Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-112

112. országot fflés február 4. 1870. 149 ágainak emelésére előirányzott ezim 4-ik pont­jánál a magyar borok kivitelének könnyítésére czélzó intézkedésekre 6000 frtot kér megszavaz­tatni." (Maradi) Gorove István közgazdasági mi­niszter: Ha a t. ház hajlandó ezen összeget megszavazni, megvallom én azt igen indokolt­nak találnám. En is ugy vagyok meggyőződve, hogy a magyar bortermelés jövője azon föladat megfejtésében fekszik, hogy a bor kivitelének előmozdítása eszközöltessék. A borászat akkor fog emelkedni hazánkban, ha a szőlőmivelés a bor mivelésétől el fog különittetni, t. i. ha más osztály föladata lesz a szőlőt mivelni, és más osztályé a pinezét kezelni. Ha ezen föladata meg lesz fejtve, csak akkor érhetjük el, hogy boraink kivitele emelkedni fog. Azon tapasztala­tok, melyeket nemcsak a kormány, hanem egy­átalában a közönség azon része is tett, mely a bor készítésével foglalkozik, abban egyeznek meg, hogy Magyarországnak viszonyai a lehető leg­kedvezőbbek arra, hogy a borban oly kiviteli czikket nyerjen, mely legfölebb csak a faj tekin­tetében fog különbözni azon országokétól, hol a legjobb minőségű borokat készítik. Ha tehát a beadott indítvány oda czéloz, hogy a kormány­nak kötelességévé tétessék a bor kivitelét elő­mozdítani, akkor helyesnek látom, hogy elfogad­tassák. (Fölkiáttások jobb felől: A módját!) A mi a fölhasználás módját illeti, az nézetem szerint az volna, hogy alakulna az országban egy vagy két bor-kiviteli társulat, melyek tisztán a bor kivitelével foglalkoznának, s mely társulatok működését előmozdítani volna föladata a kor­mánynak. Vannak is már eziránti beadványok a kor­mánynál, és csakis kereskedelmi viszonyok okoz­ták azt, hogy ezen czélzatok eddig ki nem vi­tethettek. A kormány kötelességének tartaná ezen társulatoknak egy vagy más kedvezményt adni; kötelességének ismerné például, hogy azon vonalakon, melyeken ezen társulat borai a kül­földre szállíttatnának, a társulat számára szál­lítási kedvezményeket eszközöljön; föladatának ismerné, hogy, ha e társulatok szabályaikat kel­lőkép alkotnák, magára a jövedelmi adózásra nézve is kedvezményeket nyújtson; a kormány föladatai közé volna számítandó az, — ha ugyan Kovách László képviselő ur indítványa elfogad­tatik — hogy vagy tőkéinek kamatai bizonyos fokig garantiroztassanak vagy egyátalában hoz­zájáruljon a kormány, hogy az ily társulatoknak pinczekezelői sególyeztessenek oly föltétel alatt, hogy bocsássák a közönség azon részét a társu­lat pinezéibe a borkezelés gyakorlati megtanu­lása czéljából. Ezek volnának azon módok, me­lyekkel a kormány a borászat s a borkivitel előmozdítására segédkezet nyújtani kötelességéi nek ismerné. (Helyeslés.) Simonyi Lajos b.: T. ház! Távol van tőlem, hogy a bortermelés fontosságát ha­zánkban legkevésbé is kétségbe vonnám; de midőn ezt teszem, egyszersmind kifejezem azon nézetemet, hogy a jelenlegi viszonyok közt ál­talában, de különösen a mi a bor kivitelt illeti, az leginkább egyesek szorgalma által eszközöl­hető, és azért a mi az állam subventiót illeti, e tekintetben különösen a mi azon összeget il­leti, azt én ily fontos tárgynál, ha az állam hozzájárulni akarna; úgyszólván semminek tar­tom. Atalában nem tartom sohasem ezélszerü­nek azt, ha a kormány előirányzatában kimondja azt , hogy bizonyos összeggel saját körében kormányozhat és elintézheti azon ügyeket, me­lyek rá bízattak ; akkor egyes képviselők által történjék fölszólalás és több adassék a kormány­nak, mintsem ö maga kér. Elismerjük azt, hogy ezen előirányzatban a kereskedelem és földmi­velés emelésére kért összeg csekély: jellemzi ez helyzetünket, jellemzi szegénységünket; hanem épen azért, mert ez a nézetünk, nem óhajthatom hogy egyes tételekbem melyeknek czélszerüsége fölött nem vagyunk kellőleg meggyőzetve, tul­Madásokat tegyünk, annál is inkább, mert a pénzügyi bizottság nézete, és a miniszter előadása ezen hitünkben megerősít. Ha a miniszter jövőre szükségesnek, czélszerünek tart ily összeget, ak­kor előterjesztést tehet — de igy hamarjában elintézni azt nem lehet. (Helyeslés.) Tisza Kálmán: T. ház ! Előre bocsá­tom, hogy magam is bortermelő vagyok és hozzá épen azon megyének, melyhez tartozom, nagy vi­déke bortermelő; hogy tehát, már azon szem­pontoknál fogva is, ha valami iránt részrehajló akarnék lenni, az bizonyára a bortermelés érde­keinek előmozdítása lenne. Azt is tartom, hogy a bortermelést és a borkereskedést előmozdítani, a kormánynak hazánkban okvetlen kötelessége. Kötelessége jelesen a bortermő vidékeknek jó közlekedési vonalak által a borpiaezokkali ősz­szekötése; kötelessége a szállítási tariffára gya­korolható befolyás és mindenek felett czélszerü kereskedelmi szerződések kötése utján oda töre­kedni, hogy a vámok a borkeredésre előnyösek legyenek. Ezek nézetem szerint azon módok, melyekkel az államkormánynak a borkereske­dés előmozdítására hatnia kell; de nem tartom ily módnak azt, hogy egyenesen egy vagy más társulat subventionáltassék: mert, engedelmet ké­rek, ezen esetben mi okból lehetne megvonni ezt a gyapjú, búza, sertés, marha stb. kereske­déstől ? A kereskedés a magán vállalat dolga, a kormánynak, mint mondám csak közlekedési esz­közök teremtése és kedvező vámtariffa által kell

Next

/
Oldalképek
Tartalom