Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-80

13 80. országos ölés dectmber 3. 1869. nemekről vitatkozni, a melyekre okvetlenül kell tőrvényt alkotni 1 Nem lett volna czélszerübb az államköltségvetéssel foglalkozni, mint olyan törvényekkel, melyek majd talán a jövőben, még az Isten tudja, vajon a jelen minisztérium által vagy mások által fognak csak életbe lépetni? (Derültség.) Most is, midőn már deezemberben vagyunk, (Halljuk!) tehát már az utolsó perezekben, mikor behatólag kellene tárgyalni az államszámadásokat, a költségvetést, most vadászati törvény terjesztetik elénk. Ez valóban rettenetes fontosságú tárgy. (Felkiáltások: Még nem tárgyaltuk!) Igaz, hogy még eddig nem tárgyaltuk, de legközelebb fogjuk tárgyalni. Nem tagadom, hogy a vadászati törvénynek is meg van a maga fontossága; hanem hogy az oly sürgős legyen, hogy az évi ülésszak utolsó perczeiben a budget tárgyalásától megvonja az időt: ezt egyátalában el nem ismerhetem. De mindennek nem mi vagyunk okai, nem mi nyújtjuk be, nem mi kezdeményezzük a törvényjavaslatot. Meg nem foghatom, hogy Hoffmann képviselő ur hogyan okoztathatja az ellenzéket, arról, hogy mi vesztegetjük az időt oly tárgyakkal, melyek nem fontosak : mert ha azt hiszi, hogy nekünk még megvitatni sem kell azon tárgyakat, melyek a törvényhozás elé • hozatnak, ha a törvények megvitatását tekinti idővesztegetésnek : akkor igenis mi vesztegetjük az időt, akkor magamat is bűnösnek vallom e tekintetben , hanem reményiem, hogy az ország legalább ezen bűnömet meg fogja bocsátani: mert azt nem hiszem, hogy a törvényhozónak bármely részen üljön is, föladata csak az lenne, hogy a törvényeket egyszerrüen megszavazza, a nélkül, hogy azoknak jó és rósz oldalai megvitattassanak és kiderittessenek. Azért részemről mondom, azon leczkéket, melyeket Hoffmann Pál képviselő ur tartott, egyátalában el nem fogadom. •Az adóreformot, mint mondom, kiválóan egy országos bizottság művétől várom, melyre nézve egy törvényjavaslat fekszik a ház asztalán, és reménylem, hogy a t. ház, mihelyt az idő engedni fogja, mihelyt az adótörvényeken, és költségvetésen keresztülmentünk, tárgyalás alá fogja azt venni. (Helyeslés hal felől.) Elnök: Szólásra többé senki sincs fölirva. Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: Ha senki sincs fölirva, akkor én vagyok bátor egy pár szóval válaszolni Tisza László t. képviselő urnák, ki a XXI. törvényezikk 108. §-ára hivatkozva , a mely a pénzügyi és igazságügyi miniszterekre bizta a jövedéki bíróságok iránti törvényjavaslat kidolgozását ós beterjesztését, fölhozza ezen tényt, mint ujabb bizonyságot arra nézve, hogy a minisztérium nem tesz eleget a hozott törvénynek. A mi a törvény intézkedését illeti, ez ekként szól: „A pénzügyi és igazságügyi miniszterek fölhatalmaztatnak a jövedéki bíróságok eljárási szabályait az 1869-ik évi deczember 31-ig a pénzügjd bíróságoknál fentartani, eljárásuk végleges szabályozása czéljából törvényjavaslatot fogván időközben előterjeszteni." A mi a részletes törvényjavaslatot illeti: azt én idejében elkészítettem, de közbejött, hogy az országgyűlés a bíróságoknak rendezéséről törvényt hozott, még pedig sokkal később, mint az emiitett törvény alkottatott: miután a bíróságok rendezése küszöbön áll, és miután, azt hiszem, akkor járok el czélszerűen, ha ily törvényjavaslatban nem külön jövedéki bíróságok, hanem a rendes bíróságok elé kívánom a jövedéki kihágások esetei fölötti bíráskodást terjesztetni; azt hiszem, akkor követem a törvényhozás intentióit, midőn egy később hozott törvény rendeletével kívánom az ofy fontos tárgyat öszhangzásba hozni, mint a minő a jövedéki kihágások esetei fölötti bíráskodás. (Helyeslés a jobb oldalon.) Ez volt eljárásom oka, és azt hiszem, a t. képviselő ur talán helyeselni fogja azon indokot .... Tisza László: Nem! Lónyay Menyhért pénzügyminiszter: .... melynél fogva a minisztérium nem ideiglenes módon kivánt néhány hónapra valamely ideiglenes állapotot törvényesíteni, hanem már oly javaslatot kivan beterjeszteni, a mely a rendes bíráskodási és törvénykezési rendszerrel van egyhangzásban. (Helyeslés jobb felől.) Ez volt — mint mondám — az indok, mely a minisztériumot arra indította, hogy most részletesen kidolgozott szabályokat ne terjeszszen a ház elé; a minisztérium azonban fölterjesztette a törvényt, miután mindezen oknak fölsorolása mellett ezen tárgyról törvényjavaslatot terjesztett a ház elé, mely a pénzügjd bizottsághoz lőn utasítva, és a mely szerint a meghatalmazás 1870. deczember 31-éig meg lenne hosszabbitandó. Midőn tehát e törvényjavaslat indokaival együtt a t. ház előtt fog tárgyaltatni, akkor fog a ház az iránt határozni: vajon kiván-e ezen tekintetben félszeg, ideiglenes eljárást életbe léptetni, mielőtt a bíróságok rendeztetnek ? (Helyeslés jobb felől.) Méltóztassanak megengedni, hogy még egy körülményt említsek föl, melyet fontosnak tartok Tisza Kálmán képviselő ur határozati javaslatára nézve. (Halljuk!) Tisza Kálmán képviselő ur határozati ja-