Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-132

196 132. országos ülés február 28. 1870. épen a baj!) és adatott is 1,225 vagy 50 arany; és csak azután, belátván a bécsi kormány ezen segély veszélyes voltát, önkényt ajánlott 4000 frtot azon szándékkal, — mint értesülve vagyok — hogy ezen összeg évenkint, vagy legalább időnkint megtoldassék, hogy szükségtelenné te­gye a^ külföldi segélyt. Én tehát részemről épen politikai tekinte­tekből ezen eljárást ajánlom a magyar törvény­hozásnak is. Egyébiránt, t. ház, minthogy erről van szó, bátorkodom kinyilatkoztatni, hogy a hol a nép­nek ily szükségleteiről van szó, s azok saját kormánya és törvényhozása által nem fedeztet­nek, a nép jogosult azokhoz folyamodni, kik tá­mogatni készek. (Fölkiáltás: Ohóíj Ez életszük­ség. En ugy tudom, a brassóiaknak ugyanazon alapítványból több segélyezése is van, tehát is­kolai segélye is van: mert mulhatlanul szük­ség volt egy reál- és egy kereskedelmi iskolára. Mi magunk — ugy tudom — hogy mások is segélyezték és segélyezik ezentúl is; és épen azért kérem a t. házat, ne méltóztassék rósz néven venni, hogy ezen összeg a budgetben elő­fordul, sőt kérem, ha lehet, méltóztassék azt időnkint fölemelni; és minthogy minden kétségen kívül ezen gymnasium román gymnasium, és minthogy a felekezetiségben még nincs kifejezve a nemzetiségi jelleg, s görög keletiek vannak szerbek, vagy talán más nemzetiségbeliek is, azért pártolom Hódosiu képviselőtársam indít­ványát, miszerint itt nyíltan kimondassák, hogy a segély a brassói román gymnasiumnak adatik. Nyáry Pál: T. ház! Ezen pontnál két kérdés kerül szőnyegre; az egyik egyenesen az ország függetlenségét érinti, a másik pedig a tanszabadság függetlenségét. En megvallom, nem hiszem, hogy a t. ház, ha egyszer tudomása van arról, hogy van Ma­gyarországon iskola, melynek számára egy más nemzet törvényhozása által a budgetben szavaz­tatik bizonyos összeg, azt hallgatással mellőz­hetné. Épen ugy, midőn azt olvassuk a t. ház 1868-ki határozatában, hogy az országos pénz­tár 4000 frttal járul egy magánosok által ala­pított iskola fölsegélyezéséhez; ebből megenged­hetnők vonatni azon következtetést, hogy tehát az államnak joga támadt, ezen iskola tanárait kinevezni. Mindkét kérdés oly nagy, oly fontos, tisz­telt ház, hogy megvallom, nem tartanám helyes­nek csak mellékesen határozni e tárgyban; an­nálfogva azt vagyok bátor kijelenteni — fön­tartván magamnak azon alkalommal, midőn majd a t. miniszter ur az általa igért törvény­javaslatot elő fogja terjeszteni, hogy e részben talán indítványt is terjeszthessek a t. ház elé — hogy most mellőzve ezeket a kérdéseket, szavaz­nék meg e tételt a folyó évre, (Helyeslés hal fe­lől) de hogy ebből semmi következés ne vonat­hassák jövőre nézve, azt gondolom, hogy ezen 4000 forint nem a rendes, hanem csak a rend­kívüli költségek közt foglalhat helyet. E kér­déshez, annak helyén nekünk protestánsoknak is — kik független iskolákkal bírunk és csak annyiban vagyunk a kormánynak befolyása alatt, és csak annyiban engedhetünk annak dolgainkba befolyást, mennyiben a legfőbb felügyeleti jog őt illeti — van és lesz majdan beleszólásunk, ez tehát reánk is tartozik, mert hogy ha min­den előforduló esetben azt mondhatná a t. ház, hogy ha egy vagy más iskolának segélyt ad, a miniszternek mindjárt joga van professorokat is nevezni: vége lenne a tanszabadság eszméjé­nek is. En ezt fő elvi kérdésnek tartom, és ezért nem kívánnám, hogy mellékesen praecedens al­kotása által legyen eldöntve. Méltóztassék azért megszavazni azon 4000 frtot, de a rendkívüli költségek között. Borlea Zsigmond: T. ház! Én csak azután fogok szólani, miután a brassói gymna­siumrü nézve beadott indítvány elfogadtatik, és pedig bátor leszek szorosan a gymnasiumokra nézve indítványt terjeszteni be. Elnök i T. ház! A ezimre nézve Hódosiu képviselő ur módosítást adott be, melyben a „brassói" és „gymnasium" közé a „román" szót beszuratni kívánja. (Elfogadjuk!) Először bátor leszek a tiszt, házhoz azon kérdést intézni, elfo­gadja-e a czimet ugy, a mint a pénzügyi bizott­ság előadta? (Elfogadjuk! Nem fogadjuk el!) Ké­rem tehát, miután ellentétesek a vélemények, méltóztassanak ezen kérdést szavazattal eldön­teni. Kérem azon képviselő urakat, kik a pénz­ügyi bizottság által tett javaslatot pártolják, méltóztassanak fölkelni. Várady Gábor: Mielőtt a tiszt, iiáz a kérdés fölött szavazna, hozzá kívánnék szólani, (Halljuk!) Ha a t. ház a czimet ugy méltózta­tik elfogadni, a mint van, azon föntartással, hogy a háznak két izben hozott határozata itt megujittatik, az ellen semmi észrevételem; kü­lönben nem fognék a ezimre szavazni, hanem csak ugy, a mint Nyáry Pál t. barátom mon­dotta, hogy ez a rendkívüli költségek közé so­roztassék; de ha a ház két izben hozott hatá­rozatát ez alkalommal is fon kívánja tartani, nem lenne észrevételem az ellen, hogy a ház e helyen is megszavazza, mert ez nem vitiálná e kérdést. Elnök: Bocsánatot kérek, ugy erre vo­natkozólag, mint átalában is, kérem a t. kép­viselő urakat, hogy ha indítványt nyújtanak be,

Next

/
Oldalképek
Tartalom