Képviselőházi napló, 1869. V. kötet • 1870. január 27–február 17.

Ülésnapok - 1869-111

136 111. országos ülés február 3. 1870. Hodossy Imre előadó: Mindenekelőtt megjegyzem, hogy nekünk a felsőház jegyzőkönyvi kivonatához e helyen semmi közünk, s az ta­nácskozásunk tárgyát nem képezi; én tehát azért arra nem reflectálok; (Helyeslés) hanem bátor leszek arra nézve, a mi a dologra tartozik, né­hány észrevételt tenni, T. barátom azt emelte ki, hogy nem tartja helyesnek, hogy a törvény nem lép rögtön életbe a vidéki gabnaesarnokoknál, valamint azt sem, hogy az illető gabnacsarnokok névszerint állapít­tassanak meg, a melyekre e törvény vonatkozik, melyek t. i. valamely alapszabály értelmében gyakorolják a bíráskodási jogot. Én magam részéről a főrendi háznak a központi bizottság által ajánlott szövegét a leg­határozottabban ajánlom. Az első pontban ugyanis a főrendi ház mó­dositványa helyesebb mindenesetre a képviselő­házénál azért: mert azt, hogy tényleg mely gabnacsarnokban gyakoroltatott e bíráskodás, va­lóban nagyon nehéz volna constatálni, hacsak minden egyes esetben vizsgálat nem történnék arra nézve, hogy volt-e erre eset vagy nem ? Másodszor megtörténhetik az is, hogy valamely gabnacsarnok ily bíráskodást gyakorolt, de jog­talanul, miután nem volt rá hivatva, vagy mert tán alapszabályából e jog nem tűnik ki. Ez te­hát a képviselőház szerkezeténél föltétlenül jobb és helyesebb, A 2-ik pont okvetlen szükséges arra nézve, hogy a törvény világos legyen. Gyakorlati jogász­nak különösen tudnia kellene, hogy más bírósá­goknak, mint melyek névleg meg vannak ne­vezve, lehetetlen működni egy országban az igaz­ságszolgáltatás megzavarása nélkül. Fölteszem az esetet, hogy valamely elmarasztalt fél oly gabnacsarnok bíróság Ítélete ellen semmiségi pa­naszt találna terjeszteni a semmitő törvényszék­hez, arra hivatkozván, hogy e gabnacsarnok nincs jogosítva a törvény értelmében ily bírás­kodásra. Ha most nem fogna előbb miniszteri rendelet utján névleg fölsoroítatni mindazon gab­nacsarnok, mely ily bíráskodásra hivatva van, kérdem: honnan fogja a semmitőszék annak kri­tériumát meríteni, hogy csakugyan van-e hivatva e gabnacsarnok e bíráskodásra vagy nem ? (He­lyeslés a jobb oldalon.) Megint ott volnánk, hogy nem tehetne egyebet a semmitő törvényszék, mint hogy investigatiót tartana az iránt, vajon volt-e eset a perrendtartás behozatala előtt ily bíráskodásra vagy sem? Ez pedig a semmitő­szék eljárásával meg nem egyeztethető. Miután tehát kell, hogy a törvény e tekintetben világos legyen, szükséges, hogy a miniszter ur a gabna­csarnokokat névszerint megnevezze, előrebocsá­tott vizsgálat nyomán; erre pedig kell neki a szükséges időt megadni, és azért lehetetlen az, hogy e törvény azonnal életbelép tettessék. (He­lyeslés a jobb oldalon.) Más helyzetben van a pesti tőzsde, melyre nézve ily nehézségek elő nem fordulnak. Miután t. i. a törvényjavaslat legelső kiindulási pontja az volt, hogy a pesti tőzsde nehezen nélkülözné e bíróságot, mielőtt az átalános törvény életbe léptettetnék : erre nézve a kivételt meg kellett te­hát tenni és itt a bíráskodási jogot azonnal életbe léptetni. (Helyeslés.) En tehát ajánlom továbbra is a szerkeze­tet. (Helyeslés jobb felől.) Máttyus Arisztid: A ház-szabályok 128. b) illetőleg c) pontja értelmében vagyok bá­tor néhány szót felelni előadó urnák. 0 jónak látta azt mondani : mit kell gyakorlati jogásznak tudni és mit nem. Midőn azt indítványoztam, hogy a felsőház előterjesztéséből elhagyassák azon meghagyás, miszerint a kereskedelmi és igazságügyi miniszterek nyilvánosságra fogják hozni az illető termény- és gabnacsarnokokat, akkor én nem azt akartam kifejezni , hogy a névsornak ily nyilvánosságra való hozatala egy­átalában elmaradjon; — sőt azt hiszem, hogy központi előadó ur, mint szintén practicus ju­rista, nem is érthette máskép indítványomat, mint ugy, hogy a kereskedelmi és igazságügyi miniszterek tegyék ugyan közzé a névsort, de hogy a névsor közzétételére vonatkozó megha­gyás a törvénybe nem való. Győrffy Gyula: Nem hagyhatom meg­jegyzés nélkül az előadó urnák azon észrevéte­lét, mintha a felsőház jegyzőkönyve nem ké­pezné a tárgyalás alapját; ezen jegyzőkönyv nem egyéb, mint indokolás, ha ugyan foglalna ilyet magában. Ha tehát a felsőháznak valamely javaslata vagy indítványa tárgyalás alá vétetik, nagyon természetes, hogy azzal kapcsolatban a felsőház jegyzőkönyve is, mint azon okmány, melyben az indokolás foglaltatik, tárgyalás alá veendő. (Élénk helyeslés a bal oldalon.) Elnök: Elfogadja a t. ház a 2-ik pontot a központi bizottság véleménye szerint, vagy nem 1 ? (Elfogadjuk! Nem!) A kik elfogadják, mél­tóztassanak fölállni, (Megtörténik.) Elfogadtatott. Széll Kálmán jegyző (olvassa a 3-ik szakaszt) Mihályi Péter jegyző (olvassa Máttyus Arisztid módositványát): „A 3-ik és 4-ik §. kima­rad s helyébe a képviselőház által elfogadott szerkezet 3-ik §. tétetik, mely igy szól: „E tör­vény kihirdetése után azonnal hatályba lép." Hodossy Imre előadó: Azt hiszem, kifejtettem a központi bizottság nézeteit, me­lyeknél fogva az általa javaslott szerkezetet meg­tartatni kívánja,

Next

/
Oldalképek
Tartalom