Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-84

64 84. országos ölés december 9. 1869. elválása következtében egyes választókerüle­tek képviselőket nem küldhettek, mert azok a román metropoliához esatoltattak, ezen hiányzó szavazatoknak elosztása magára a congressusra bízatott, mely azt meg is tette ; végre a dolog természeténél fogva a törvény ugy rendelkezett, hogy a congressus csak egyházi és iskolai tárgyakkal foglalkozzék; a törvénynek ezen ren­delete is megtartatván mindezekre nézve, igy a törvény mind ezekben végre hajtatott. A congressusnak elnapolására és feloszlatá­sára nézve a törvény nem rendelkezett, miután maga a congressus elnapolásának és eloszlatásá­nak módjára nézve még határozatot nem hozott: mert ha ily határozatot hozott és az legfelsőbb helyen helybenhagyatott volna, a congressus el­napolása és feloszlatására nézve kétségkívül azon rendeletek volnának irányadók, melyek igy álla­pittatnak meg. Ez azonban nem történvén, a minisztérium­nak a congressus elnapoltatására nézve csak két lehetősége volt : vagy azon nézetből kellé kiin­dulnia, hogy, miután a congressus összehívása a metropohtara bízatott, és a kormány részére a congressus összehívására nézve a törvény által semmi más nem követeltetik, mint hogy az be­jelentessék , ugyanezen szabályt alkalmazza a congressus elnapolása és feloszlatására nézve is, mint az közönségesen mindenütt történik, hol a törvény máskép nem rendelkezett; vagy pedig követnie kellett volna az előbb létezett eljárást, mely szerint a feloszlatás és elnapolás a kor­mány által mondatott és eszközöltetett ki. Miután a kormány előbb az összehívási jogot is gyako­rolta, ezt azonban a törvényhozás megváltoz­tatta : a kormány czélszerünek tartotta követni azon ösvényt, a melyet az ujabb törvény kije­lölt, azaz olyannak tekinteni az elnapolás ésfel­©szlatási jogot, mely mindaddig, mig a congres­sus maga az iránt ujabb szabályok által, melyek legfelső helyen helybenhagyandók, máskép nem rendelkezik, ép ugy, mint az összehívási jog, a me­tropolitát illeti és annak részéről nem követelni mást, mint: hogy az elnapolást és feloszlatást is legfelsőbb helyen bejelentse. Ez azon eljárás, melyet a kormány ezen ügyben követett, és ennélfogva a képviselő ur­nák kérdéseire csak azt válaszolhatom |f hogy a kormány semmi rendeletet, melynél fogva a con­gressus akár elnapoltatott, akár feloszlattatott Tolna, nem adott ki, és pedig azért nem, mert a törvény által arra felhíva és jogosítva nincs. (Helyeslés.) Én tehát azt hiszem, ha t. képviselőtár­sunk a kormánynak eljárásával nem elégszik meg, s a szerb egyház érdekében czélszerübbnek tartja, ha a congressusok elnapolása vagy felosz­latása a kormányra bizatik, erre nézve nem in­terpellátióval kell fellépnie, hanem uj törvényjia­vaslatot kell letennie a ház asztalára; és én nunc pro tunc már most is mondhatom, hogy ilyen törvényjavaslatot pártolni nem fogok. Oly országban, t. ház, hol különböző vallások léteznek, és a törvény ezen vallások közt az egyenlőség­nek elvét állította föl, csak két ut van, melyet a törvényhozásnak követnie lehet. Vagy hasonló hatalmat kell gyakorolnia minden vallásfeleke­zetre nézve, egyszersmind gondoskodván azok­nak felekezeti szükségeiről is; vagy pedig fön­tartva magának a főfelügyeleti jogot, teljes és tökéletes szabadságot kell engednie minden vallás­felekezetnek. (Helyeslés.) Miután Magyarországban honfitársaink egy része, t. i. a protestánsok, száza­dokon át küzdöttek az autonómiáért, és azt ki­vívták ; miután ujabb törvényeink értelmében ezen autonómia a görög keleti egyháznak és izraelita polgártársainknak is megadatott; mi­után e hon katholikusainak törekvései is oda van­nak irányozva, hogy magoknak autonóm egyház­szerkezetet biztosítsanak: (Többen bal felől: Szi­lágyi Virgil!) én részemről nem hiszem, hogy Miletics képviselőtársunknak, ha ilyenféle in­ditványnyal fellépne, sok támogatója lenne a házban; én részemről nem tartoznám azok közé, és kinyilatkoztatom, hogy a vallásegyenlőség keresztülvitelét és megalapítását más utón, mint a legtökéletesebb szabadság utján, sohasem fog­nám pártolni. (Helyeslés.) Nem fognám pártolni pedig azért: mert elő­ször, a hol az állam egyes vallások belügyeibe avatkozik, a tökéletes vallásegyenlőséget helyre állítani teljes lehetetlen, s ha ez valami csoda által lehetséges volna is, azon felekezetek, melyek kisebbségben vannak, az eljárást igazságosnak soha elismerni nem fognák. Nem fognám pártolni ilyféle megoldását az egyenlőség elvének másodszor azért sem : mert semmit sem tartok az alkotmányos szabadság­ra nézve veszélyesebbnek, mint ha az alkotmány a szabadság elvét, melyre maga alapítva van, más körökben elismerni nem akarja, és a polgá­rok minden egyes érdekeit az államnak alávetve, ez által a polgárokat arra szoktatja, hogy ma­gokat minden ügyben kormányoztassák, mig végre a szabadságnak érzékét is elvesztik. (He­lyeslés.) Részemről az autonómia megállapítását min­den vallásfelekezetre nézve nem csak az egyes felekezetek, hanem magának a szabad államnak egyik legfőbb és legfontosabb érdekének te­kintem. Annak tekintem először azért, mert ha két­ségtelen az, hogy az önkormányzat elvének gya­korlata képezi az alkotmányos szabadságnak leg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom