Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-108
60 108. országos Ülés január 29. 1870. kavicsot is megmozdított volna? Vagy kérdem, miért nem gondoskodott akkor e törvényjavaslat beterjesztéséről és így kellő ellenőrködés mellett arról, hogy az előbbi rendszer a törvény által szentesittessék ? Akkor mindenesetre nem történtek volna azon bajok, melyek mostan történnek, hogy t. i. az absolut kormány által átvett hiányos rendszer és kezelési mód s a személyzet mind mai napig megmaradtak, s mint nyilt sebek tátongnak a közlekedési minisztérium testén. Meg vagyok győződve, hogy azon keserű megtámadások, melyeknek egy derék képviselőtársunk és a kormánynak egy főhivatalnoka itt ki volt téve, nem lett volna kitéve, hogyha a közvélemény meg lett volna nyugtatva az iránt, hogy az előintézkedés és kellő ellenőrködés épen az államut építési szakban megtörténik: mert minden hiány, mely ott észlelhető volt, koránsem a vasútépítés körül forog, hanem egyenesen az államut építési szaknál fordul elő. (Ellenmondás bal felől.) Meglehet, ott is vannak hibák, senki sem tökéletes, és az államtitkár ur maga is kijelentette, hogy ő a maga véleményét nem tartja kifogáson kívülinek; de hogy az utak körüli intézkedésekben rejlik a megtámadások főoka; arról meg vagyok győződve. Én részemről csak azon esetben lehetek megnyugtatva, ha a t. miniszter ur határozott nyilatkozattal biztosítja itt a közvéleményt, ugy mint csekélységemet is , hogy az államutépitészetre nézve a kellő ellenőrködést oly módon, mint én ezt határozati javaslatomban mind a három irányban ezélba vettem, rögtön életbe fogja léptetni. (Helyeslés.) Tiszteletteljesen bátorkodom tehát fölkérni a miniszter urat: méltóztassék egy erélyes lépéssel a fenemiitett irányban hatni, és az absolut kormánytól átvett közegeket, melyek csakugyan ezen bajnak okai, szétrobbantani; (Derültség) mert én részemről meg vagyok győződve, hogy a míg a kezelés ezen kezekben marad, a bajon segítve soha sem lesz. Én tehát, ezen okoknál fogva, ha a t. miniszter ur a keUő nyilvánosság behozatalával,— mert csak egyedül ez a kellő óvszer — e bajon segíteni nem fog, egy fillért sem vagyok hajlandó megszavazni az említett államutak építési költségeire : (Éljenzés a bal oldalon) mert meg vagyok győződve, hogy azon összegek nagy része nem a kellő helyre fordíttatott. Mert nem az az oka annak, hogy kevés volt eddig az öszszeg és az államutak nem tartathattak fön, hanem oka volt, hogy azon pénzek nem fordíttattak oda, hova destinálva voltak. A mi t. képviselőtársam Mocsáry módositványát illeti, melyet határozati javaslatomra tett, megvallom, miután mind lényegében, mind czéljára nézve az enyémmel ugyanazonos s csak más szavakkal van kifejezve, elfogadnám; de miután azt tartom, hogy az én határozati javaslatom sokkal határozottabb és a mostani rögtöni segitsegkövetelest inkább fejezi ki: bátor vagyok azt a t. háznak figyelmébe ajánlani addig, mig a tiszt, miniszter ur nyilatkozata meg nem győz arról, hogy a nevezett három irányban a kellő ellenőrködés, a kellő nyilvánosság be fog hozatni. (Helyeslés.) Mikó Imre gr. közlekedési miniszter: A t. képviselő ur határozati javaslatára vonatkozólag legelsőben azt monda, hogy informáltatta magát, és végire járván a dolognak, nem ugy találta a dolgot, a mint mondottam. Igen sajnálom, hogy nem szolgálhatok most a múlt év május havában kiment rendelettel: de nem tudom, honnan vette alapját azon állitásnak, hogy az, a mit én mondtam, nem felel meg a valóságnak ? (Helyeslés.) A másik pontra nézve azt mondám tegnap, hogy a közigazgatás körében a vitának egy határozati javaslat tárgya nem lehet; most is azt mondom. Különben a visszaélésekre és azokra a napirenden levő kihágásokra, a miket méltóztatott fölhozni, ha figyelmeztet, és e tekintetben Simonyi Ernő ur példáját követi, köszönettel veszem ; de így átalános gyanúkra nem felelhetek. (Helyeslés.) Paczolay János: A tisztelt miniszter ur előadása folytán kénytelen vagyok nyilatkozni az iránt, hogy még a helytartó tanács megállapította azon rendet, miszerint az utak építésére szükséges anyagok kihordassanak, a mire mindenütt az illető községek, — pedig 25 százalékkal olcsóbban vállalkozhatnak. E rendszer íolytattatott megyénkben körülbelü] három éven át, és a lakosok tökéletesen meg voltak e rendszerrel elégedve, és magokra vállalták a födanyagot, és azt minden évben tökéletesebben, sőt mondhatom, talán nagyobb mértékben kihordták azt. Egy év múlva minden elegendő ok nélkül a községektől ezen jótékonyság el lön véve és átalános vállalkozóknak magasabb áron adatott ki, mint azt a községek teljesítették. A községek a t. minisztériumhoz föl is írtak és orvoslást még ma sem kaptak. Igen furcsa azért, hogy a szegény adózó nép kénytelen olcsóbban kiszállítani a födanyagot a vállalkozóknak, mint a mennyit a vállalkozóknak fizetnek, és a nyereség nem az államnak pénztárába, hanem a vállalkozók zsebébe foly. Ez mindenesetre oly visszaélés, mely továbbra fen nem tartható. (Élénk helyeslés.) Mikó Imre gr. közlekedési miniszter: Képviselő urnák meg én szolgálok egy más példával. (Halljuk! Halljuk:) Temes vármegye mostan elhalt főispánja azt jelentette
