Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-105

105. országos Bléi Január 26. 1870. 393 leszorítják és a vidékiek csakis ugy juthatnak valamihez, ha a fővállalkozónak alvállalkozóivá lesznek. Nagyon természetes, hogy' ez csak az államutak tetemes kárával történik: mert sokkal olcsóbban veszik ki a fővállalkozóktól, s ezek a nyereséget már zsebre dugták, mely összeget az államutaknak jó karban tartására lehetett volna fordítani. Ez oly baj, melyet a mostani rendszer és eljárás mellett teljes lehetetlen megorvosolni. Lehetetlen pedig azért, mert a vidékről már a messzeség következtében nagyon kevesen jönnek vállalkozók, hogy részt vegyenek az árlejtésben. En egyedül abban látom módját a baj orvoslá­sának, hogy, ha azon árlejtések deeentralisáltat­nak, t. i. a helyett, hogy itten a központon történjenek az árlejtések, azok mindenütt az illető hatóságok területén eszközöltessenek. Ezen intézkedést már a provisorius kormány akarta behozni, de ideje lejárván, nem juthatott hozzá. A mostani kormány csak a régi intézkedést tar­totta meg. En, részemről, ennélfogva a követ­kező határozati javaslatot vagyok bátor a ház elé terjeszteni. (Halljuk! Olvassa:) „A közleke­dési minisztérium költségvetésének az állam­utakra vonatkozó részénél mondja ki a ház jegyzőkönyvi határozat által: „1. Hogy minden árlejtés az illető megye területén és a polgári hatóság közbejöttével a legnagyobb nyilvánosság mellett történjék. (He­lyeslés.) „2. Hogy a munka fölülvizsgálatánál az illető hatóság szintén közreműködjék. (Helyeslés.) „3. A rögtöni intézkedés eseteinél ugyan­csak az illető hatóság közreműködése kikérendő." (Helyeslés.) Például ha árviz a hidakat elseperné stb. (Olvassa tovább:) „4. Még e törvényhozási idő alatt a közmunka szabályozásáról egy tör­vényjavaslat előterjesztésének szükségét." (He­lyeslés.) Bátor vagyok még néhány szót mondani határozati javaslatom támogatására. Meg vagyok győződve, hogy azon támadá­sok, melyeknek tegnap az államtitkár ur ki volt téve, be nem következtek volna, ha a legnagyobb mérvű nyilvánosság kö^ettetik vala ezen ügy kezelésében, és én a legfényesebb szónoklatnál is nagyobb és helyesebb ezáfolatát abban fogom látni, ha a közlekedési minisztérium ez ügy ke­zelésében a legnagyobb nyilvánosságot fogja ezen­túl követni. (Helyeslés.) Másodszor azért kívánom a megye közre­működését igénybe venni, mert a megye más fontos föladatánál fogva is hivatva van, szerin­tem, életerős administrationális gépezetet alkotni. Ha a megyének e tekintetben befolyása lesz, KÉPV. H. NAPLÓ 18S4 rv. nem mondom én, hogy az állam hatalmát fogja ellenőrizni — mert erre csak az országgyűlés van hivatva — de mindenesetre ellenőrizni fogja az ál­lamhatalom alárendelt közegeit, a mi minden­esetre a megyének egyik legszebb hivatása. (He­lyeslés.) Ajánlom határozati javaslatomat elfogadás végett. Elnök: E határozati javaslat nem a költ­ségvetés átalános tárgyalására, hanem a harma­dik ezimre vonatkozván, ott fog fölolvastatni. Máttyus Arisztid: T. ház! En a mi­nisztérium által beterjesztett közlekedési minisz­teri előirányzatot a részletes vita alapjául elfo­gadom, és sem határozati javaslatot, sem indít­ványt tenni nem szándékom. Engedjék meg, hogy egy nagy fontosságú ügyben mindamellett a t. ház figyelmét néhány perezre igénybe ve­hessem. Igen tiszt, képviselőtársam, és engedelmével legyen mondva, kedves barátom Simonyi, két czélt tartott szem előtt tegnap, midőn ez ügy­ben fölszólalt, t. i. a kormány mulasztásainak, illetőleg a szakvezetők mulasztásainak és a mi­nisztérium eljárásában fölfedezett hiányoknak, vagy más szavakkal a minisztérium hibáinak földerítését és — a mennyire lehet — ezeknek orvoslását. Képviselői kötelességének felelt meg, az én fölfogásom szerint, midőn ez irányban tar­totta előadását: mert csak az lehetett czélja, hogy akkor, midőn a kormány egyes tagjai — hogy egy képlettel éljek — a rendes rendelő orvost, addig az országgyűlés tagjai a consiliumot képe­zik. Ott, a hol súlyos betegség van, a consilium­nak és a rendelő orvosoknak együtt kell el­járni annak orvoslásában. Én, t. ház, nem akarom hibáról vádolni a kormányt, de egy mulasztást akarok fölhozni. A tárgy, melyről szólni akarok: a Duna-szabá­lyozás ügye Buda-Pest között. T. ház! Kénytelen vagyok a tárgyat az áta­lános vita alatt azért fölhozni, mert a budget jegytételében sem fordul az ügy elő, s mert egy krajezár sincs a kormány által az építkezésre előirányozva az 1870-íkévre, de azért is, mert a közlekedési minisztérium költség-előirányzatával együtt beterjesztett jelentésében szintén nem lá­tom az ügyet egy szóval sem érintve. Ennél­fogva egyátalában nem lehetek tájékozva a kor­mánynak szándékáról, s egyátalában nem tud­hatom, mikép akarja a kormány a fontos ügyet elintézni, és, a mi főkérdés, mikor akar hozzá nyúlni ? T. ház! A dunaszabályozásnak Buda-Pest közötti fontosságáról hosszasabban szólani azt hiszem igen fölösleges; ugy közbiztonsági mint kereskedési szempontból és nem kevésbé a test­50

Next

/
Oldalképek
Tartalom