Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-106

106. oruágot öléi január 27. 1870. 23 „Jóllehet Hollán Ernő képviselő ellen, mint a közlekedési minisztérium államtitkára ellen, a képviselő ház nyilvános ülésében történt megtá­madások kizárólag puszta ráfogásokon és hírlapi híreken s eddig semmi nemű biztos alapon nem alapulván, a képviselőház további közbenjárására okot nem szolgáltatnak; miután azonban ezeknek folytán maga Hollán Ernő képviselő hivatalnoki állásának teljes igazolása végett arra kérte a kép­viselő házat, hogy ezen gyanúk és ráfogások tö­kéletes alaptalanságának kiderítése végett kebe­léből egy bizottmányt küldjön ki: alulírott in­dítványozza, hogy öt tagból álló bizottság kül­dessék ki, mely mind a megtámadásokra szol­gált és a bizottmány elé benyújtandó, mind az igazolás végett előmutatandó adatokat megvizs­gálván, mielébb véleményes jelentését terjeszszebe." (Sok felől helyeslés.) Széll Kálmán jegyző (újrafelolvassa Zsedényi Ede indítványát.) Elnök: T. ház! Nem tudom, ha a t. ház ezen indítványt, mely talán mindenek előtt kinyomatandó lenne, most a költségvetés tárgya­lásával akarja-e összekapcsolni 1 vagy pedig miu­tán ez nincs összefüggésben magával a költség­vetéssel, azt kivánja-e a ház, hogy az a tár­gyalás befejezése után valamikor napi rendre tű­zessék? (Fölkiáltások: A költségvetés tárgyalása után !) Tehát a költségvetés tárgyalásának befeje­zése után fog napirendre tűzetni. (Helyeslés.) Péchy Tamás: T. ház! Nem volt szán­dékom fölszólalni a folyó évi költségvetés tár­gyalásánál, most, midőn már beléptünk azon évbe, melyről a költségvetés szól. (Zaj.) Elnök: Kérem a t. házat, méltóztassék csendben lenni és a szónokot kihallgatni. Péchy Tamás: Mondom most már mi­dőn beléptünk az évbe, melyről a költségvetés szól, megtakarításokat leginkább csak ott lehetett volna eszközölni, a hol a befektetésekről van szó; legalább részemről nem lehetett ezélom megtaka­rítási indítványokat tenni; mivel azonban a ház egy t. tagja által erős vádak emeltettek a közlekedési minisztérium ellen, és mivel nézetem szerint sen­kire bármely párthoz tartozzék is, közömbös nem lehet, hogy a ház e tekintetben miként fog hatá­rozni, kötelességemnek ismertem felszólalni: (Zaj) mert a ház e részbeli határozata nagy befolyással lesz az ország hitelére nézve. Ha a tisztelt közi. állam­titkár megczáfolta volna mindazt a mi a ház­ban ellene vádul felhozatott, (Felkiáltások jobb felől : Megczáfolta) akkor sem szólaltam volna fel; de mivel nézetem szerint egyetlen egyet sem ezáfolt meg (Derültség.) kötelességem felszólalni, mert, mint mondám: az ország hitele szenvedne e hatá­rozatlanság vagy pedig bárminemű eltouchirozás következtében. A közi. minisztérium vádoltatott egyrészről nagyobbszerü mulasztásokról, más részről az or­szágra nézve káros érdekeltségről. Mulasztással vádoltatott először a közlekedési utakra vonatko­zólag. (Zaj. Sokan távoznak.) Szontagh Pál (csanádi): Elmenni szabad, hallgatni kötelesség. Elnök (csenget): Kérem a házat, méltóz­tassanak csendben lenni, mert különben kénytelen leszek az ülést a házszabályok értelmében felfüg­geszteni. Péchy Tamás: A közutakra n ézve nem felelt meg mondom a vádakra, mert nézetem sze­rint saját maga nem teljesítette azon elveket, melyeket előbb fölállított volt. Azt mondta a törvényhatóságokhoz intézett irataiban, hogy ezentúl az állam azokat a vonalakat fogja átven­ni, melyek a vaspályákra vezetnek, nem pedig azokat, melyek eddig többnyire az állam által kezeltettek és melyek ezzel parallel mennek. Mégis én részemről egy példát sem tudok, hogy ezt teljesítette volna; sőt ellenkezőleg most is ugyanazokat kezeli az állam, melyeket előbb ke­zeit, melyek t. i. a vaspályákkal parallel mennek s melyekre így legkevesebb szükség van. A csatornákra nézve vádoltatott a közmun­ka minisztérium azzal, hogy ámbár az állam-köl­csön tulajdonképen csatornákra is vétetett fel, mégis egyetlen egy tervezettel sem állt a képvi­selő ház elé, mely valamely csatorna kivitelére vonatkozott volna. E tekintetben az államtitkár ur azzal indokolta a közmunka miniszter ur mu­lasztását, mivel úgymond oly csatorna nincs, mely nagyobb mérvű előnyöket nyújtana; elmondotta, hogy a pest - csongrádi csatorna építése mily ne­hézségekkel járna, elmondotta, hogy a másik két csatorna mely tervben volt, inkább földmivelési czélokra való és így nem tartozhatik azok sorába, melyek a közlekedést nagyobb mérvben előmoz­dítják; de ezt sem lehet czáfolatnak venni azok ellen, mik felhozattak, mert nem hihető, hogy Magyarországon több csatorna nem volna tervben, mint az emiitettek; de más részről a földmive­lési czólok is mindenesetre olyanok, melyek ily munkálatoknál tekintetbe veendők. Pősuly azonban mind a vádnál, mind a vé­delemnél a vasutakra fektettetett, és méltán: mert tulajdonkép közmunka minisztériumunk még esak e tekintetben adott életjelt. A vasutakra nézve kétféle intézkedés tör­tént eddig hazánkban. Az egyiket még a múlt kormány tette, a másikat már a mi miniszteriu műnk. A múlt kormány által tetteket, mint állam­titkár ur magát kifejezte, a kiegyezés folytán respeetálni kellett, azok változhatlanok voltak. De maga az államtitkár ur, mint Tisza Kálmán

Next

/
Oldalképek
Tartalom