Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-124

124. országos ülés február 18. 1870 21 papjával szorosabb barátságban érintkezve, a mihez valószinüleg a pap önmaga fog uj helyzetében segédkezet nyújtani, mert bizodalomra fogja kelteni alárendelt hiveit; pedig t. képviselőház, tudjuk, hogy a bizodalom, az emberi kebelnek legszebb, leggyengédebb virága, szeretet és nyiltszivüség hozza életre, viszonti bizodalom és barátság annak táplálója és Lamartine szerint, ha az a főpap és hivei között gyökeret ver, a jövendő kor bizonyosan gazdagon fogja fejleszteni bimbóit (Derültség) és igy mondom, hajoljon meg a miniszter ur a mivelt kor igényei, az uj papi nemzedék pium desideriuma előtt (Hosszas derültség) és teljesítse ezen első kérésemet. Továbbá, terjeszszen a ház elé törvényjavaslatot, mely a népnevelést az iskolai tanácsnak tisztán és teljesen rendelkezése alá bocsássa és midőn azon nagy kérdés eljövend, melyet én is igen messze látok és szeretem messze látni, t. i. a papi javak secularitatióját, vagyis államjavakká való átváltoztatását. Paczolay János: f Nem hagyjuk ám! Németh Albert: És- ezt azért kivánom még, mert a mint választókerületem értelmes magyar népe maga is igy érzi, hogy ha ez a jelen közösügyes állapotban meg is történnék; lehet, hogy alig rövid idő múlva a papi javak jövedelme, valamint egyéb államjövedelmeink, t. i. Bécsbe, a Danaidák feneketlen hordójába folynának be; továbbá azt óhajtják, hogy azon egyházi javak, melyek magántér mész etüek, az autonóm testület kezelése és rendelkezése alá boesátassanak, egy oly autonóm testület kezelése és rendelkezése alá, mely nem hiu füst, hanem a valódi szabadság alapján, a tiszta választás alapján fogna megalkottatni. Részemről még bátor vagyok az általam elősorolt akadályok egyikének eltávolítására egy indítványt nyújtani be, mely által nem csak a népnek, hanem maguknak a lelkészeknek is legjobb szolgálatot hiszek tenni, mely igy hangzik: „Indítvány : Az úgynevezett „pár-bér" czimén teljesíttetni szokott papi fizetések eltörlendők levén; utasíttassák a vallás- és közoktatási miniszter, hogy a lelkészek ellátására fenálló ily természetű praestatióknak készpénzbeli átváltoztatásáról a hitfelekezeti jogegyenlőség alapján törvényjavaslatot terjeszszen a ház elé; megjegyeztetvén, hogy a tagosítások alkalmával nyert javadalmai az illető lelkészeknek a visitatio canonica szerinti volt telki állományhoz arányosítva pár-bércompensatió alkalmával beszámíttassanak." Ez az, mit a t. ház figyelmébe ajánlok. (Helyeslés bal felől.) Elnök: Ez indítvány ki fog nyomatni. Horváth Döme : Ugy látszik, t. ház, nekem hálátlan szerep jutott, hogy egy ügyes népszónok után, egy oly jó kedélyű férfiú után, kell felszólalnom, ki a t. házat, mely a vitába meglehetősen beleunt, nem csak felüdítette , de meg is nevettette ; azonban a fatalisták azt tartják, hogy sorsának meg kell az embernek magát adnia, ime, én e véletlen szerepet megnyugvással elvállalom. (Halljuk!) Nem lehet föladatom tehát, hogy most már a tárgyalás 3-ik napján a budgetet illetőleg hosszas beszédet tartsak. Azon nézetben vagyok ugyanis, és azt egyszerűen nyilvánítom, hogy minden elhalasztó határozati javaslat mellőzésével énnekem, meggyőződésemhez képest, a budgetet átalában a részletes vita alapjául egyszerűen el kell fogadnom. (Helyeslés.) De engedtessék meg nekem is, miként az előttem szólott képviselőnek a ház szívességével meg lett engedve, hogy egy pár képviselőtársam, érveit és észrevételeit magának az ügynek érdekében ellenérvekkel és ellenészrevételekkel kisérhessem. (Ralijuk!) Általam is őszintén tisztelt képviselőtársam, Ghyczy Kálmán több tételt állított fel, mely tételekből némelyeket szívesen elfogadok, míg egynémelyeket nem fogadhatok el. Többi közt felhozta és szerintem igen helyesen, hogy az ország alkotmányos helyzete szempontjából, közjogi tekintetnél fogva az országban bármi hitfelekezeti intézmény keletkezzék, miként a hitfelekezeti autonómiák is, végérvényességét csak akkor nyerheti el, ha törvényhozásilag helybenhagyatik és beczikkelyeztetik. Ezt én is elfogadom. Felhozta s hiszem a t. képviselő ur nem jogi szempontból, hanem politikai, ellenőrzési és felügyeleti szempontból hozta föl, ez egyben szerintem is igen helyesen, s ebben térek el Horváth Mihály t. képviselőtársam nézetétől, hogy midőn mindazon ügyek, melyek azelőtt a cancellaria és helytartótanács által lettek kezelve, az 1848. III. törvényezikk által a felelős kormányhoz lettek akár állandóan, akár ideiglenesen kezelés végett utalva, mindazon ügyekről, ha végső stádiumban is, a képviselőháznak tudomással kell birnia, s végintézkedési joga e törvény által fen van hagyva. Műid Ghyczy Kálmán, mind Pulszky Ferencz t. képviselőtársaim szerintem is igen helyesen kinyilatkoztatták, hogy a vallásalap kizárólag katholikus hitfelekezeti jellegű; de ugyanezen képviselőtársaim határozott nézetét, elannyira határozott nézetét, mely szerint egy szó sem férhet ahhoz, hogy a tanulmányi alap tisztán r s egyedül állami, szabadjon taglalásba vennem. Én e nézethez jogi szempontból sem járulhatok. Indokaim a következők. Először is a tanulmányi alap vagyoni természete ugyanaz, mely a vallásalapé. Hisz maga