Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-83

8S. országos ülés éoczemlMr 7.1889. 57 érték tőzsdei bíróság felállítása tárgyában, melyre nézve a központi bizottság már tegnap jelentést tett. E napokban küldöttség jelent meg Temesvárról, mely azon aggodalmát fejezte ki, hogy ezen törvényjavaslat kizárólagossága miatt a temesvári Lloyd terményesarnoknak megerősített kivételes bírósága kérdésessé tétetik. Miután ezen aggodalmaknak indokolt kérvényben is kifejezést adtak, van szerencsém e kérvényt a ház asztalára tenni és a t. ház figyelmébe ajánlani. Elnök: A kórvényi bizottsághoz utasittatik. Egy interpellatio adatott be. Bujanovics Sándor jegyző (olvassa a Fodrócsy Sándor és társai által beadott interpellátiótj: „Már hat hete, hogy Irányi képviselőtársunk Bróz-fóle interpellatio tárgyában a kormánytól felvilágosítást kért. „A nevezett Bróz-féle interpellatio tárgya az 1868. XXX. torvényezikk rendeleteinek nem teljesítése volt, jelesen a 46-ik §-ban érintett osztályok felállítása iránt; „az 57-ik §-ban foglalt azon rendelet iránt, ,inely szerint Horvát-Szlavón ország határai közt a közös kormányzat közegeinek hivatalos nyelve a horvát legyen; „az 58-ik §-ban foglalt azon rendelet iránt, mely szerint a Horvát-Szlavonországból jövő előterjesztések- ós beadványokra a közös minisztérium által a válasz horvát nyelven adandó; „a 62-ik §-ban érintett közös czimerek iránt; „a 64-ik §. azon rendelet iránt, mely szerint a verendő pénzeken a királyi czimbe a: „Horvát-Szlavón és Dalmátországok király a" czim is felveendő; „a 68-ik §. azon rendelet iránt, mely szerint minden, az egyezménynyel ellenkező törvény és határozat az egyezmény szentesítése után megsemmisítendő. „A nevezett Bróz-féle interpellatio azon, Horvát- és Szlavonországban átalánossá vált nézetből indul ki, hogy az egyezmény eddigi nem foganatosítása a magyar kormány szántszándékos halasztásának tulajdonítandó. „Mi részünkről ezen körülményt az átmeneti korszak nehézségeinek tulajdonítjuk és erős meggyőződést táplálunk, hogy nem csak az országgyűlés, hanem a kormány is szoros kötelességének tartandja, az egyezménynek HorvátSzlavonországra nézve kedvező reudeleteit teljesen és minden utógondolat nélkül a törvény értelmében keresztülvinni. „Bizonyítéka ennek, hogy már a jelen országgyűlésben az uj pénzek veretesének megszavazása alkalmával egy, az 1868-ki XXX. torvényezikk 62-ik §-ának megfelelő uj törvény szavazMÉPT. H. NAPLÓ 18fJ IV. tátott meg, és hogy Horvát-Szlavonországokba ugyanazon torvényezikk 62-ik §-a értelmében a közös czimerek hozattak be. „Azonban még sem titkolhatjuk el, miszerint minden neheztelésnek fő oka az, hogy a horvát-szlavón osztályok eddig még nem állíttattak föl, mert épen e körülmény az oka annak, hogy a horvát-szlavonországi hatóságok és a központi kormány közt az ottani sajátságos körülmények és a törvényesen megengedhető kívánalmak iránt a szükséges érintkezés hiányzott, és épen ezen osztályok hiánya miatt, nem csak a magyar, hanem a német nyelv is a hatóságok közt használatba jött, minek pedig az a következménye, hogy a kevésbbé aggodalmasak a következetes magyarosítástól tartottak, az elégedetlenek végzetterjes kimenetelt jósoltak, a jelen állapot barátai pedig nyugtalankodni kezdettek. „És mivel az érdekelt minisztériumok részéről a felállítandó osztályok iránt egy bizalmas szó sem váltatott a horvát-szlavonországi képviselőkkel, attól tartunk, miszerint mind a mellett, hogy az országgyűlés a horvát miniszter költségvetésének megszavazása alkalmával azon kivánatát fejezte ki, hogy az érdekelt minisztériumok a felállítandó osztályok szükséges kiadásait a jövő költségvetésbe vegyék fel, ezen osztályok nem oly hamar, mint kívánatos volna, vagy talán nem azon módban állíttatnak fel, miként ez az érdekelt királyságok méltóságának tekintetbe vételével a törvény szavaiból következtethető. „A minisztériumok tudomás szerint önálló miniszteri osztályokra és ügy-osztályokra osztvák. Egy üy ügyosztály „horvát ügy" elnevezése alatt ideiglenes tökéletlenségben a pénzügyminisztériumnál is létezik, de egy oly alárendelt osztályt az egyezményt létrehozó országos küldöttségek nem gondolhattak. „Az 1868-ik évi XXX. torvényezikk 46-ik §-a t. i. a horvát-szlavón osztályokról szól, melyek Horvát-Szlavón és Dalmátországok kívánatára felállitandók, a mi alatt, magától értetik, alárendelt osztályok nem értethettek. „Mi horvát—sziavon képviselők kötelességünknek tartottuk, ezen interpellátióval az országgyűlés előtt fellépni, és erősen hiszszük, hogy a közös minisztérium ezen nyilvános felszólamlást méltatásba veendi, miért is bátorkodunk a Horvát-Szlavonországban az egyezmény által a közös minisztériumokra ruházott kötelezettségek pontos és szigorú foganatosítása iránt felmerült kételyek eloszlatására, az egész magyar horvát-szlavón közös minisztériumhoz azon kérdést intézni: „vajon szándékozik-e és mikor, a miniszterelnök Irányi interpellátiójára felelni ? miu8