Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-124

124. országos ülés február 18. 1870. 9 dást ? (Helyeslés jobb felől) talán csak azért, mi­vel az egyház, mint még állam-egyház, nem ugyan maga, hanem hierarchiája sokáig részesült az állam jogtalan kedvezményeiben 1 (FölMáltás bal felől: Jogtalan ?!) Es mivel most már az ab­solut hatalom az egyház fölött többé nem ural­kodik , vajon a különféle vallásokhoz tartozó képviselőkből álló parlament kezdje-e meg most az egyház fölötti gyámkodását? (Helyeslés jobb felől. Ellenmondás bal felől.) Azt mondják némelyek, különösen Pulszky képviselőtársam beszédjére, hogy azon vallássza­badságot, mely Amerikában van, nem lehet ránk alkalmazni. Hoffmann Pált Bizony nem is lehet! Elnök i Kérem a képviselő urat, ne sza­kaszsza félbe a szónokot. (Ellenmondások bal felől). Horváth Mihály: Azt mondta Hoff­mann Pál képviselő ur: nem lehet alkalmazni; de hát mért nem lehet? Azért, mondják, mert ott tabula rasa levén, könnyű volt oly viszonyt alkotni az egyház és állam közt. mint a minőt kívántak. En azon képviselőket, kik azt állítják, arra kérem, méltóztassanak tanulmányozni az Egyesült Államok történetét, és azt fogják látni, hogy az állam és egyház közti viszonyokra néz­ve, egyátalában nem volt ott tabula rasa, sőt ott a legszigorúbb theokratia volt megállapítva, sokkal szigorúbb, keményebb, ridegebb, mint a hajdani zsidó statusben. Az egy Roger Williams merte kimondani a szabad egyház elvet a szabad államban: és mi lett sorsa? Télnek idején, csak­nem meztelen, kénytelen volt a barbár, vad in­diánokhoz szökni a status-hatalom üldözése elől. (Közbeszólás hal felől : A papok elől,) Bocsánatot kérek, nem a papok elől, hanem Massaehusets statusának üldözése elől, mely őt proscribálta, sőt kereskedelmi és más viszonyokban sem en­gedte őt átlépni a status határait, arra kény­szerítve a szabadelvüségtől és szabadságtól lán­goló férfiút, hogy egy vadonba menjen, és ott alapította Providence városát, mely utóbb aztán Rode-Islandba olvadt. Ha tehát ott, hol egy egész századig kellett küzdenie a szabad egyház elvének, mig végre mégis sikerült kivívni a sza­bad egyház elvét, nem látom át, mórt ne pen­gethetnők mi is azon elveket? Halász Boldizsár: Csak az akadályo­kat kell elhárítani! Madarász József : Elfogadjuk ! Horváth Mihály: Azt mondják sokan hogy keresztül kell vinni már valahára a val­lásszabadság és egyenlőség elvét minden követ­kezményeivel; el kell törölni minden maradvá­nyait azon jogoknak és kiváltságoknak, melyek még az egyház kebelében annak hierarchiája ál­tal élvezve fönmaradtak : én ezt lelkem mélyé­KÉPV. H. NAPLÓ 18f| VI bői elfogadom, sőt kívánom, óhajtom; de épen a vallásszabadság s egyenlőség szent elvének nevében követelem, hogy az országgyűlés azokba se avatkozzék, melyek a katholika egyházat, vagy egyátalában bármely egyház autonómiáját illetik. (Helyeslés.) De több ellenvetést hallottam. Némelyek nem biznak abban, hogy a kath. egyháznak sikerüljön hatalmas hierarchiája elle­nében kivívni a maga szabadságát és autonó­miáját ; de vajon ha ez így történnék is, volna-e ebből joga az országgyűlésnek gyámkodást gya­korolni az egyház felett. Am létesítsük a val­lásszabadság s egyenlőség elvét a legvégső kö­vetkezetességgel, törüljünk el minden privilégiu­mot, minden kiváltságot, előjogot, melyet eddig a katholika egyház élvezett, és azután bizzuk magára az egyházra, miként fog végezni a maga hierarchiájával. (Helyeslés jobb felől) Meglehet, a kath. egyház híveinek még hosszú és súlyos küzdelmébe fog kerülni, kivívni a vallásszabadság elvére fektetett autonomikus kormányzatot. Fájdalom, ez megtörténhetik, kivált ha épen a legjobb erők, kiktől ezen szabadság, az autonómia kivitelénél méltán legtöbbet vár­hatnánk, sőt talán méltán megvárhatnék közre­működésüket, megfoghatatlan közönynyel, mer­ném mondani vétkes közönynyel kivonják magu­kat ezen véghetetlen fontos ügyből. (Élénk he­lyeslés jobb felől) Ha azonban e küzdelemben részt fognak majd venni, oly tekintélyek és oly jeles magas elmetehetségek is, minőt például Komá­rom városa igen t. képviselőjében van szerencsénk tisztelni, (Jobb felől helyeslés, bal felől élénk éljen­zés) — magam is azt mondom, hogy éljen — ha moudom, ily tekintélyek, ily nagy elmék is ! részt fognak venni a küzdelemben, kétségkívül | rövid és szerencsés kimenetelű lesz azon küz­I delem. i De történjék ez bármiként, mi köze az or­szággyűlésnek ahhoz, hogy mi történik az egyes egyházak kebelében, feltéve, hogy az, a mi ott történik, nem sérti az állam érdekeit, (Helyeslés jobb felől. Ugy van! ial felől) nem sérti a többi vall ásfelekezeteket. (Éljenzés.) De, azt hallottam, a kath. egyház sokáig | államegyház volt, vannak számos jószágai, ala­pitványai és ezekről számadást, ellenőrködést még sem lehet kívánni a minisztertől, ki eze­ket kezelte. Kétségtelen, számadást kell ezekről kérni; a miniszternek ezen javak kezelését el­lenőrködés és számadás nélkül nem lehet átad­ni ; de ezen ellenőrködés nem az országgyű­lést illeti, nem az országgyűlést, mely különféle vallású képviselőkből áll; (Élénk ellenmondás bal­felől.) A számadás követelése tisztelt ház! majd azon autonomikus egyház tanácsát fogja megil­2

Next

/
Oldalképek
Tartalom