Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-81
54 81. országos Bléc deczeMber 4. 1869. észrevétel nem is annyira a részletekre vonatkozik, ámbár az első szakaszban fordul elő a központi bizottság által tett e részbeli módosítás, hanem inkább elvi természetű, engedje meg a t. ház, hogy az átalános tárgyalás alkalmával figyelmeztessem e módosításra, s azt pár szóval indokoljam. A törvényjavaslatnak első szakaszában ezen szavak: „a magyar koronái javak után a megszüntetett úrbéri váltságdíj, valamint a szőlő dézsmaváltság és más államjavak értékesítése fejében befolyt pénzösszegekből örök áron" stb. azon aggodalmat keltették a központi bizottságban, hogy a koronái és államjavak közti különbség összezavarására vezethetnének. Miután hazai törvényeink a koronái és államjavak közt különbséget tesznek, mely különbséget — ugy gondolja a bizottság — a t. ház fön kívánja tartani, de ha módosítaná is, az,t nem ily incidentaliter kívánná tenni: a központi bizottság a különbséget mintegy praecedens által megszüntetni nem kívánta, és pedig annál kevésbbé, mert a különbségnek nem csak elvi természete, de praktikus hordereje is van; gyakorlati erejét éreztük az absolut hatalom alatt is, mely midőn az államjavakat nem kímélte, a koronajavakhoz nyúlni nem mert; s ép azért, nehogy itt e törvényjavaslat által a különbség e két természetű javaknak, minden megkülönböztetés nélkül, öszszefoglalása által mellőztessék, a központi bizottság kérdést intézett a pénzügyminiszter úrhoz, hogy e törvényjavaslatnak szövegét miért nyújtotta be ily alakban 1 A pénzügyminiszter ur azon fölvilágosítást adta a bizottságnak, hogy ő nem azon szándékkal tette, hogy a két külön természetű javaknak összezavarására vezessen, hanem csak átvette az 1867-ki törvényezikk kezdő szavait, melyek a gödöllői koronái uradalom inarticulátiójára hivatkoznak. Miután pedig a miniszter ur a központi bizottságot fölvilágosította az iránt is, hogy ezen birtokrészek nem vásároltattak egyéb pénzekből, mint a koronajavak úrbéri és szőlődézsma váltságaiból lefolyt pénzek egy részén, és e pénzekhez nem járultak az államjavakból egy krajezárral sem: ez oknál fogva a bizottság azt ajánlja, hogy azon kitétel „más államjavak értékesítése" egyszerűen kihagyassék. (Helyeslés.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Részemről hozzájárulok a központi bizottság ezen módositványához annyival inkább, miután a tényállás és a dolog természete is kívánja azt: mert az ingatlan birtokok vétele által csakis a koronajószág után oly jogokért befolyt pénzek, melyek előbb a földbirtoknak mintegy kiegészítő részét képezték, helyeztetnek ismét földbirtokba. Ennél fogva helyesnek tartva a központi bizottság módosítását, kérem annak elfogadását. Bobory Károly: A megtörtént vételre nézve nincs semmi észrevételem, t. ház, és azt hiszem, azt e házban senkisem fogja ellenezni; de igenis van észrevételem az eljárásra nézve, kiemelve a központi és pénzügyi bizottság megjegyzéseit, illetőleg óvását a jövőre nézve. A minisztérium mentségére lehet ugyan megjegyezve, hogy a mácsa-ecskendi és valkó-szentlászlói uradalmak a fejedelem személye iránti ' gyöngéd tekintetből vásároltattak, ugy mint a gödöllői fejedelmi kéjlaknak vidékein fekvő s vadászatra alkalmas térséget oly szándékkal vette meg a minisztérium, hogy szerezzen a fejedelemnek e férfias kedvtöltésére alkalmat. Ezen gyöngéd figyelem volt legfőbb szándoka a minisztériumnak. De engedje meg a minisztérium, ha megjegyzem, hogy ezen gyöngédség téves, hogy ne mondjam gyöngedtelenség, a fejedelem magas személye irányában: mert nem tételezem föl egy alkotmányos fejedelem magas személyéről, hogy ily alkotmány talán eljárásban kedvét leli; és gyöngédtelen eljárás maga az országgyűlés irányában: mert akkor terjesztetik az országgyűlés elé ezen vétel, midőn tudva levén azon szándék, melyből megvétettek ezen jószágok, az országgyűlés már a fejedelem iránti lovagiasság tekintetéből se tagadhatja azt meg. Annál fogva, nehogy jövőben hasonló eljárás történjék, én, tisztelt ház, azt óhajtom, hogy a pénzügyi és központi bizottság javaslata jegyzőkönyvbe foglaltassék. Elnök: Senki fölírva nem levén, kérdem a t. házat, elfogadja-e a most fölolvasott törvényjavaslatot átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául, vagy nem? (Elfogadjuk!) Tehát a ház elfogadja részletes tárgyalás alapjául. Következik a pontonkinti tárgyalás. Jámbor Pál jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét és első szakaszát.) Széll Kálmán előadó: Az első szakaszra nézve a központi bizottság elfogadja a pénzügyi bizotsságnak azon módosítását, melyben az a részletes hivatkozást a törvényekre kihagyatni kívánja e szakaszból, miután a törvényjavaslatban az átalános hivatkozás a törvényekre úgyis megtörténik. Azonban ekkor a központi bizottság szövegezése szerint, a törvényjavaslatnak első szakasza igy hangzanék: „ 1. §. A magyarkoronái javak után a megszüntetett urbériségi váltságdíj, valamint a szőlődézsmaváltságból befolyt pénzösszegekből örök áron megvett MácsaEeskend és Valko-Szt.-László birtokrészek, a fennálló hazai törvények értelmében a magyar királyi koronajavak állományába felvétetnek, a
