Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-81

36 81. országos ülés deczember 4. 18S9. nemzet loyalitási érzelme nem mélyebb, de bizo­nyosan olyszerü a fejedelem iránt, mint azoké, kik apportunitás tekintetéből a fejedelem keleti utazása költségeinek részét megszavazni hajlan­dók; én mindamellett azon oknál fogva, mert a fejedelem sztambuli utazása czéljának a keleti népekre nézve ellenséges jelleme van, (Felkiáltá­sok : Hogyhogy ? Ellenmondások.) ha azok megsza­vazásába beleegyezném, azon ut czélja által a szerbek érzelmét sérteném, és azért a követelt költséget meg nem szavazhatom, annál kevésbé, mert azokat, kik ezen utazást tanácsolták, mint a következések megfogják mutatni, vád alá kel­lene helyezni. (Derültség.) Elnök: T. ház! Méltóztassék nyilatkozni, vajon a részletes tárgyalás alapjul ezen törvény­javaslatot elfogadja-e? A kik elfogadják méltóz­tassanak felállani. (Megtörténik.) A törvényjavaslat átalánosságban elfogadtatott. Következik a részletes tárgyalás. Jámbor Pál jegyző (olvassa a törvény­javaslat czimét.) Széll Kálmán előadó: A czimre nézve a központi bizottságnak azon némüegsty­laris megjegyzése van, hogy e szó elé „keleti" tétessék ez: „1869-iki." Elnök : Méltóztatnak elfogadni? (Elfogad­juk!) A ezim a központi bizottság módosításával elfogadtatván, következik az 1. §. Jámbor Pál jegyző (olvassa az l.§-t.) Széll Kálmán előadó: A központi bizottságnak ezen szakaszra nincs észrevétele. Huszár Imre: T. ház! Miután ezen törvényjavaslat czimét a központi bizottság szö­vegezése szerint méltóztatott elfogadni, azt hi­szem, következetes lenne, ha az l-ső§-ban, melynek bevezetése csupán csak törvényjavaslat czimének ismétlését foglalja magában, az első sorban elő­forduló „keleti" szó előtt ezen kifejezés „1869-dik évi" szúratnék közbe. Bátor vagyok erre nézve módositványomat benyújtani. Jámbor Pál jegyző (olvassa Huszár Imre módositványát:) „Az 1-ső §. első sorának ezen szava elé „keleti", a törvényjavaslat czi­mének megfelelőleg szúrassék be: „1869-ik évi." Széll Kálmán előadó: Nekem, mint a központi bizottság előadójának legkevésbbé le­het észrevételein a módositvány ellen, miután a központi bizottság a czimben ugyanazon módo­sítást tette. Ha tehát a szövegbe is beteszszük, a központi bizottság véleményével nem jövünk el­lentétbe. Elnök: Méltóztatnak e « módosítással az első §-t elfogadni? (Elfogadjuk!) Tehát az 1-ső §. ezen módosítással elfogadtatott. Jámbor Pál jegyző (olvassa a 2.§-t.) | Elnök: Méltóztatnak elfogadni 1 (Elfogad­! juk!) Elfogadtatott. j A most megszavazott két törvényjavaslat a j legközelebbi ülés napirendjére tűzetik ki harma­[ dik felolvasásul. Következik a napirend utolsó tárgya : a | mentelmi bizottság jelentésének tárgyalása. Majláth István jegyző (olvassa a mentelmi bizottság jelentését Román Sándor sajtó­pőréről,.) Simonyi Ernő: Én, t. ház, nem isme­rem azon czikknek sem tartalmát, sem értelmét, a melyért Román Sándor képviselő perbe foga­tott. Nem is a dolog érdeméhez akarok szólani e tekintetben: vajon itt fenforog-e sajtóvétség vagy nem? hogy helyes volt-e az elitéltetés vagy pedig nem? ezek, nézetem szerint, nem ide tar­toznak ; hanem ide tartozik az, vajon a mentelmi bizottság jelentése kellőképen indokolva van-e vagy nem? Ezen jelentésnek egyik pontja, mely pedig, nézetem, szerint, a leglényegesebb pontját képezi, oly dolgot fejez ki, mely, a tényálladékot tekintetbe véve, nem való. Ez a 3-ik pont, mely azt mondja, hogy a marasztaló Ítéletet is a tör­vényes bíróság hozta. T. ház! én tagadom, hogy sajtóügyekben Magyarországban törvényes bíró­ság léteznék. Magyarországban a törvény sajtó­ügyekben 1848-ban rendelkezett; ekkor a bíró­ságra nézve a törvény azt kimondta : „Sajtóvét­ségek fölött nyilvánosan esküdtszék itél. A mi­nisztérium fölhatalmaztatik, hogy szorosan a büntető eljárásról szóló, múlt országgyűlési ja­vaslatnak elvei szerint, az esküdtszéki bíróságok alakítását rendelet által eszközölje." Ez, ugy emlékszem, 1848-ban végre is hajtatott; az 1848. országgyűlés alkalmával elfogadott criininális eo­des elvei szerint esküdtszéki bíróságok állíttat­tak föl országszerte, azonban ezen bíróságok meg nem tartattak; ezen esküdtszéki eljárás megszün­tettetett, s azóta én az egész törvénykönyvben, sem az 1867-, 1868-, 1869-ben hozott, sem az 1848-ban hozott törvényekben a sajtóbiróság föl­állításáról más intézkedést nem találok. Azon bíróságok, melyek most működnek a sajtóvétsé­gekben, nem ezen törvény rendelete szerint van­nak fölállítva; más törvény pedig sincs, mely a minisztériumot fölhatalmazná másféle bíróság föl­állítására : ennélfogva én azon bíróságot törvé­nyesnek nem tekinthetem. Tudom, hogy van egy miniszteri rendelet, mely rendelet szerint sajtóvétségek fölött itélő esküdtszékek és bíróságok alkotva vannak ; de ezen miniszteri rendeletnek nincs törvényes alapja. Ezen miniszteri rendelet a ház határozata követ­keztében és igy annak alapján adatott ki; ha jól emlékszem, ezen határozatot elíogadta a fel­sőház is, és igy mint egy országgyűlési határo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom