszter ur azon rendeletét, mely mellett a kerületi vegyes bíróságokat fölállította, 1869. május 12-én és így még az országgyűlés együttlétekor is adta ki. Mindemellett, t. ház, nem fogok szavazni az ellen, hogy a kerületi vegyes bíróságok számára ezen rovat alatt megszavaztatni javasolt összeg szavaztassák meg. Mert először az igazságügy miniszter ur azt, a mit előzőleg jobban tett volna, utólagosan mégis teljesítette, mert a múlt évi deczember hóban csakugyan terjesztett a képviselőház elé törvényjavaslatot a vegyes bíróságok fölállitására és azok hatásköré- í nek meghatározására nézve. Másodszor még azon esetben is, ha a hozandó törvény által a kerületi vegyes bíróságok illetősége köréből netán a királyi kincstár említett kártérítési követelésének megbiralása elvonatnék is, mindamellett ezen kerületi vegyes bíróságok a sajtóvétségek és a szőlődézsma - váltsági pereknek íölebbviteli utján való megbiralása végett, a törvény fölhatalmazása mellett állíttattak föl, és így azoknak föntartása, azoknak költségei iránt intézkedni mégis keh. Én részemről a pénzügyi bizottság véleménye ellen vagyok bátor fölszólalni két okból, először azon tekintetből, hogy a pénzügyi bizottság a kerületi vegyes bíróságok föntartására szükséges összeget a rendes kiadások rovatai közt ajánlja megszavaztatni ; az igazságügyminiszter ur pedig maga is azon előterjesztésében, a mely mellett a kerületi vegyes bíróságokról szóló törvényjavaslatot a t. ház elé terjesztette, egyenesen kimondja, hogy ezen bíróságok csak az elsőtblyamodásu bíróságok fölállításáig fognának fönállani. És igy mindenesetre csak ideigleneseknek tekintendők, és igy a föntartásukra szükséges költségek is csak a rendkívüli kiadások sorában szavazandók meg. Másodszor fölszólalok a pénzügyi bizottság véleménye ellen azon tekintetből is, hogy a pénzügyi bizottság, midőn az igazságügyminiszter ur nyilatkozatát, a mely mellett előadta az indokokat, melyek a kormányt a kerületi vegyes bíróságok fölállitására bizták, és előadta a teendőket, melyekkel a kerületi vegyes bíróságok a kormány által megbízattak, a ház elé terjeszti, azt minden észrevétel nélkül, sőt méltányolva terjeszti a ház elé; én pedig részemről nem tartanám helyesnek, hogy a pénzügyi bizottság véleményének átalános elfogadásával a t. ház helyeslését mondja ki egy oly tényre nézve, mely a tör vény nyel meg nem egyeztethető; jelesül kimondja helyeslését arra nézve, hogy a törvény meghatalmazása nélkül bizonyos perek, az általam emiitett kártérítési perek megbiralása egy egészen ujonan fölállított bírósághoz a minisztérium által a törvény engedelme nélkül utasíttatott. Ennélfogva a következő határozati javaslatot vagyok bátor a t. ház figyelmébe ajánlani. (Halljuk!) ..A képviselőház a kerületi vegyes bíróságok számára megajánltatni javasolt 46,600 frtot a pénzügyi bizottság véleményétől eltérőleg a rendkívüli szükséglet rovatai közt, és azon tekintetből szavazza meg, mert ezen bíróságok a sajtóperekbeni bíráskodás és a szőlődézsma-váltsági ügyeknek fölebbvitel utjáni megbiralása végett a törvény értelmében állíttattak föl." Bátor vagyok ez indítványomat elfogadás végett a t. háznak ajánlani. (Helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (újra fölolvassa Ghyczy Kálmán határozati javaslatát.) Halász Boldizsár: T. ház! Nem azért kívánok fölszólalni, mint ha teljes mértékben nem pártolnám előttem szólott t. G-hyczy Kálmán határozati javaslatát és annak indokolását, hanem e tárgyra vonatkozólag más szempontból kívánok fölszólalni. A mennyire igazsága volt a t. képviselő urnák a tekintetben, hogy maga az igazságügyi miniszter ur sem tartotta magát teljesen följogosítva uj bíróságok fölállitására, az 1869. május 29-én kibocsátott miniszteri rendeletében, illetőleg az indokolásban hivatkozik minisztertársainak és ő felségének hozzájárulására. Már most az igen csodálatos jogi fogalmakra szolgáltat alkalmat, h miniszter ur nem hitte magát teljesen följogosítva arra, hogy ő egy Íölebbviteli bíróságot, illetőleg első bíróságot az 1868-ki XXIX-ik törvényczikk alapján . állítson föl ugy nem értem, miért állította azt tényleg föl, és hogy ha már fölállította, utólagosan miért terjesztette a ház elé beczikkelyezés végett a törvényjavaslatot? Már most méltóztassanak meggondolni, hogy mióta kibocsáttatott ezen miniszteri rendelet, bár ő felsége hozzájárulásával, Ítéletek hozattak, és igazsága van abban t. Ghyczy képviselő urnák, hogy ha ezen intercalaris ítéletek a semmitőszék elébe fölterjesztetnek, meg fognak azok hihetőleg semmisittetni. Már hogy a t. miniszter ur beczikkelyezés által akarja ezen bíróságokat törvényesíteni —;