Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-84
'•: 84. országos ütés december 9, 1869. „harmad ízben s utoljára intézett az összes m. kir. minisztériumhoz rövid s világos interpellátiót: „ Szándékozik-e minél előbb, még ezen országgyűlési folyam alatt, legtovább ugyanis az 1870. évi február hóig a szerb nemzeti congressus határozatai fölött, melyek ő felsége elé terjesztettek 1861-ben a szerb congressus küldöttsége által, s melyek az országgyűlési iratok 117. sz. a. kinyomattak, a ház elé törvényjavaslatot terjeszteni, s ez által valamint a felségi szót, ugy saját igéretét megváltani?" (Andrásy Gyula gr. minisztereinők a terembe lép s élénk éljenséssel fogadtatili*). Elnök: A miniszterelnök úrral fog közöltetni. Fodróczy Sándor jegyző (olvassa Miletics Szvetozár interpeUátióját a cattaroi eljárások miatt): „Megfontolván, hogy a boccha di cattaróiak insurectiója folyamában fényes napvilágra jött, hogy a zendülésnek oka loeális, hogy ez a zárai és cattaroi kormányközegek taktika nélküli, durva -és provocatorius magaviselete által hivatot elő, a mely közegek az illető lakosok ő felségéhez való pacifieatiójának is útját állották; „megfontolván, hogy ugyanazon valamint polgári ugy katonai kormányközegek által a kibékülésnek hidja leromboltatott, rögtönbiróságok és akasztások, gyújtogatások és a faluk és vetések pusztítása, sőt az aggastyánok, asszonyok, gyermekekkeli kíméletlen bánásmód által, mi csakis ellentállást idézhetett elő; „megfontolván, hogy mind Oroszország és Montenegró, mind pedig a többi szláv népeknek magaviselete által mindenütt világosan be van bizonyítva, hogy a boecha di cattaróiak zendülése nem valamely kül- vagy belizgatásnak ós forradalmi tervezetnek gyümölcse, és hogy az ilyes izgatásokkal és tervezetekkel való rágalom csakis a bureaukratikus hibák és kihágások elpalástolásának álarczául szolgál, melyek oda jutottak, hogy végre magukat a gróf Auersperg kormányzó által alkalmazott közbenjáróit a pacificatiónak is, mint a brodi kapitányt, Gyurkovics Markot elzárták és 8 napi fogságban tartották; „megfontolván, hogy a miniszterelnök ur miniszterhelyettese a november 29-én tartott országgyűlési ülésben azt nyilvánította ki, hogy a magyar kormány is gondoskodik a fölkelésről és az utakról, hogy azon vidéken a béke helyreállíttassák, és hogy e szerint bír és az átalános béke érdekében kell birnia befolyással a bocchacattarói felkelés ügyének folyamára; „tekintettel a boccha-eattaróiak elismert loyalifására és azoknak készségére, hogj 7 " saját *) Első megjelenése a szueczi utazás óta. igazságos óhajaik és kivánalmaik biztositéka mellett a béke ölébe visszatérjenek, és hogy a boecha-eattarói fölkelésnek folytatása és a hadmüveletek megújítása által, különösen, hogy ha ezek a monarchia határain kivül is kiterjesztetnének, a közbéke veszélyeztetik: „A m. kir. miniszterelnökhöz intézek következő interpellátiót: „Tett-e vagy szándékozik-e tenni lépéseket ő felsége a közös monarchánál, hogy Boccha di Cattaróban oly mórtékek használtassanak, melyek az említett vidéknek pacificatiójára eredménynyel vezetnének és a monarchia határaitól elháritnák a conflagratiót, mely képes lenne ezen monarchiát, és igy Magyarországot is a keleti kérdésbe bebonyolitani f* Elnök : Közöltetni fog a miniszterelnök úrral. Miletics Szvetozár: Miután a miniszterelnök ur keleti utazásából visszajött, bátor vagyok ezen keleti utazás tárgyában is interpellátiót beadni. (Derültség.) Jámbor Pál jegyző (olvassa:) „Tekintettel arra, hogy a m. kir. miniszterelnök folyó évi június 14-én tartott országgyűlési ülésben adott feleletében a keleti népek, különösen pedig a Bosznia irányábani nemzetközi viszonyokra vonatkozó interpellátióra azt jelentette ki: „hogy az osztrák-magyar monarchiának kelet irányában politikájának iránya: a béke fentartása és a be nem avatkozás addig, mig más hatalmak nem avatkoznának be ; „és hogy ezen politika a közös minisztérium és a magyar kormány közötti közös egyetértés utján szilárdittatott meg; „tekintettel arra, hogj ezen, a béke és a be nem avatkozás politikájával ellenkezik minden lépés, mely arra van irány ózva vagy azt adja következményül, hogy a Porta magaviseletének eddigi rendszerében megerősbödjék, valamint a souzerain államok, ugy az alávetett népek irányában is, és hogy ilyen lépés flagrans módon fekszik magában az Osztrák-Magyarország és a porta közötti szövetségnek kísérletében is; „tekintettel arra, hogy a nyilvános lapok és a közvélemény ilyen szövetség utáni törekvést lát ő felségének a mértékadó miniszterekkel és magával a m. kir. miniszterelnökkel Konstantinápolyba tett útjában is; „tekintettel arra, hogy e miatt a keleti keresztény népeknek közvéleménye annyival inkább van megnyugtalanitva, mivel az a hir terjedt el, hogy valóban megkísértettek, sőt talán meg is erősíttettek a porta és Osztrák-Magyarország közötti conventiók, melyeknek ily körülmények között nem lehet más a czéljok, mint a fenálló, a török kormány és pasák zsarnokságán, és a tö-
