Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.
Ülésnapok - 1869-80
20 80- országos Uiés december 3. 1869. hívásának joga fejedelmi jog, melyet a miniszterek tanácsa által szokott gyakorolni; ha pedig olyan esetet veszünk, midőn nem valóságos elnapolás, hanem szünetelési idő következik be, — veszszük például a legközelebbi esetet — emlékeztetem a t. házat, midőn a képviselőház magát a szünetelésre elhatározta, mind a minisztérium, mind a ház részéről az volt kitűzve, hogy szeptember első napjaiban összejövünk, a nap meghatározása az elnökségre bízatván, hogy egyet-. értőleg a kormánynyal — miként ennek lenni kell — az illető napra összehíja a házat. Ha tehát nem szeptember közepére, hanem október közepére hivatott össze, ha tehát a ház september közepén nem volt együtt, az nem a ház bűne, nem a ház, hanem a minisztérium ténye. (Bal felől élénk helyeslés, jobb felől nyugtalanság.) En t. ház, megmondtam első beszédemben, és ehhez ragaszkodom most is, hogy én, miután a kérdések megoldását most ugy sem látom lehetőnek, nem akarok sem egyikre, sem másikra, nem magára a dohány-monopóliumra nézve sem részletekbe bocsátkozni. Hogy elvileg és fő vonásaiban, miként gondolom ez ügyet elintéz hetőnek, azt a múlt országgyűlés alatt kifejtettem; arra nézve pedig, hogy én adjak be az iránt javaslatot, utasitóm a miniszter urat azokra, a miket Simonyi Ernő barátom a kormány és az ellenzék kötelességeire nézve igen helyesen elmondott. Csak azt csodálom, hogy azt nem mondja a miniszter még, hogy : ha ő a budgetet nem terjeszté be maga idejében, miért nem terjesztette be az ellenzék? (Elérik helyeslés és derültség bal felől.) Azt mondja t. miniszter ur, és ezen állítását még megerősítette Hoffmann képviselő ur, ki, ugy látszik, azért, hogy elmondhassa: veni, vidi, vici, mihelyt hatalmas beszédét megtartotta; el is távozott . . . (Jobb felől felkiáltások: Itt van!) Legalább nincs a helyén! Képviselő és miniszter ur — mint mondám — azt mondják, hogy fölösleges is ezen határozat, mert ilyen határozat már van. Először is ily concret alakban ezen határozat ma még nem létezik; de másodszor, ha egy határozatnak ideje letelt és azon idő alatt nem teljesíttetett az, mi benne határozva volt, okvetlenül szükséges azt megújítani, ne hogy ugy látszassák, hogy a ház is megnyugszik rendeletének nem teljesitésében. (Helyeslés bal felől.) A mi azt illeti, hogy az ellenzék méltóztassék lehetővé tenni, hogy az azon határozatban foglaltak kivihetők legyenek: én azt kérdem először is, hogy a javaslatok tétele és különösen a budget iránti javaslatok tétele kit illet: a kormányt-e vagy az ellenzéket? Mindenesetre első teendője a kormánynak : letenni a ház asztalára a javaslatokat. De továbbá ismét kérdem: hát a napirendet ki határozza meg : a többség-e vagy a kisebbség? Ha tehát a javaslatok annak idején le lesznek téve a ház asztalára, és ha a ház többsége a napirendet meghatározza, ugy, hogy azok és ne más tárgyak vétessenek föl ; akár minő indokok által legyen az ellenzék vezéreltetve, soha sem leend hatalmában kivinni, hogy ne azok, hanem mások tárgyaltassanak: és azt mondani, hogy az ellenzék csupa ellenzéki viszketegből mellékes érdekű tárgyakkal foglalkoztatván a házat, okozta, hogy a költségvetést nem lehetett tárgyalni, nem egyéb, mint légből kapott állítás. Nem lehet tárgyalni azt, a mi beadva nincs, nem voltak ped'g beadva a budget iránti javaslatok. Még csak egyet jegyzek meg, és pedig arra, hogy a t. pénzügyminiszter ur indokolta második beszédében, miért nem tett eleget annak idejében a törvényben reá rótt kötelezettségnek ? Nem akarok most abba ereszkedni, hogy magok ezen indokok helyesek és elfogadhatók-e vagy nem ? de azt kénytelen vagyok megjegyezni, hogy ha valamely törvény a kormányra vagy annak egyik tagjára valamely kötelezettséget ró: nem attól, s nem azon tagtól függ megítélni, teljesítse-e azon kötelességet vagy nem ? hanem, ha azt látja, hogy a körülmények ugy kívánják, hogy czélszerübb nem teljesíteni: ez iránt a képviselőháznak beleegyezését kell kikérnie. (Élénk helyeslés bal felől.) Ez hitem szerint a rendszeres eljárás és kérem, hogy ez követfcessék jövőben. Egyébiránt határozati javaslatomat, mint a mely nem ismétlés, mert az 1868-ik é\i deczember 5-ki határozat nem ezekről, hanem ezeknek csak egy pontjáról szól és mert az 1868-ik évi deczember 5-ki határozat csak a múltról beszél, mig ez a jövőre akar szólni, ajánlom a t. ház figyelmébe. (Élénk helyeslés a bal oldalon,) Elnök: Senki sem levén feljegyezve, a vita be van zárva. A kérdés most az, vajon átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ezen törvényjavaslatokat a pénzügyi bizottság jelentésével együtt, elfogadja-e a t. ház, vagy nem ? Akárhogy dőljön el e kérdés, ez nem zárja ki azt, hogy Tisza Kálmán képviselő ur határozati javaslatára is szavazzon a ház, mert ezen határozati javaslat nem áll ellentétben ezen törvényjavaslatokkal, hanem különálló indítvány (Helyeslés.) Első kérdés tehát az lesz: elfogadja-e a t. ház átalánosságban a részletes tárgyalás alapjául ezen négy törvényjavaslatot, úgymint: a czukor-adóról, a bor- és hus-fogyasztási adóról, a ház-jővedelem és személyes kereseti adóról, és a dohányjövedékről szóló törvényjavaslatokat? A kik elfogadjak, méltóztassanak fölállani. (Megtörténik.) A többség elfogadja.
