Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-81

36 81. országos ülés deczember 4. 18S9. nemzet loyalitási érzelme nem mélyebb, de bizonyosan olyszerü a fejedelem iránt, mint azoké, kik apportunitás tekintetéből a fejedelem keleti utazása költségeinek részét megszavazni hajlandók; én mindamellett azon oknál fogva, mert a fejedelem sztambuli utazása czéljának a keleti népekre nézve ellenséges jelleme van, (Felkiáltások : Hogyhogy ? Ellenmondások.) ha azok megszavazásába beleegyezném, azon ut czélja által a szerbek érzelmét sérteném, és azért a követelt költséget meg nem szavazhatom, annál kevésbé, mert azokat, kik ezen utazást tanácsolták, mint a következések megfogják mutatni, vád alá kellene helyezni. (Derültség.) Elnök: T. ház! Méltóztassék nyilatkozni, vajon a részletes tárgyalás alapjul ezen törvényjavaslatot elfogadja-e? A kik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Jámbor Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Széll Kálmán előadó: A czimre nézve a központi bizottságnak azon némüegstylaris megjegyzése van, hogy e szó elé „keleti" tétessék ez: „1869-iki." Elnök : Méltóztatnak elfogadni? (Elfogadjuk!) A ezim a központi bizottság módosításával elfogadtatván, következik az 1. §. Jámbor Pál jegyző (olvassa az l.§-t.) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak ezen szakaszra nincs észrevétele. Huszár Imre: T. ház! Miután ezen törvényjavaslat czimét a központi bizottság szövegezése szerint méltóztatott elfogadni, azt hiszem, következetes lenne, ha az l-ső§-ban, melynek bevezetése csupán csak törvényjavaslat czimének ismétlését foglalja magában, az első sorban előforduló „keleti" szó előtt ezen kifejezés „1869-dik évi" szúratnék közbe. Bátor vagyok erre nézve módositványomat benyújtani. Jámbor Pál jegyző (olvassa Huszár Imre módositványát:) „Az 1-ső §. első sorának ezen szava elé „keleti", a törvényjavaslat czimének megfelelőleg szúrassék be: „1869-ik évi." Széll Kálmán előadó: Nekem, mint a központi bizottság előadójának legkevésbbé lehet észrevételein a módositvány ellen, miután a központi bizottság a czimben ugyanazon módosítást tette. Ha tehát a szövegbe is beteszszük, a központi bizottság véleményével nem jövünk ellentétbe. Elnök: Méltóztatnak e « módosítással az első §-t elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát az 1-ső §. ezen módosítással elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 2.§-t.) | Elnök: Méltóztatnak elfogadni 1 (Elfogad! juk!) Elfogadtatott. j A most megszavazott két törvényjavaslat a j legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki harma[ dik felolvasásul. Következik a napirend utolsó tárgya : a | mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása. Majláth István jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését Román Sándor sajtópőréről,.) Simonyi Ernő: Én, t. ház, nem ismerem azon czikknek sem tartalmát, sem értelmét, a melyért Román Sándor képviselő perbe fogatott. Nem is a dolog érdeméhez akarok szólani e tekintetben: vajon itt fenforog-e sajtóvétség vagy nem? hogy helyes volt-e az elitéltetés vagy pedig nem? ezek, nézetem szerint, nem ide tartoznak ; hanem ide tartozik az, vajon a mentelmi bizottság jelentése kellőképen indokolva van-e vagy nem? Ezen jelentésnek egyik pontja, mely pedig, nézetem, szerint, a leglényegesebb pontját képezi, oly dolgot fejez ki, mely, a tényálladékot tekintetbe véve, nem való. Ez a 3-ik pont, mely azt mondja, hogy a marasztaló Ítéletet is a törvényes bíróság hozta. T. ház! én tagadom, hogy sajtóügyekben Magyarországban törvényes bíróság léteznék. Magyarországban a törvény sajtóügyekben 1848-ban rendelkezett; ekkor a bíróságra nézve a törvény azt kimondta : „Sajtóvétségek fölött nyilvánosan esküdtszék itél. A minisztérium fölhatalmaztatik, hogy szorosan a büntető eljárásról szóló, múlt országgyűlési javaslatnak elvei szerint, az esküdtszéki bíróságok alakítását rendelet által eszközölje." Ez, ugy emlékszem, 1848-ban végre is hajtatott; az 1848. országgyűlés alkalmával elfogadott criininális eodes elvei szerint esküdtszéki bíróságok állíttattak föl országszerte, azonban ezen bíróságok meg nem tartattak; ezen esküdtszéki eljárás megszüntettetett, s azóta én az egész törvénykönyvben, sem az 1867-, 1868-, 1869-ben hozott, sem az 1848-ban hozott törvényekben a sajtóbiróság fölállításáról más intézkedést nem találok. Azon bíróságok, melyek most működnek a sajtóvétségekben, nem ezen törvény rendelete szerint vannak fölállítva; más törvény pedig sincs, mely a minisztériumot fölhatalmazná másféle bíróság fölállítására : ennélfogva én azon bíróságot törvényesnek nem tekinthetem. Tudom, hogy van egy miniszteri rendelet, mely rendelet szerint sajtóvétségek fölött itélő esküdtszékek és bíróságok alkotva vannak ; de ezen miniszteri rendeletnek nincs törvényes alapja. Ezen miniszteri rendelet a ház határozata következtében és igy annak alapján adatott ki; ha jól emlékszem, ezen határozatot elíogadta a felsőház is, és igy mint egy országgyűlési határo-