Képviselőházi napló, 1869. VI. kötet • 1870. február 18–márczius 9.

Ülésnapok - 1869-128

128. ^országos ülés február 23. 1870. 101 pedig ezt azért, mert azok ugy hozathatnának fel, mint indokolás indítványom ellenében. A t. közoktatási miniszterhez intéztem több kérdést, melyekre ő, ha tárgyilag felel, tisztába van hozva az, vajon indítványom átalában az ő részéről megczáfoltatott-e vagy nem? De nem ez történt. Én legelőször is fölhoztam neki, hogy mihelyt tárezáját átvette, azonnal kellett volna leltárt a közoktatásügyi állapotokról fel­vennie, kellett volna pedig ezt tennie annyival inkább, mert az eddigi kormányok nálunk ezt tenni mind elmulasztatták, kellett volna neki ezt annyival inkább tennie, mert az elemi köz­oktatásügyről, mint mondám, csak 1864-65-ről fekszenek előttünk hivatalos adatok. Ezt ő nem tette. "A közoktatásügyi minisztériumnak nem lett volna szabad elmulasztania azon rendsza­bályokat, melyek arra szolgálandottak, hogy az elemi oktatásügyi törvény végrehajtását végre­, valahára megkezdeni lehessen. Es midőn én neki ezen szemrehányást tettem, nekem ő erre azt feleié, hogy sem Porosz-, sem Francziaorszagban nincs végrehajtva a népoktatástigyi törvény még egészen. S midőn azt mondám, miért nem ment el Privigyére, 0-Budára, Székes-Fehérvárra, hogy igyekezett volna a népoktatási törvény végre­hajtásának tiszteletet szerezni az izgatások ellené­ben : ekkor még nekem II. Katalin czárnőnek az ő kedvenez-miniszterével tartott doux entertienseiről, pásztor-óráiról beszélt. Midőn én a tanfelügye­lőkről és átalában véve közoktatásunk hiányairól, az előterjesztett költségvetési előirányzat részei­ről szólottam, és felhívtam a t. ház figyelmét arra, hogy átalában véve annak megszavazásá­hoz ne járuljon addig, mig a miniszter ur az 1864/65-ki adatok helyett ujabbakat elő nem terjeszt: akkor ő nekem azt mondja, hogy én luxust akarok, palotákat akarok, de el akarom hanyagolni a legfőbbet, a népoktatást. Maga az indítvány, t. ház, — részemről legalább azt hiszem — ily érvekkel invalidálva nincs, és én most is, miként akkor tettem, azon óhajtásomat fejezem ki, hogy a t. ház a költ­ségvetési előirányzatot addig ne tárgyalja, mig alaposan és hitelesen nem vagyunk értesülve azok felől, mikről értesülnünk kell, ha a budge­tet alaposan tárgyalni akarjuk. Föntartom indít­ványomat. (Mélyedés a szélső bal oldalon.) Elnök: Horváth Mihály képviselő ur ki­ván-e szólani? Horváth Mihály: T. ház! (Halljuk!) Miután Hoffmann Pál képviselőtársam indítványa lényegesen ugyanaz, mint az enyém, csak némi­leg más szavakkal van szövegezve, pártom pedig inkább megnyugszik a másik szövegezésben : én indítványomat visszavonom. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Következik Ghyczy Kálmán ur. Ghyczy Kálmán: T. ház! Nem lehet föladatom megújítani azon hosszas vitát, mely az indítványommal közelebb vagy távolabb össze­köttetésben levő kérdések felett e házban foly­tattatott. Nem is volt szándékom egyéb, mint az, hogy egyszerűen kijelentsem véleményemet egynémely itt e házban fölmerült alapelvek fe­lett, és áttérjek azután indokolására azon indít­ványnak, melyet a ház asztalára letettem. Nem lehet azonban, hogy mielőtt azt tenném, néhány szóval ne válaszoljak azokra, miket a t. vallás­os közoktatásügyi miniszter ur épen most ter­jesztett a ház elé. Nekem rendszerint az a szerencsétlenségem van, hogy midőn a t. miniszter urnák válaszol­nom kell, arra kell őt figyelmeztetnem, hogy többnyire oly kérdésekre feleit, melyeket hozzá nem intéztem. (Igaz ' bal felől.) Most is így tör­tént válaszának egy igen nevezetes részével. 0 azt monda, hogy én megtámadtam őt azon állásnál fogva, melyet a katholikus autonómia ügyében elfoglalt és ezen állításának indokolására elősorolta mindazon tényeket, melyek a katholi­kus autonómia ügyében azon időtől fogva történ­tek, midőn a püspöki kar által elkészíttetett a katholikus egyház autonóm szerkezetének azon alaptervezete, mely 1868-ban egy conferentia elé terjesztetett. Az ezután azon conferentia után történt tényekről én egy szót sem mondtam, s kijelentem, hogy ezen tényeknek törvényessége ellen észrevételt nem teszek és csupán azt tar­tom fen magamnak, hogy a ki tudja miként alakulandó katholikus autonóm testület által ho­zandó határozatokra nézve, a mennyiben azok a vallási és egyházi körön túlmenve, a polgári ha­tóság, a törvényhozás körébe is vágnának, a háznak határozatát annak idejében felhívjam [Helyeslés bal felől.) A mire én észrevételt tettem, az egészen más. Emlékezni méltóztatnak, hogy bátor voltam fölhívni a kath. autonómia szer­vezetére nézve a püspöki kar által megállapított szabályok iránt figyelműket, különösen azon szem­pontból, hogy ezen szabályok egyik pontjában az foglaltatik, hogy ezen szabályok ő felségének szen­tesítése után, tehát az országgyűlés minden meg­kérdezése nélkül, azonnal érvényesek, és azon né­zetet voltam bátor kifejezni, hogy köztudomású, miszerint ezen alapszervezet miniszter úrral is közölve levén, az általa — a mint állíttatik — helyeseltetett. Eötvös József báró cultuszmi­niszter : Ki által? Ghyczy Kálmán : Azt mondottam, hogy ez mindaddig, mig miniszter ur ezt tagadni nem fogja, bebizonyitottnak lesz tekintendő, erre eddigi előterjesztésében legalább feleletet nem kaptam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom