Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-101
101. országos Illés január 21. 1870. 299 épitése tárgyában. Ezen kérvényt Pozsony megye 6 képviselője adja be, névszerint: gr. Zichy József idősb, gr. Zichy József ifjabb, Luksich Bódog, Prileszky Tádé, Olgyay Zsigmond és én. T. ház ! Pozsonytól Nádasig mintegy 10 mértföldnyi vonalon, a kis Kárpát hegységen át nincsen semmi közlekedési ut, s ennek következtében a túlsó oldalra nézve mind a forgalom, mind a kereskedés egészen pang. Ezen évszázadok óta mindig segíteni akart mind a megye, mind azon vidék lakossága; de ez soha sem foganatosíttathatott azért, mivel az akkori kormány mindig közönyösséggel viseltetett ezen útvonal irányában. Midőn az 1867-ki száraz év bekövetkezett, Pozsony megye inségi bizottsága a kormány jóváhagyása folytán ezen útnak kiépítését megkezdette s ezen utat több mint feléig el is készítette. Ugyan is ezen útból, mely 4786 öl hosszú, egy 2,500 öl hosszú vonal 3 ölnyi szélességben a 400 láb magas Baba nevű hegy tetejéig el van készítve s tökéletesen jó karban van. Továbbá ezen útnak vég pontjától, mely Malaezkától Dürnkrutig volna folytatandó, ugyanazon esztendőben az ínséges munkások által Bazintól Dűrnkrut felé 3000 öl hosszú és 4 öl széles ut építtetett. A Morván át való közlekedés, mely összefüggésben áll ezen úttal, ez évben hg Pálífy által fog eszközöltetni, a mennyiben a Morvát át fogja hidaltatni egy híddal, mely a költségvetés szerint 30,000 frtba fog kerülni, s melyet saját költségén fog elkészíttetni. A vidék, melynek különösen előnyére szolgál ezen közlekedési ut közvetlenül, 107,286 lakossal bír s ezek közt 2559 iparossal, 3 szab. királyi és 8 mező várossal s 50 faluval. A kik 1.184,600 frt tiszta jövedelem után fizetnek adót. Tekintvén azt, hogy Pozsony megye egyike azon felsőmagyarországi megyéknek, hol az adó a legsúlyosabb arányban van kivetve Magyarország alsó megyeihez képest; tekintve azt, hogy az ezen útra fordított költségek egészen veszendőbe mennének, hogy ha ezen kis darab útnak végleges kiépítése meg nem történik ; tekintve azt, hogy az ezen útra szükséges térségeket hg Pálfy és gr. Pálfy János urak önkénytesen hazafiúi szeretetből ingyen. engedték át legszebb erdőikön keresztül, és tekintve még azt, hogy ezen útnak nevezetes fontosságát az alsó-ausztriai tartomány gyűlés is 1869-ben elismerte, a midőn kijelenté, hogy ezen ut elkészítéséhez 2000 frttal szívesen hozzájárul: fontolóra vévén mindezen okot, kérem a t. házat, kegyeskedjék ezen folyamodványt a pénzügyi bizottsághoz áttétetni előleges tárgyalás végett, hogy azt véleményes jelentésével együtt azon időben, mikor a közlekedési minisztérium költségvetése a ház elé kerül, tárgyalás végett beadhassa. Elnök: Méltóztatnak beleegyezni abba, hogy ezen kérvény a pénzügyi bizottsághoz tétessék át? (Helyeslés.) Gonda László: T. ház! Van szerencsém egy kérvényt benyújtani és egyszersmind egy interpellátiót a t. minisztérium egyik tagjához intézni. (Halljuk!) A kérvény Csiky Sándor, Eger városa országos képviselőjének kérvénye, a ki eredeti kincstári ideiglenes nyugtái alapján öszszesen 261 ezüst frt 50 kr. tőke és hátralevő 5 százaléki kamatoknak az állampénztárból részére leendő kifizetését elrendeltetni kéri. Bátor vagyok tisztelettel kérni ezen kérvénynek a kérvényi bizottsághoz áttételét. A mi továbbá az általam intézendő interpellátiót illeti, ez egészen alkalmi dolog. Ugyanis, t. ház, most a midőn az országos háztartásnak bevételi és kiadási rovataival foglalkozunk, s átalában a rideg számtételek tárgyalása van napirenden, most alkalom lesz azon interpellátióra, melyre az üzleti világból kölcsönzött kifejezéssel azt mondhatná az ember, nagy az egyik oldalon a kereset, mig a másik oldalon nem épen oly nagy a kínálat, a megajánlási készség. Ha valaha volt, csakugyan most van ideje a takarékossági elv alkalmazásának, azon takarékosságnak, mely minden nélkülözhetőtől elvonja még valóban fölöslegest is, csak azért, hogy a szükségesre annál többet fordíthasson. Volt idő, midőn még az elemi, égalji, talaji és termési viszonyok is kedveztek a t. kormánynak, mert ellenkezőleg — ugy látszik — igazolva lesz a közmondás, mely szerint az egyik idő a-másiknak ellensége. Köztudomású, t. ház! a hazának több vidékén az árvizek által okozott károk nagysága, ugyanazok folytán a közlekedési viszonyok mostohasága, mely körülmény nem lehet, hogy visszahatással ne legyen az ipar és kereskedelmi viszonyokra, aránylag az összes nemzeti közgazdaságra; ugyan azon okból — beszámítva még azt is, miszerint az adófizetés föltételei súlyosabbak, mint azelőtt voltak, mert rövid határidők vannak, továbbá mert a késedelmi kamatokkal is súlyosbítva van az adózók terhe — nagyon meggondolni való a t. képviselőház részéről: vajon mekkora mérveket öltött már eddig és minő mérveket ölthet a jövőben azon országos közönség, mely még egyrészről a társadalmi, és ha ez nem kielégítő, az állami segélyt is igénybe veszi, más részről a bevehetlenségi»összegek fölszaporodásával az adófizetési képességet nagyban csönkkenti ? En tehát, t. ház, most kitünőleg fontosnak találom azon kérdést; vajon a napirenden forgó számtételek a bevételi és kiadási rovatokban mily nagy hűséggel és mennyire megközelítő pontossággal fejezik ki a gyakorlati élet tényleges adatait, hogy e szerint belássuk azt, mennyire jogosult a nevezetesen az ellenzék részéről oly határozottan nyi38*