Képviselőházi napló, 1869. IV. kötet • 1869. deczember 3–1870. január 26.

Ülésnapok - 1869-97

97. országos Ülés január 17. 1870. 229 gokról beszélni, melyeket elkezdett a múlt ülésben pl. Ivánka képviselő ur és most Schvarcz Gyula barátom igen érdekesen felhozott. (Jobb felől: Nagyon érdekes !) Legyenek meggyőződve, én nem fogom őt követni, mert ha követném, felszólalnék azon szultán elleni nagy harag ellen : (Derültség) mert megvallom, a szultánt a pápával összekeverni nem szabad, (Áíalános derültség) mert tessék a szultánról, mint egyes emberről, beszélni, a mit tetszik, hanem mellette van a török nemzet; beszéljen a világ akármit a régi classicus népekről, én azt mondom, hogy a török egy becsületes, derék nép, és becsületesebb a hellász nép utódainál, (Átalános derültség) és én mint magyar honfi fajrokonomat meg nem fogom tagadni. (Helyeslés.) De nem azért mondom ezt, mintha Schvarcz barátomnak nem volna igaza. (Nevetés jobb felől.) De menjünk végig a budget eddigi tárgyalásán, mert szép volt ez a tárgyalás. Vegyük csak, hogyan folyt a dolog. (HalljttJc!) Tisza Kálmán képviselő ur kimondotta igen egyszerűen — a ki nem szokott haragudni — látjátok, mi lett belőle Hatjátok, a miről most beszélünk, annak a java már lefolyt a delegátióban. S itt szerettem volna, ha Pulszky ur, a ki ott volt, elmondta volna, mi folyt a delegátióban? No de erről nekünk nem szabad beszélnünk, ez nem a mi körünkbe tartozik. Azután jön a nyugdijak kérdése külön. Ekkor előáll Móricz Pál ur — elmondom, a hogy történt a dolog, ezt nem veheti rósz néven neki senki — tovább ment és engem kissé meglepett, hogy többet tud az osztrák budgetről, mint mi tudunk a magyar budgetről és számokat is hozott elő. Valóban igen érdekes, hogy a miniszterelnökség költségvetése sokkal drágább Magyarországon, mint az odavaló centralis kormányé most Bécsben. Pulszky Ferencz: Jobb is ! (Derültség.) Berzenczey László: A budget tárgyalásánál levén, ezen pár számot még is kell hogy elmondjam. Azt mondta, hogy a miniszterelnök 55,000 forint, a belügyminiszter 13,000 forint, a közlekedési minisztériumnál 42,000 frt, az igazságügyminiszteriumnál 42,000 frt és a vallásügyi miniszter 46,000 forinttal olcsóbb ; hanem jött egy igen jó közbe, az t. i., hogy elismerés nyilváníttatott a pénzügyminiszter részére a ház által, azért, hogy olcsóbb és gratulált neki a ház; hanem persze annak a pénzügyminiszternek ott 298 millió van kezelése alatt, a miénknek csak 190 millió. Tovább menve, előhozatik a földadó. Mi, kik külföldön voltunk, tudjuk, hogy a magyarországi földek nem oly jövedelmezők, mint az osztrák földek, hol a petrezselem többet jövedelmez, mint Erdélynek minden kukoriczája. fDerültség.) Hogy az osztrák 36 millió földadót fizet, és Magyarország, ez a puszta, désert, vad föld 33 milliót és mégis mi magyarok annyira hátra vagyunk, ezt mondják mindenben ; ugy látom, adófizetésben előre vagyunk. (Derültség.) Továbbá a kereseti adó 7 millió itt, 7 millió túl. Már hogy annyit keressen a magyar ember, mint a német, azt nem merném ráfogni; hanem az, hogy utolértük industrialis adóban, az áll. Mindig azt mondják, hogy nem dolgoznak Magyarországon: és mégis adót annyit kell fizetni, mint ott. Miután Móricz Pál ur ezt elmondta, akkor elő áll b. Kemény Gábor. Valóban nekem ugy tetszik, hogy a minisztérium nem sokat törődik az egész dologgal; csak beszélje ki magát az ellenzék, mi csak szavazni fogunk; hogy pedig nem sokat ád az egész ügyre, abból látom, hogy a báró urat rukkoltatta elő. (Derültség.) Szivből örvendek, mint erdélyi ember, ha erdélyit hallok szólani. 0 tehát előáll és a legnagyobb hangon szól. Uram, a delegátióban Kulin miniszter sem beszél oly fitymálólag, mint báró Kemény, a mi észrevételeinkről, a mik tétettek a budgetre. 0 röviden azt mondja: politikai tőkét akarnak az urak csinálni, de az urak csak egérfarkakkal bajlódnak. Ily fitymáló beszéd után az ember valóban azt gondolhatná, hogy az egész budget kérdése nem egyéb mint egérfark. Továbbá azt mondja: ha delegátió nem volna, hol beszélnénk e dolgokról. Az baj, hogy igaza van, hogy nincs sok eredménye tanácskozásainknak, mert a fő kérdések fölött nem mi tanácskozunk. Hanem politikai tőkét ebből csinálni — bátor vagyok mondani határozottan — nem lehet; nem politikai tőke ez, hanem készpénz, az adó mostani elköltése, a miről itt szó van. Egyszerűen azt mondják, hogy mi politikai tőkét csinálunk és az ellenzék a népjjel koketiroz ; ez nagy hiba, ha teszi az ellenzék, de azt is nagy hibának tartom, hogy még mindig nyugdíjazzuk a régi beamtereket, míg a mostaniaknak a fenálló rendszer szerint oly csekély fizetésök van, hogy sok ugyan az éhenhalásra, de kevés, hogy abból meg lehessen élni, mert azon tömérdek pénzt elosztjuk, mint a verebek között apró részekre, a volt rendszer hivatalnokainak. Abban sincs igaza Móricz Pálnak, hogy nincs szüksége a minisztériumnak helyiségekre; igenis van, de ez olyan nagy legyen mint egy kaszárnya, hogy a minisztérium által fizetett hivatalnoknak legyen elég széles még menagera is, hogy abban mint egy gólya fészekben egy rakás veréb elférjen. Kemény báró képviselő ur véleményére azt jegyzem meg, hogy az ember küzdjön érvekkel, s az ellenzék érveire ne ily fitymáló modorban