Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.
Ülésnapok - 1869-134
134. országos ülés márczius 2. 1370. * 241 tárgyalása fog napi rendre tűzetni, a népnevelés, tehát a román népnevelés és oktatás ügyére nézve is nagyobb összegek fognak inditványba hozatni és megszavaztatni. És mi történt a cultusminiszterium költségvetése tárgyalásánál? Az, hogy Babes Vincze képviselőtársunk által egyházi czélok és illetőleg az óhitű egyházak javadalmazására inditványba hozott nagyobb összegeket a ház elvetette, valamint szintén elvetette, vagyis inkább a pénzügyi bizottsághoz utasította Borlea Zsigmond által tett inditványt, a bradi román gymnasium felsegélyezésére nézve. Most t. ház, mit remélhetek én, midőn egy hasonló czélu módositványnyal akarok a ház elébe járulni? Megvallom igazán, hogy az önök omnipotentiájával szemben semmi vagy legalább kevés reményem van. Ugyanis is ha azt mondjuk t. ház, hogy szavazzanak meg egy román nemzeti színház alapítására bizonyos öszszeget, azt mondják: hisz a románoknak nincs még szinházok, tehát nem lehet azon összeget megszavazni ; továbbá azt mondják : hisz még az oláhországi románok sem szavaztak meg a magyarok részére, hogy nemzeti színházat alapithassanak ; tehát itt sem lehet megszavazni a románok részére egy nemzeti színház javadalmazását. Ez aztán az argumentum. Ha azt mondjuk, hogy szavaztassanak meg bizonyos összegek egyházi czélokra s különösen az óhitű egyház javadalmazására, mert szegények; azt mondják: nem lehet. Nem lehet pedig azért , mert nem lehet oly óhitű egyházak javadalmazására segélyezést megszavazni, mely óhitű egyházak Magyarországban levén, azoknak törvényhozója Pétervárott van s azoknak világi feje a czár, (Felkiáltások: Igaz '.) pedig az egész világ tudja, hogy ez nem ugy van, az.egész világ tudja, hogy ézt állítani absurdum. Más részről pediglen azt mondják, hogy nem kell az oláh papok felsegélyezésére javadalmazást szavazni, mert az oláh papok még olvasni sem tudnak. Ez is aztán argumentum Itt azonban a lapot meg lehetne fordítani és azt mondani, hogy vannak sok olyan katholikus székely emberek, kik a rosariumban latinul olvasnak s azt sem tudják, hogy mit olvasnak. (Felkiáltások: Nem igás!) Ezért azonban én azt nem mondanám soha, hogy ily katholikus emberek művelésére összeget ne szavazzanak meg. Ha azt mondjuk, hogy a hivatalok betöltéseinél legyenek tekintettel a nemzetiségekre, azt mondják, nem lehet a nemzetiségekre vagy a különböző vallásokra tekintettel lenni, hanem a képességre, és megmutatták, hogy vannak tekintettel a képességre a tanfelügyelők kinevezésénél, mert, — a mint hallottam mondatni, — olyanokat is neveztek ki tanfelügyelőnek, kik irni sem tudnak. KÉPV. H. NAPLÓ 18f| vi. Más részről pedig azt mondják : hogy a vallás és közoktatási minisztérium központjában azért vannak fölösleges hivatalnokok, mert különös tekintettel kellett lenni a különböző nemzetiségekre és vallásokra, tehát oly hivatalok adattak a nemzetiségeknek, melyek fölöslegesek voltak. Itt tehát, a mint a román mondja : „Sí eu capu de parete, si cu paretele de capu," az az fővel is a falhoz, a tállal is a főhez. Ha azt mondjuk, hogy ismertessenek el és biztosíttassanak politikai jogaink ugy nemzeti, mint nyelvi tekintetben, azt mondják, hogy felakarjuk darabolni az országot; tessék Komániába menni, ha politikai jogokat akarnak élvezni. Ez is argumentum! pedig nem akarunk elmenni, mert ez is a mi hazánk és ha el akarnánk menni, önök lennének azok, akik vissza tartóztatnának bennünket. (Fölkiáltások: Dehogy!) Ha azt mondjuk: szüntessék meg Erdélyben a kivételes állapotot, az önkény uralmát, azt mondják nem lehet, mert ott minden bokorban egy oláh ellenség van. Ez is argumentum. Csak azt említettem fel t. ház, a mi e házban elmondatott. Mindezek, uraim, azon aggodalmat ébresztik bennem, mikép a népnevelést, a nép müvelését magyarosítani, azt csak magyar szellemben akarják vezetni, és ugy veszem észre, hogy a vallás- és közoktatásügyi minisztérium költségvetése erre ezéloz, ily irányban van szerkesztve és előirányozva. Ugyanis azon két millióból, a mely ott elő van irányozva, majd nem 18 /2o-adresz sjoeciíicus magyar czélokra van előirányozva, és csak 2 / 20 rész nem specificus magyar czélokra. Mindezek mellett t. ház, mind a mellett, t. i. hogy oly plausibilis ellenvetéseket tesznek indítványaink, módosít ványainkra , és épen azért, hogy ily nagy összeg van specificus magyar czélokra és ily kis összeg nem magyar, — specificus magyar — czélokra, kötelességemnek tartom a t. ház elé egy módositványnyal járulni, egy oly nép érdekében, a melynek művelődését előmozdítani nem csak saját, hanem a magyar népnek is érdekében fekszik: és ez a román nép, a román nemzet, a mely egyedül természetes szövetségese a magyarnak, és én nem hiszem, hogy a magyarnak jól felfogott érdekében lenne ezen nemzetet akár elnyomni, akár annak művelődését elő nem mozdítani, vagy csak ignorálni is. T. ház! Ugy hiszem, hogy sokak előtt tudva lesz, vagy legalább hallották, mikép még 1860ban Erdélyben egy román népmüvelődési egylet alakult. Nekem szerencsém volt az egylet iránt több alkalommal felszólalni, különösen egy interpellatió és egy határozati javaslat tétele alkalmával, a mely közbevetőleg legyen modva, mind a mai napig még napirendre nem tüzetett. Ugy hiszem továbbá t. ház, hogy sokak előtt tudva 31