Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.
Ülésnapok - 1869-111
136 111. országos ülés február 3. 1870. Hodossy Imre előadó: Mindenekelőtt megjegyzem, hogy nekünk a felsőház jegyzőkönyvi kivonatához e helyen semmi közünk, s az tanácskozásunk tárgyát nem képezi; én tehát azért arra nem reflectálok; (Helyeslés) hanem bátor leszek arra nézve, a mi a dologra tartozik, néhány észrevételt tenni, T. barátom azt emelte ki, hogy nem tartja helyesnek, hogy a törvény nem lép rögtön életbe a vidéki gabnaesarnokoknál, valamint azt sem, hogy az illető gabnacsarnokok névszerint állapíttassanak meg, a melyekre e törvény vonatkozik, melyek t. i. valamely alapszabály értelmében gyakorolják a bíráskodási jogot. Én magam részéről a főrendi háznak a központi bizottság által ajánlott szövegét a leghatározottabban ajánlom. Az első pontban ugyanis a főrendi ház módositványa helyesebb mindenesetre a képviselőházénál azért: mert azt, hogy tényleg mely gabnacsarnokban gyakoroltatott e bíráskodás, valóban nagyon nehéz volna constatálni, hacsak minden egyes esetben vizsgálat nem történnék arra nézve, hogy volt-e erre eset vagy nem ? Másodszor megtörténhetik az is, hogy valamely gabnacsarnok ily bíráskodást gyakorolt, de jogtalanul, miután nem volt rá hivatva, vagy mert tán alapszabályából e jog nem tűnik ki. Ez tehát a képviselőház szerkezeténél föltétlenül jobb és helyesebb, A 2-ik pont okvetlen szükséges arra nézve, hogy a törvény világos legyen. Gyakorlati jogásznak különösen tudnia kellene, hogy más bíróságoknak, mint melyek névleg meg vannak nevezve, lehetetlen működni egy országban az igazságszolgáltatás megzavarása nélkül. Fölteszem az esetet, hogy valamely elmarasztalt fél oly gabnacsarnok bíróság Ítélete ellen semmiségi panaszt találna terjeszteni a semmitő törvényszékhez, arra hivatkozván, hogy e gabnacsarnok nincs jogosítva a törvény értelmében ily bíráskodásra. Ha most nem fogna előbb miniszteri rendelet utján névleg fölsoroítatni mindazon gabnacsarnok, mely ily bíráskodásra hivatva van, kérdem: honnan fogja a semmitőszék annak kritériumát meríteni, hogy csakugyan van-e hivatva e gabnacsarnok e bíráskodásra vagy nem ? (Helyeslés a jobb oldalon.) Megint ott volnánk, hogy nem tehetne egyebet a semmitő törvényszék, mint hogy investigatiót tartana az iránt, vajon volt-e eset a perrendtartás behozatala előtt ily bíráskodásra vagy sem? Ez pedig a semmitőszék eljárásával meg nem egyeztethető. Miután tehát kell, hogy a törvény e tekintetben világos legyen, szükséges, hogy a miniszter ur a gabnacsarnokokat névszerint megnevezze, előrebocsátott vizsgálat nyomán; erre pedig kell neki a szükséges időt megadni, és azért lehetetlen az, hogy e törvény azonnal életbelép tettessék. (Helyeslés a jobb oldalon.) Más helyzetben van a pesti tőzsde, melyre nézve ily nehézségek elő nem fordulnak. Miután t. i. a törvényjavaslat legelső kiindulási pontja az volt, hogy a pesti tőzsde nehezen nélkülözné e bíróságot, mielőtt az átalános törvény életbe léptettetnék : erre nézve a kivételt meg kellett tehát tenni és itt a bíráskodási jogot azonnal életbe léptetni. (Helyeslés.) En tehát ajánlom továbbra is a szerkezetet. (Helyeslés jobb felől.) Máttyus Arisztid: A ház-szabályok 128. b) illetőleg c) pontja értelmében vagyok bátor néhány szót felelni előadó urnák. 0 jónak látta azt mondani : mit kell gyakorlati jogásznak tudni és mit nem. Midőn azt indítványoztam, hogy a felsőház előterjesztéséből elhagyassák azon meghagyás, miszerint a kereskedelmi és igazságügyi miniszterek nyilvánosságra fogják hozni az illető termény- és gabnacsarnokokat, akkor én nem azt akartam kifejezni , hogy a névsornak ily nyilvánosságra való hozatala egyátalában elmaradjon; — sőt azt hiszem, hogy központi előadó ur, mint szintén practicus jurista, nem is érthette máskép indítványomat, mint ugy, hogy a kereskedelmi és igazságügyi miniszterek tegyék ugyan közzé a névsort, de hogy a névsor közzétételére vonatkozó meghagyás a törvénybe nem való. Győrffy Gyula: Nem hagyhatom megjegyzés nélkül az előadó urnák azon észrevételét, mintha a felsőház jegyzőkönyve nem képezné a tárgyalás alapját; ezen jegyzőkönyv nem egyéb, mint indokolás, ha ugyan foglalna ilyet magában. Ha tehát a felsőháznak valamely javaslata vagy indítványa tárgyalás alá vétetik, nagyon természetes, hogy azzal kapcsolatban a felsőház jegyzőkönyve is, mint azon okmány, melyben az indokolás foglaltatik, tárgyalás alá veendő. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 2-ik pontot a központi bizottság véleménye szerint, vagy nem 1 ? (Elfogadjuk! Nem!) A kik elfogadják, méltóztassanak fölállni, (Megtörténik.) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 3-ik szakaszt) Mihályi Péter jegyző (olvassa Máttyus Arisztid módositványát): „A 3-ik és 4-ik §. kimarad s helyébe a képviselőház által elfogadott szerkezet 3-ik §. tétetik, mely igy szól: „E törvény kihirdetése után azonnal hatályba lép." Hodossy Imre előadó: Azt hiszem, kifejtettem a központi bizottság nézeteit, melyeknél fogva az általa javaslott szerkezetet megtartatni kívánja,
