Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-115
115. országos illés február 8. 1870. 229 még azon térről is leszoríttassanak a nemzetiségek, melyet épen ez alkotmányos kormány létezése előtt birtak. Meglehet, a t. kormány erre azt fogja mondani, hogy önkormányzat létezik és ha hiba vagy sérelem történt, ez csakis a megyei hatóságot illetheti. Tisztelt ház! Nem is akartam én egyenesen vádolni, ha ugyan szabad vádolni a kormányt e tekintetben, — hanem attól tartok, hogy, ha majd az önkormányzat is elfog vétetni, a mire, sajnos, kilátás van, hogy akkor épen a kormány részéről lesz azon tétlenség e tekintetben, a mit most a helyhatóságok mutatnak és attól tartok, hogy a rendezés alkalmával sokkal mostohábban fogja a kormány a helyhatóságokat a nemzetiségek irányában össze állítani, mint az jelenleg van. Továbbá a nemzetiségi törvény 27.§-anémi kilátást helyez e nemzetiségeknek, hogy bizonyos hivatalokra érdemes és alkalmas egyének számára alkalmaztassanak saját kebelükből. Én t. ház, megvallom, nem fektetek nagy súlyt ezen kedvezményre: mert nemzetem előmozdítását nem hivatalosztogatásban, hanem annak kielégítésében találom, mert csak így lehet egyetértés e hazában. (Tetszés.') Hanem mindamellett rósz néven veszem a kormánynak, hogy akkor, midőn törvény van és törvény biztosítja a nemzetiségeket e tekintetben, mostohábban jár el, mint jártak a múlt kormányok. Példát lehetne fölhozni, hogy a törvényhatóságok élén nem magyar nemzetiségű főispánok és kapitán}^ok állottak akkor és most ezen helyek részint betöltetlenül hagyatnak, részint pedig oly egyénekkel töltetnek be, a kik a kormányzást abban tartják, hogy a 4000 frt fizetésért négyszer egy évben megjelennek az ülésekben, sőt vannak oly megyék is, melyek a másik megye főispánja által kormányoztatnak; pedig a budgetben ugy látom, hogy mind az egyik, mind a másik megye főispánja számára a fizetés kijár. (Fölkiáltások: Szatmármegye! KövárvidéJc!) Meglehet, t. ház, e kormányzás a belügyminisztériumra nézve igen üdvös : hanem, hogy ez megelégedést nem szülhet az illető megyékben, azt kétségbe vonni nem lehet. (Helyeslés a bal oldalon.) Nem lehet kétségbe vonni, annyival inkább, mert mint tudom, azon törvényhatóságokból az illető nemzetiségi lakosok nagy számmal kérvénynyel is járultak a miniszter úrhoz ; sőt tudom bizonyosan, hogy Aradmegye vagy 6 — 7 ezer aláírással ellátott kérvényt nyújtott be a kormánynak . egy román nemzetiségű főispánért és ezt már vagy hat hónap óta a kormány máig sem méltatta feleletre. Mint előbb is mondám, én hivatalokra, méltóságokra nagy súlyt nem fektetek; de az illető kérvényezők sem, fektettek erre súlyt, mert ők nem személyekért, hanem elvért kérvényeztek és azt akarták keresztülvinni. Mert mihelyt egyszer törvény által van ezen joguk biztosítva, akkor jogosan követelhetik, hogy a kormány ne vonja meg azt tőlük. Mind ezek után, t. ház, mint beszédem elején is előadtam, én semmi nehézséget nem akarok tenni ezen költségvetés megszavazásánál: készséggel megszavazom azt az egész felelős kormánynak és készséggel megszavazom épen a t. belüg3?miniszterét is azon reményben, hogy legalább ezentúl szemelőtt fogja tartani, hogy e hazában nemcsak magyar nemzet, hanem több nemzetiség is létezik, kiknek érdekében szintén kormányoz. (Helyeslés.) Kiss János : T. képviselőház! Midőn az államköltségvetés tárgyalás alá kerül, ez egyik legnevezetesebb tárgya az államnak, mert itt nemzetiség és valláskülönbség nélkül a honpolgárok egyenlően megadóztattatnak. Első sorban kötelessége pedig a népképviselőnek, hogy ott, a hol a nép vagyonáról és véréről van szó, megszólaljon azon értelemben, a melyben ezt tenni megígérte programmjában, kerületével szemközt és egyszersmind az összes hazával szemközt, is. (Helyeslés a szélső bal felől.) Meglepetve kell észrevennem, hogy a mostani költségvetésben a belügyminisztérium részéről 478,000 és néhány száz írttal több van előirányozva, mint a múlt esztendőben, a mely előirányzatnak eredménye, ugy látszik, az lenne' hogy 8 millió frt adósságot csinálnának a folyó évben , miután annyival több lenne összes kiadásunk, mint a mennvi bevételt fel tudunk mutatni. T. képviselőtársam Várady Gábor elősorolta, hogy a belügyminisztérium 1848-ban mennyi személyzettel volt képes a hazát kormányozni, akkor, midőn a hazában mennyi baj tornyosult a nemzetre, midőn az alkotmányos kormánynak annyit kellett küzdenie; és előadta, hogy mégis félannyira sem ment a személyzete, mint mennyire most előírva van. Másodszor figyelembe kell venni, hogy a mostani költségvetés tételei között oly nyugdijak fordulnak elő, a melyeken a nép megbotránkozik és melyeknek csak említésétől is irtózik. (Helyeslés a szélső bal felől.) Előfordulnak továbbá a költségvetésben oly intézmények a kormányzatnál, a melyeket tilt a 48-ki törvény. Ilyen az erdélyi kir. biztosság, ilyenek továbbá az Erdélyországban még most is fenálló csendőrök. Ezek oly intézmények, melyeket a 48-ki törvény nem ismer és melyek az alkotmány szerinti kormányzás keretébe be nem férnek. Méltóztassék a t. ház figyelembe venni, J hogy mig a közigazgatás költségének keretébe I az összes megyék költségei is bevannak véve — ó