Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-104
104. orexágot flits január 25. 1870. 373 szággyülés nem fog valamely minimumot meghatározni, mint más országokban történik, hogy például hány száz vagy ezer írtig terjedjen azon összeg , a melyről a minisztérium rendelkezhetik, mig ilyen felhatalmazást nem nyer a minisztérium az országgyűléstől, addig állni kell azon alkotmányos elvnek, hogy az országgyűlés jóváhagyása nélkül az államvagyon lényegéről a minisztérium maga saját tetszése szerint nem rendelkezhetik. (Helyeslés a bal oldalon.) Én azt hiszem, ez iránt talán akkor lehet majd intézkedni, ha az igért kimutatás be fog terjesztetni; de intézkedni e tárgyban mindenesetre kell, s azért addig is a miniszter urnák ezen, nézetem szerint alkotmányosan téves felfogása ellen tiltakozni képviselői kötelességemnek tartom. (Helyeslés a bal oldalon.) Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Kérem, az alkotmányos téves felfogást ne méltóztassék beszédemre alkalmazni: mert én nem elvekről szóltam és soha se vontam kétségbe azt, hogy az államvagyonnak elidegenítését illetőleg, mihelyt az államvagyon oly nevezetes részletéről van szó, a melyre nézve az illető miniszter a felelősséget magára nem vállalhatja, mindig a törvényhozás előleges beleegyezésére van szükség. Ezt tehát épen nem vontam kétségbe; csak átalában megjegyeztem, hogy azon esetben, ha a képviselőház a jövőre nézve valamely szabályt akar alkotni arra nézve, hogy minden egyes eladás előlegesen jelentessék be a háznak: ez az államvagyonnak jelenlegi állapotánál fogva a háznak véghetlen munkát okozna és teendőit nagyban fogná szaporítani. Egyébiránt nagyobb birtokrészletek eladását egyátalán nem, kisebb részletek eladását pedig csak azon esetekben eszközöltem, midőn bizonyos fontos körülmény megkívánta. így p. o. midőn vasútvonal mentében szükségessé vált a kisajátítás, és ez képez az általam eszközölt eladásoknál nevezetes tételt; vagy ha p. o. kedvező ajánlat történt oly épületre, mely kincstári vagy köizgazgatási czélokra nem használható s bérbe sem adható s e mellett nagy föntartási költségeket igényel; vagy ha egy vagy más a köncstárra nézve nem hasznos, nem jövedelmező telek vagy érték valamely közczélra, iskolára, timplomra vagy más közczélra, avagy az iparnak előmozdítására szolgál. Az eladásokat csakis ezen esetekben tartottam saját felelősségemre ezélszerűen elrendelendőknek, miután, ha ellenkezőleg cselekedtem volna, ez által az állam egyenesen megkárosodik. Ezek voltak azon indokok, a melyeknél fogva följogosítva éreztem magamat ily eljárásra, anynyival inkább, miután semmi határozott törvény vagy szabály azt nem tiltja. Yolt egy eset, midőn nagyobb értékeladást létesítettem; azonban ez is inkább az egyesség jellegét viseli magán. Ez egy bizonyos dézmás szőllő, melyre nézve nem volt megállapítva, vajon dézma vagy haszonbéri kötelezettség alá esik-e ? Miután az illető község ezen dézmás szőllőknek megvételére önként ajánlkozott, még pedig — ha nem csalódom — holdankint kétszáz forinttal: ebbe beleegyeztem. Kezemnél van ezen eladásoknak összeállítása, és bátran mondhatom: mindezekre nézve esak akkor intézkedtem, midőn rendkívüli körülmények vagy a közhasznosság azt megkívánták, vagy midőn azon tárgynak tovább megtartása valóban a kincstár megkárosodását vonta volna maga után. Egyébiránt, midőn Tisza képviselő urnák fogok felelni, a részleteket az erre vonatkozó iratokkal együtt a ház elé fogom terjeszteni. Valamint egyészről nem tagadom, hogy minden ily kérdésben a törvényhozás jováha gyását magának fentarthatjá: ugy másrészt a felelős alkotmányos minisztérium hatásköréhez tartozónak vélem, hogy ott, hol az állam érdekében fekvő intézkedés szükséges, azt saját felelősségére tenni merje. (Helyeslés a jobb oldalon.) Majoros István: T. ház! Nem kívántam volna felszólalni, ha a pénzügyminiszter ur azon nyilatkozatot nem teszi, hogy előleges bejelentés nélkül intézkedik az állam vagyona felett. En részemről is ilyen esetet kívánok felhozni ez alkalommal a kincstári birtokokra nézve. A tiszáninneni koronái kerület 30 mértföldnyi területe szintén benne van az állam vagj^on sorozatában, ott jövedelem is van kimutatva, költség is, és a kiadásokról szóló összegek be vannak véve a zárszámadásokba; azt pedig jól tudjuk, hogy az 1848-iki IX. törvényczikk a koronát magát mint földesurat ott minden jövedelemforrásért tökéletesen kártalanította. Erre nézve a pénzügyminisztériumnak egy kiküldött biztosa a megváltást akarta néhány lakos kívánatára foganatosítani. A megváltás egy millió 300.000 forintban volt kikötve. Az alkudozások azonban bizonyos politikai dolgok miatt félbeszakadtak, ezen közbejött politikai ok pedig az volt, hogy a feltételek közt egy miniszteri tanácsosnak a pécsi kerületben képviselőül választása is volt ; megszűnvén a minisztérium ezen érdeke, az egyezkedés is félbeszakittatott. Továbbá szükségesnek látom, hogy a pénzügyminiszter adott szavát beváltván, ezen apróbb, részletesebb birtokok megvásárlására, elidegenítésére nézve az iratokat terjeszsze elő. Midőn ez napirenden leend, magam is elmondom nézetemet; most csak annyit kívánok megjegyezni, hogy vannak a Tisza mellékén birtokrészek több magvaszakadt család után, ezeket holdankint, lánczonkint kezelteté a kormány vagyis
